Amikor a DE! Akcióközösségnek kellett egy incencensbejelentő, Alexa Balázs bejelentkezett. Egyik cégét a londoni Revolutnak adta el, ahol ezt követően éveken át vezetői pozícióban dolgozott. 2024-ben azonban úgy döntött, ideiglenesen hazatér, és megnézi, hol tud önkéntesként hozzájárulni a rendszerváltáshoz. Időközben persze egy újabb startupot is elindított.
Alexa Balázs több mint tíz éve került fel a Forbes 30/30-as listájára a DateMySchool alapítójaként, és azóta már több cég is fűződik a nevéhez. A startupper a Revolutnál hagyta ott felsővezetői állását, hogy civil szervezetek és ha szükség van rá, a Tisza Párt munkáját segítse a választási kampányban, többek között ő készítette el a DE! Akcióközösség incidens bejelentő-applikációját is.
Egy sorozatvállalkozó
Nem túlzás azt mondani, hogy Balázs startupokkal kel és fekszik, alapított már céget az Egyesült Államokban, Franciaországban és Angliában is. A nevéhez fűződik például az Index által felvásárolt Indavideo Film, és az amerikai egyetemi közegbe helyezett DateMySchool európai változata, a Once is, amit fénykorában közel tízmillióan használtak.
A Wanted volt a legutóbbi startupja, amely sikeres exittel zárult. A céget, a korábbi társkeresős projektekhez hasonlóan, Jean Meyerrel alapította, akit a Columbia Egyetem üzleti mesterképzésén ismert meg.
„Ez egy álláskereső portál volt, ahol a felhasználók megadhatták, milyen fizetést szeretnének, mi pedig olyan lehetőségeket kínáltunk, ahol a munkáltató szerződésben vállalta, hogy megfizeti ezt az összeget vagy annál többet is.”
A 2019-ben alapított platform 2 millió dollár elő-magvető befektetést vont be, és százezres felhasználói bázist épített ki. A koronavírus-járvány alatt viszont megtorpant a felhasználók aktivitása, ezért bevetve a kapcsolati hálójukat megkeresték a Revolutot. A magas fluktuációjú fintech cégnek különösen értékes volt a jelentős, főként programozókból álló adatbázis, ezért megvették a Wantedet, és a csapatot is magukkal vitték.
„Így kerültem a Revoluthoz, ahol a lakossági üzletág operációs vezetője lettem. Segített, hogy korábban a McKinsey tanácsadó cégnél már elég sokat dolgoztam bankokkal. Ezt a tudást kellett ötvözni a tech startupos attitűddel” – mondja Balázs. A pozíció miatt New Yorkból Londonba költözött, ahol a lakossági üzletág mellett felépítette a minőségbiztosítási területet is egy 140 fős csapattal.
„Amikor megérkeztem, láttam, hogy a rendszer tele van hibákkal és működési problémákkal, ezért erre kezdtem el fókuszálni. Az volt a célom, hogy alapjaiban javítsuk az alkalmazás stabilitását, megszüntessük az akadozó utalásokat, és minél több folyamatot automatizáljunk.”
Három és fél év munka után érezte azt, hogy sikerült felépíteni egy átlátható rendszert. „Szerintem a fejlesztésünknek nagy szerepe van a tavalyi 75 milliárdos cégértékelésben, ezzel vicceltem is Niknek (Nik Storonsky, a Revolut alapítója), hogy nagyobb részesedést kellene adnia a cégből” – mondja nevetve, majd rátér a felmondására.
2024-ben észrevette, hogy Magyarországon elkezdődött valami mozgolódás Magyar Péter megjelenésével, ezért úgy döntött, hogy otthagyja a munkahelyét. „Nem volt egyszerű kihámoznom magam a felsővezetésből, nagyjából fél évig tartott, de 2024 végére sikerült lezárni a folyamatot.
Muszáj volt, nagyon akartam a változást otthon, és megtanultam a startup világban, hogy csak úgy lehet valamit jól csinálni, ha felégeted magad mögött a hidakat”
– mondja.
