Erste-vezér: Márton-napon fölhívott Nagy Márton, felköszöntöttem. Azt mondta, az ő napja jó lesz, az enyém nem

Én belülről is látom a rendszert, de azért közelebb vagyok a külföldi befektetőkéhez. És igen, a bankok kamatbevétele csökkenni fog, azt viszont ne felejtsük el, hogy alacsonyabb kamatkörnyezetben több hitel lesz. Csak egy példa: miután Horvátország belépett az Európai Monetáris Unióba, a harmad akkora országban több új hitelt folyósítottak éves szinten, mint most Magyarországon. Amit elveszít a bankrendszer a konverziós bevételen, lazán megkeresi a hitelezési oldalon. Tehát nem kell félni, hogy a gyors hozamcsökkenés negatív hatással lesz a bakszektorra.

Ha visszatekintesz az április 12-e előtti időszakra, úgy érzed, hogy mindent jól csináltatok? Ezt most bankszövetségi elnökként kérdezem elsősorban, mert utólag persze jönnek a kritikák, hogy az előző kormánnyal szemben nem volt elég kemény a szervezet, szó nélkül nyelte be a szektornak káros és sokszor dilettáns döntéseket. 

Erre csak azt tudom mondani, hogy tizenöt éve csinálom, és semmit se kellett törölnöm a közösségi médiából vagy a nyilatkozataim közül. Vállalom most is az összes kompromisszumot, amit megkötöttünk. Bevallom, nem gondoltam volna, hogy ez az időszak ilyen sokáig fog tartani, és most úgy érzem, hogy a társadalmunk is két részre szakadt.

Az egyik azt mondja, hogy kormányok jönnek-mennek, hagyjuk a múltat, irány a fényes jövő, „előre megyünk, nem hátra”. És van a másik rész, ami meg azt mondja, hogy illene ebből valamit tanulni is. 

Szedjük szét ezt a rendszert úgy darabokra, hogy lássuk, mi az, amit ebből tovább lehet vinni! 58 éves vagyok, több országban éltem, és már megéltem egy rendszerváltást is, Szerbiában, 2000-ben. Emlékszem, amikor tele volt plakátolva Belgrád, hogy „vége van”, mármint a Milosevics-rendszernek. Ez nagyon fontos társadalmi esemény, és sokkal inkább abba a táborba tartozom, amelyik azt mondja, hogy ebből sok mindent kell megtanulni. Persze nem könnyű, én se szerettem a nemzeti nyomozóirodába menni, nem szeretem, hogy a kollégáimat a rendőrség kérdezi ki, viszont enélkül szerintem nem megy. Tehát ebből valamit tanulni kell, mert ha nem tesszük, ugyanezeket a hibákat újra meg fogjuk ismételni.

A választás felé közeledve, miután kiderült, hogy az exerstés Kármán András a Tisza fő gazdaságpolitikusává vált, kőkeményen beleállt a bankba maga Orbán miniszterelnök is, olyan kedves minősítésekkel, mint a „háború kutyái” vagy a „halál vámszedői”.  Mit szóltál hozzá?

Se köpni, se nyelni nem tudtunk, amikor hallottuk. De volt más is, a kétarcú képregény, aztán a Nagy Márton-féle bejelentés, hogy öt bank maradhat, amiből még nevesített is négyet, és mi nem voltunk köztük. Miközben az Erstének 1,2 millió ügyfele és 3500 munkavállalója van Magyarországon, a kollégáink napi szinten kellett magyarázzák az ügyfeleknek: maradunk. 

A kollégáimat az Európai Központi Bankból hívták Bécsben, hogy akkor most mire is gondolt a magyar gazdasági miniszter.

Olyanokat tudtunk mondani, hogy ez egy ilyen választások előtti viccelődés, hungarikum, nem kell komolyan venni, hiszen általában minden ország kormánya arra törekszik, hogy minél nagyobb legyen a bizalom a bankszektorban, akkor lesz több betét, és ha van több betét, lesz több hitel.

Sejteni lehetett, hogy a felfokozott politikai hangulatban ez egy politikai termék. Engem az elmúlt években más sokkal jobban zavart. Már 2012-ben a szemembe mondták, hogy Magyarországon lejt a pálya, de azt sose gondoltam volna, hogy ennyire.

És most mi lesz azokkal a szereplőkkel, akiknek áprilisig lejtett? Mekkora stabilitási kockázat az a bankrendszernek, ha a csókos cégek hitelei dőlni kezdenek, és néhány bank pénzügyi helyzete meggyengül? 

