Egy kis tételszámban dolgozó bisztró és egy nagy volumenű, franchise-alapú lánc ugyanarra a 100 forintra teljesen más gazdasági logika mentén épít árat.
Mi történt? Nemzeti sportnak is nevezhetjük a felháborodást azon, mennyibe kerül egy magyar étteremben egy fogás. Annál is inkább, mivel a tányéron lévő hús, hagyma és paprika ára csak a töredéke annak, amit a végén kifizetünk, írja a hvg.hu, amely megnézte, hogyan áll össze a magyar éttermi fogások ára.
Mi következik ebből? Egy étel végső ára mögött egy sokelemű, jól rekonstruálható költségstruktúra húzódik meg: nyersanyag, munkaerő, energia, adóteher, amortizáció és – ha marad – árrés. Ez a szerkezet ráadásul üzleti modellenként radikálisan eltérő:
egy kis tételszámban dolgozó bisztró és egy nagy volumenű, franchise-alapú lánc ugyanarra a 100 forintra teljesen más gazdasági logika mentén épít árat.
Kontextus. Ennek a szerkezetnek a feltérképezésére két különböző vendéglátóipari egység ételét vizsgálta a lap: a Hilda 9000 forintos gulyását és a Buja Disznók 5190 forintos rántott karaját. Mindkét esetben a séffel, illetve a tulajdonossal folytatott interjú, valamint nyilvános agrárpiaci és költségvetési adatok (AKI PÁIR, KSH, adótanácsadói összefoglalók) alapján rekonstruálták a nyersanyag-, bér-, adó- és rezsiköltség nagyságrendjét. A teljes cikk itt olvasható.
The post Egy jó gulyás kilencezer, egy rántott hús ötezer forint? Ezért kerül ennyibe appeared first on Forbes.hu.