Virágárusoktól inspirálódott
Balázs tavaly év elején jött haza, hogy felmérje, hol tudna segíteni. Végül több civil szervezet munkájába is bekapcsolódott, és a Tisza Párt közösségével is kapcsolatba került, de sosem volt hivatalos párttag. „Kisebb-nagyobb projektekkor, például a Tisza Világ alkalmazás fejlesztésekor kerestek meg. Az én Tisza-szigetemet hozták létre elsőként a rendszerben” – részletezi.
Ezzel párhuzamosan elkezdett kidolgozni egy szélesebb technológiai programot, aminek részeként mintegy száz szereplővel beszélt a hazai startup-közegből. Nagy segítségére volt Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapítója, és barátja Kerekes József, IT vezető, akik rengeteg emberrel összekötötték. A találkozókon elmesélt tapasztalatokra építve kezdte el összerakni, milyen irányok mentén lehetne erősíteni a magyar technológiai és innovációs környezetet. Olyan területeket érintett, mint a mesterséges intelligencia alkalmazása, az oktatás fejlesztése, a visszajelzés alapú kormányzás, valamint a startup-ökoszisztéma megerősítése. Utóbbi fontosságát az új miniszterelnök is kiemelte. Emellett külön hangsúlyt kapott a versenyképesség kérdése is.
„A Rajk Szakkollégiumban többek között a magyar versenyképességet évtizedek óta kutató Chikán Attilán nevelkedtem, ő azt mondja, hogy különböző kulcsterületekre kell fókuszálni, nem egyre, mint az akkumulátorgyártás. Olyan ágazatokat vizsgáltunk részletesen, mint a közlekedés, az energia, az építőipar és a pénzügyi technológia, kitérve arra is, miként válhatnának a nagyobb hazai bankok versenyképesebbé.”
A kampányhajrában megnőttek a feladatai, így a program tökéletesre csiszolása még várat magára. Megkeresésünkre a Tisza Párt is megerősítette, hogy Balázsnak volt egy személyes találkozója a párt alelnökével, Radnai Márkkal, aki felvázolta neki a Tisza Világ koncepcióját, de kiemelték, hogy magában az alkalmazás fejlesztésében nem vett részt a startupper. Balázs a közeljövőben szeretné leporolni az összefoglalóját és felmérni, tudják-e hasznosítani.
A cégtulajdonos nem először foglalkozik a közélettel, már 2022-ben segített a 20K – Szabad Szavazatnak is. Akkor egy programozót ajánlott be nekik, később pedig úgy döntött, hogy maga épít egy alternatív szavazatszámláló rendszert. (A választás tisztaságára fókuszáló szervezet egyik alapítójáról, Siegler Ádámról nemrég jelent meg egy portré a Forbes.hu-n.)
Nem ment gördülékenyen
Megkerestük Ádámot, hogy meséljen ő is, milyen volt a közös munka, mindkét fél meghallgatása után úgy tűnik, hogy nem ment minden gördülékenyen. Ádám azt állítja, hogy a megállapodás szerinti fejlesztések gyakorlatilag sosem készültek el. „A félkész megoldások, amikbe egyébként nagyritkán engedett csak betekintést, egyáltalán nem a 20K – Szabad Szavazat korábbi választásokon szerzett tapasztalatain és szakmai megfontolásain alapuló követelményeknek feleltek meg, hanem azok a szavazatszámlálás jogi és logisztikai összetettségét, illetve a felhasználói élmény szempontjait figyelmen kívül hagyó, többnyire saját ötletekből felépített, ugyan technikailag jól megvalósított, de célját tekintve kevéssé használható alkalmazáskezdeményeknek voltak nevezhetők” – fogalmazott válaszában.
Ezzel szemben Balázs azt mondja, hogy több száz órát dolgozott a szervezetnek készített szavazatszámlálást segítő alkalmazáson, de kevés segítséget kapott a kidolgozásához, neki kellett bújnia a törvényeket, nem instruálták eléggé a feladat elvégzéséhez. Ennek ellenére végül elkészített egy jól működő appot.
Talán ez is mutatja, hogy nem magától értetődő, hogy a piacon jól működő szereplők ilyen, gyakran erőforrás-hiányos demokrácia-projektekben is gördülékenyen tudnak együtt dolgozni.
