A drónok tömeges alkalmazása átalakította a modern hadviselést. A pilóta nélküli légi eszközökkel már egy középes-, sőt egy kisebb ország is felveheti a kesztyűt a nagyhatalmakkal szemben. A dróntechnológia előretörése miatt a nagy fegyvergyártók részvényei is zuhanni kezdtek. A Concorde Podcast új epizódja az átalakuló hadviselésről és egy új piaci űr betöltéséről.
Egy olyan nemzetközi rendszerben élünk 2026-ban, amiben jelen van egy csökkenő befolyású hegemón és egy felemelkedő kihívó. Természetesen előbbi az Egyesült Államok, az ország, amely 20–30 évvel ezelőtt megkerülhetetlen tényezője volt a globális politikának. Utóbbi pedig Kína, így jelenleg ez a két nagyhatalom áll egymással szemben – erről a Concorde digitális transzformációért felelős igazgatója, Kovács Krisztián beszélt a Concorde Podcastban.
Kovács hozzátette, hogy a két nemzet közötti versenyfutás a technológiai fejlődésben nyilvánul meg, ami szerinte sosem volt olyan kiélezett, mint napjainkban. A szakértő szerint a katonai, hadászati technológián van a legnagyobb hangsúly.
Az Accorde befektetési igazgatója, Tunkli Dániel szerint az Egyesült Államok és Kína mellett rendkívül fontos a középhatalmak szerepe a jelenlegi világrendben. Ebbe a kategóriába sorolta például az Európai Uniót vagy Kanadát. Tunkli szerint az elmúlt években megjelenő, rohamos tempóban fejlődő dróntechnológia lehet a kulcs a középhatalmak kezében, amivel fel tudnak zárkózni katonailag a nagyhatalmak mögé.
A fejlett dróntechnológia már lehetővé teszi, hogy a konfliktusban részt vevő kisebb fél is jelentős károkat okozzon a nagyhatalomnak, akár annak hátországában. Ezt láthatjuk az orosz-ukrán háborúban is
– magyarázta a szakértő.
Kovács Krisztián emlékeztetett, hogy a dróntechnológia a hadviselésben nem az orosz-ukrán háborúval jelent meg, hanem ott vált szélesebb körben ismertté. A közös hálózatra kapcsolt támadó drónokat Azerbajdzsán vetette be először az örmények elleni háborúban, ehhez pedig Törökország nyújtott segítséget.
Kovács arról is beszélt, hogy számtalan „game changer” eseményt jelentett a modern hadviselésben a drónok megjelenése. Szerinte az egyik legfontosabb a precíziós és tömeges csapásmérő eszközök találkozása a drónokban. Kifejtette, hogy ez a két jellemző az addigi haditechnikában elvált egymástól, összeolvadásuk viszont átírja a játékszabályokat.
„A drónok megjelenése kisebb országoknak, akár nem állami szereplőknek is lehetőséget teremt a kritikus infrastruktúra elleni csapásokra. Ez mindent megváltoztatott, amit korábban a háborúról tudtunk” – mondta a szakértő.
Miben rejlik a drónok ereje?
A dróntechnológia megjelenése a hadiiparban nem a csapásmérő ereje miatt változtatta meg a háborúkat, hanem az ára miatt. Nemzetgazdasági oldalról vizsgálva a katonai drónok előállítása rendkívül olcsó és nagy tömegben lehet őket készíteni. Az Egyesült Államokban néhány évvel ezelőtt a Tomahawk rakétából 57 darabot gyártottak évente – ma már ezt a gyártási kapacitást felskálázták –, ennek az alacsony számnak a magyarázata, hogy ezek az eszközök rendkívül drágák. Egy darab rakéta 1,7 millió dollárba kerül, szemben az ukránok által tömeggyártott drónokkal, melyek darabját 2500 dollárból rakják össze. Az iráni Shahed drónok előállítási költsége 35–40 ezer dollár között mozog.
A nagy fegyvergyártóknak is át kell állniuk az új technológiára Tunkli Dániel szerint, azonban hozzátette, hogy a méretük miatt ezek a cégek csak nagyon lassan tudnak reagálni. A befektetési igazgató szerint ez a helyzet kiváló lehetőséget jelenthet olyan kis cégeknek, startupoknak, akik valamilyen egyedi megoldással be tudnak szállni a jelenlegi dróntechnológia fejlesztésébe. „Aki most befut, azt hamarosan felvásárolják a behemót cégek” – mondta Tunkli.
A háború evolúciója
Kovács Krisztián szerint a hadviselésnek vagy egy fajta evolúciója, amit „az ágyú és a páncél” körforgásnak is lehet nevezni. A hadászatban mindig a fegyverek fejlődnek először, amire reagálnak a védelmi képességek. „Amikor az ágyú nagyobbat lő, akkor vastagszik a páncél. Erre reagálva próbálnak még pusztítóbb ágyút készíteni, és így tovább” – egyszerűsítette le a fegyverkezési versenyt a szakértő.