Balázs a választási csalások megakadályozásáért küzdő DE! Akcióközösséggel is együttműködött. Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértője vette be egy Signal-csoportba, ahol a szervezet tagjai beszélgettek. „Hirtelen mindenféle informatikai segítségre szükségük volt, első körben én lettem az email kiküldő. Gondoltam, jó legyen, nekem nem büdös a munka. Aztán mindenbe besegítettem, például nagyon gyorsan össze kellett dobni egy incidens bejelentőt” – meséli. A DE! célja ugyanis az volt, hogy önkéntes őrszemeivel megakadályozza, hogy választási csalások történjenek, jellemzően szegény településekre mentek, ahol az elmúlt választások alatt sok kiszolgáltatott helyzetben lévő szavazót szerezetten és pénzért vittek szavaztatni. Hogy melyek lehetnek az érintett választókerületeket, azt a Választási Földrajz adatelemzése mutatta ki a hirtelen megugró szavazatszámok alapján. Az őrszemek és a választók végül az incidencbejelentőn keresztül tudtak jelezni, ha valahol gyanús mozgást tapasztaltak.
Balázs azt mondja, hogy ez másfajta felület volt, mint, amit a 20K – Szabad Szavazat csapatnak csinált. Többnyire motorosok voltak az önkéntesek, akik a választás napján ellenőrizték a településeket, ezért a biztonságuk érdekében az egyszerűségre törekedtek. „Könnyedén, egy kézzel fel lehetett hívni a rendőrséget, vagy bejelenteni a gyanús rendszámokat, és egyéb problémákat, amiket mi nagyon látványosan feldobtunk egy térképre.”
A rendszer automatikusan rögzítette az incidenseket, amiket a bejelentők később képekkel vagy videókkal egészíthettek ki. Mindez Balázsékhoz futott be, akik továbbították az információkat a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászainak, akik három napon belül kivizsgálták az ügyeket, mi az, ami valóban csalásnak számít. A szűrés után nagyjából 300 valós incidens bejelentését gyűjtötték így össze.
A visszajelzések alapján szerették használni az alkalmazást, főként az egyszerű felület miatt, amihez szokatlan helyről inspirálódott Balázs. Az ötlet mintáját Buczó Csanád, a Szavazat ára dokumentumfilm egyik alkotója adta (a filmet a DE! készítette a szervezett választási csalásokról).
Buczó Londonban él, ahol virágkereskedelemmel foglalkozik éttermeknek, illetve bároknak, és egy minimalista alkalmazáson keresztül követi valós időben, merre járnak éppen az árusai. Ez az egyszerű, de nagyszerű kivitelezés lett a bejelentő alapja.
Felüdülés volt Balázsnak a közös munka a közöséggel, nem győzi halmozni a pozitív jelzőket a beszélgetésünk során, és hasonlóan mesél róla Tímár Áron, a DE! alapítója is. „Balázs egy igazi startup kultúrát képviselve nem vacakolt, természetes egyszerűséggel csinálta ugyanazt, ami a DE! Akcióközösség nem hivatalos jelmondata: megyünk előre. Tette mindezt ügyszeretetből, társadalmi munkában, hazaszeretetből. Azóta aktív oszlopa közösségünknek” – fogalmaz megkeresésünkre Tímár. Hozzáteszi, hogy Magyarország sikerében kulcs lesz, mennyire fogja tudni bekötni az anyaországhoz az olyan embereket, mint Balázs.
Nem tétlenkedik
„A startup világban rá vannak állva az antennáid, hogy mi lesz a következő néhány évben” – mondja Balázs, aki jelenleg kétlaki életet él, London és Budapest között ingázik. Ennek egyik oka, hogy 2019 óta az ELTE PhD kutatója a mesterséges intelligencia témájában, a másik pedig, hogy elindított egy újabb startupot, ami ezúttal Angliában van bejegyezve.
„Ez a Resarc.org, ahol kifejezetten nagy biztonságú adatfeldolgozási rendszereket fejlesztünk, elsősorban tudományos kutatások számára. Jelenleg például egy több egyetemet összefogó, a valaha volt legnagyobb nemzetközi telepátia kutatás infrastruktúráján dolgozunk, amelyben az ELTE mellett amerikai, brazil és német intézmények is részt vesznek.”