Jelenleg a körforgás ott tart, hogy még nem jött el a páncél kora, vagyis a katonai drónokkal szemben egyelőre nem lehet hatékonyan védekezni. A képet természetesen árnyalja, hogy a drónokkal történő hadviselést az ukránok azért tökéletesítették, mivel megtámadták őket.
A Concorde digitális transzformációért felelős igazgatója szerint ennek a technológiának a csúcsát jelenleg Ukrajna képviseli, közvetlenül mögötte Oroszországgal. Kovács szerint ennek ékes bizonyítéka, hogy amikor Washington hátrányba került a Hormuzi-szorosnál az iráni drónok miatt, akkor Kijevhez fordultak segítségért. Nyugat-európai országok vásárolják a technológiát Ukrajnától, miközben az ukrán drónpilóták képzik a katonákat a brit vagy az amerikai hadseregben. A szakértő szerint ennél nem is kell több bizonyíték.
Az iráni háború kirúgta a széket a nagy fegyver gyártók alól
Rendkívül érdekes megfigyelni, hogy a fegyveripari óriásokba vetett bizalom megrendült 2026-ban. Az Egyesült Államok február 28-án támadta meg Iránt, ekkor mindenki egy Venezuelához hasonló villámhadműveletre számított. Ekkor a Lockheed Martin részvényeinek árfolyama 680 dollár körül járt. Amikor világossá vált, hogy Washington nem tudja két nap alatt térdre kényszeríteni a perzsa államot, a befektetők bizalma megrendült a fegyveróriásban. Március másodika óta a vállalat papírjai meredeken zuhannak, május 8-án 506 dolláros árfolyam alatt voltak.
„A nagy fegyvergyárak azzal szembesültek, hogy egy ukrán nagymama a fészerben képes olyan csapásmérő eszközöket gyártani, amihez nekik gigantikus üzemekre van szükségük. A Lockheed Martin hiába emeli meg a kapacitását és rak össze egy évben 1500 Patriot rakéták, ha Ukrajna vagy Irán egy hónap alatt legyárt 15 ezer drónt olcsóbban”
– magyarázta a grafikont Tunkli Dániel.
Kicsi a drón, de erős
A hagyományos rakéták előnye a drónokkal szemben, hogy sokkal pusztítóbbak, mint a pilóta nélküli repülők. Azonban 30–40 felszerelt drón már felveheti a versenyt egy modern rakétával. Gyorsan és nagy tömegben lehet gyártani őket, vagyis katonai szempontból nem kell mérlegelni, hogy egy célpont ellen felhasználjanak-e belőlük egy darabot. Logikus, hogy egy több mint másfél millió dollár értékű rakéta felhasználását alaposan mérlegelni kell, pláne ha havi öt darab gördül le belőlük a futószalagról.
Ezzel szemben a katonai drónokat nagy számban be lehet vetni szinte bármilyen célpont ellen. Egyetlen drón elhárítása nem probléma, viszont 100 darabot már nehezebb lelőni, pláne, hogy az elfogórakéták ára is sokszorosa a 3D-nyomtatóval előállított drónokénak. Ha csak kettő is átjut a légvédelmen és megsemmisíti a kritikus infrastruktúrát, az hatalmas érvágás bármelyik nagyhatalom hadseregének.
A drón lehet a szegény ember atombombája
A dróntechnológia fejlődése átalakította a modern hadviselést. Sokáig az a félelem uralkodott a világban, hogy apró országok, akár nem állami szervezetek is vegyi fegyverek gyártásába kezdenek, mellyel hatalmas károkat okoznak majd a nagyhatalmaknak. A vegyi fegyverek helyett azonban a drónok lettek a kisember atombombája.
Az olcsón, nagy tömegben gyártható eszközök lehetőséget adnak, hogy kis fegyveres csoportok hadakozzanak országokkal. Nem kellenek nagy tank- és rakétagyárak, ha kvázi magánszemélyek büdzséjével mérve is elérhetők a dróngyártás kellékei.
Kovács Krisztián szerint a drónokban az a legveszélyesebb, hogy nem annyira veszélyesek. A szakértő kiemelte, hogy a vegyi fegyverek vagy az atomfegyverek esetében mindig jelen volt egy önkorlátozás. Senki nem akarta bevetni őket, mert akkor a másik fél is így tesz. A nukleáris fegyverek lényege a kölcsönös elrettentésre épül.
A drónok esetében viszont nincs meg ez az önkorlátozás. Önmagában a drónok nem okoznak akkora pusztítást, mint egy atombomba, a hadban álló felek nem visszakoznak bevetni őket. Ez a legfélelmetesebb a technológiában.
A szemle a Concorde és a Forbes együttműködéséből született.
Borítókép: Kovács Krisztián, a Concorde digitális transzformációért felelős igazgatója, Tunkli Dániel, az Accorde befektetési igazgatója, valamint Jónap Richárd digitális tartalomért és stratégiáért felelős vezető / fotó: Menyhárt-Török Adél
The post Egy ukrán nagymama a fészerben is képes olyan csapásmérő eszközöket gyártani, amelyekhez a nagy fegyvergyártóknak gigantikus üzemekre van szükségük appeared first on Forbes.hu.