Nemcsak technológiát fejlesztenek, hanem egyfajta szemléletet is próbálnak meghonosítani a kutatók körében. Olyan módszertan kialakításán dolgoznak, amely eleve kizárja a visszaélések lehetőségét. „Úgy rakjuk össze a lépéseket, hogy könnyű legyen jól kutatni, többek között a mesterséges intelligencia segítségével” – fogalmaz. A rendszerük egyik kulcseleme, hogy matematikailag is igazolható legyen, hogy nem nyúltak hozzá az adatokhoz utólag, ami átláthatóbbá teszi a teljes kutatási folyamatot. Erre alapozták az alternatív szavazatszámlálási rendszert is, ha utólag bizonyítani kellett volna a választási csalást, de végül nem volt szükség rá.
A Resarc.org-on dolgozó csapat fele magyar, besegít neki Déri Zsolt, akivel már a Revolutnál is együtt dolgozott, illetve módszertanilag sokat segített az ELTE PPK Viselkedéses Orvoslás és Kutatási Hitelesség Kutatócsoport vezetője, Kekecs Zoltán. Mellettük van egy svájci srác, szintén a Revoluttól, és egy francia fejlesztő is. „A fejlesztés még zajlik, de hamarosan szélesebb körben is elérhető lesz. Augusztusban jön ki a publikus rendszer” – árulja el. Egyelőre saját forrásból építi a startupot, gondolkozik befektetők bevonásán is, de minél később térne erre az útra.
Déri Zsolttal még a Corvinus Egyetem gólyatáborában ismerkedtek meg. Azóta megszámlálhatatlan órát beszélgettek különféle ötletekről, az akváriumbiznisztől kezdve egészen addig, hogyan lehetne jobb társadalomban élni.
„Balázs egyik legnagyobb erőssége, hogy rendkívül rugalmasan és gyorsan gondolkodik: hamar átlátja a helyzeteket, és gyorsan alkalmazkodik, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőlük”
– meséli Zsolt, majd ezzel folytatja: „ennek legfrissebb példája, amikor két héttel a választások előtt felismertük, hogy egy meglévő megoldásunkat a DE! Akcióközösség igényeire szabva gyorsan használhatóvá tehetjük az őrszemek koordinálására és a visszaélések begyűjtésére”.
Paksamétákat kellett aláírni
Balázs végig tisztelettel beszél azokról a magyar startupperekről, akik itthon vágtak bele a vállalkozásépítésbe, mert tudja, mennyire nehéz ez a közeg. „Az első startupomat itthon csináltam, és emlékszem, amikor megalapítottam paksamétákat kellett aláírni ügyvédek jelenlétében, minden bonyolult volt” – emlékszik vissza. Szerinte sokat segíthetne a magyar gazdaság versenyképességén, ha javítanának ezen, amit nem tart olyan nehéz feladatnak. Elmondja, hogy azért is lenne fontos fejlődni, mert mi vagyunk az egyetlen ország a környéken, ahol még nem volt soha unikornis, vagyis 1 milliárd dollárnál többet érő startup.
„Venni kell egy mély levegőt, és két dologhoz hozzákezdeni: megcsinálni a szabályozást, lehetőleg egy olyan embernek, aki érti a 21. századot, többek között a mesterséges intelligenciát, és azt is, hogy mitől lesznek a vállalatok technológiailag felkészültek, valamint nemzetközileg versenyképesek. Illetve el kell indítani egyfajta kulturális attitűdváltást a gazdasági szereplők és a fiatal vállalkozók körében. Ez utóbbi lesz a nagyobb feladat” – mondja, szinte hangosan gondolkodva.
A jövőt illetően nem tervez hosszú távra, elképzelhetőnek tartja, hogy egyszer majd hazahozza a vállalkozását, de, ahogy fogalmazott, „ahhoz még nagyon sok mindennek kellene megváltoznia otthon”.
The post Eladta a cégét a Revolutnak, ahol top vezető lett, de hazajött, hogy besegítsen a rendszerváltásba appeared first on Forbes.hu.