Azért van a felügyelet, na meg azért vannak a prudenciális szabályok, hogy a bankok állják a legnagyobb kihívásokat is. Most valóban eljöhet az igazság pillanata, amikor kiderül, mindenki betartotta-e a szabályokat, vagy az erre felhatalmazott szervek betartatták-e velük. Warren Buffett erre a következőt mondta: „Dagályban mindenki nagylegény, apálykor derül ki, hogy ki jött meztelenül úszni”.

A világban az a ritka, ha egy kormány kedvez a bankoknak, a kapzsi bankárok kézenfekvő célpontok, ha a politikusnak népszerűsködni támad kedve. Magyar Péter jelezte is, hogy ő aztán biztos, hogy nem fogja a bankok szekerét tolni. De ha túllépünk a kommunikációs felszínen, mit várnál, mire számítasz, hogyan lehet korrekt, normális kapcsolatot kialakítani az új, illetve a mindenkori kormánnyal?

A legfontosabb, hogy sokkal nagyobb legyen a transzparencia. Egyeztessünk a minket érintő dolgokról, és legalább értesítsenek időben, hogy milyen bankokat érintő terveik vannak. Tehát nehogy az legyen, mint amikor megduplázták az extraprofitadót.

Mert akkor mi volt?

Nem tudtunk a tervről semmit. Márton-napon fölhívott Nagy Márton. Köszöntem, hogy boldog névnapot és jó reggelt, mire azt mondta, az övé az jó lesz, az enyém már kevésbé. Majd – nagyjából három perccel a bejelentés előtt – hozzátette, igazán szép tőle, hogy nem a Közlönyben olvashattuk a hírt. De a transzparencia mellett az a legfontosabb, hogy mindenkire ugyanaz a szabály vonatkozzon. A fő problémánk az volt, hogy bármikor, amikor a kormány belenyúlkált a szabályozásba, mindig voltak egyenlőbbek, és mindig voltak kevésbé egyenlők. 

Az egész bankszektor pontosan meg tudja mondani, hogy az utóbbi 15-16 év belenyúlkálásaiból ki járt jobban és ki járt rosszabbul.

Elég gyorsan megtanultam Magyarországon, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek, de most alapvető elvárásunk, hogy ne ez legyen. Ne lejtsen a pálya, mert ezzel nagyon csorbul a fair verseny, és szerintem ez se a bankszektornak nem jó, se az országnak.

Látszik ebből már valami? Vannak már egyeztetések, kommunikáció a felek között? Segít, hogy a pénzügyminiszter az Erstéből igazolt a bársonyszékbe?

Igen, már voltak találkozók, és lesznek is még. De tisztázzuk: Kármán András nem az én asszisztensem. Ő profi szakember, becsületesen dolgozott a bankban tíz éven át, az Erstének semmivel sem adósa. A lakástakarék-pénztárnak és a jelzálogbanknak volt a vezetője, és nekem már 2025 elején bejelentette, hogy neki vannak politikai ambíciói. Azt mondta, nem akarja, hogy ebből a banknak kára lehessen, miután nyilvános lesz, azonnal fel fog mondani.

Ez mikor történt meg?

Tavaly nyáron, miután feltűnt az első sorban a Tisza párt nagykanizsai ülésén. Sokadszor kell elmondanom: engem ne keressen senki azzal, hogy adjam meg András telefonszámát vagy e-mail-címét.Magyarországon valóban mindenki magából indul ki.

Nagyon sok ember azt hiszi, hogy ha valaki nála dolgozott, az az ember élete végéig adósa neki valamivel. Nyilván szó nincs erről.

Jelasity Radovan, az Erste Magyarország vezérigazgatója az Erste toronyban Budapesten, 2026. június 19-én

Mik a legfontosabb ügyek, témák, amikkel a Bankszövetség szerint foglalkozni kell?

Vannak rövid és középtávú feladatok. Közép-, hosszú távon természetesen mindenképpen a tranzakciós illeték, bankadó, extraprofitadó témakör. Megértjük, hogy az államnak bevételre van szüksége, nekünk is érdekünk, hogy meglegyen a háromszázalékos deficit a következő három-négy évben, ez a feltétele, hogy bekerüljünk az eurózónába. Mi természetesen örülnénk, ha az ehhez szükséges pénzt nem elsősorban a bankszektortól vennék el, hanem másoktól is. De amire most mindenképpen szeretnék összpontosítani, hogy a most újratervezett 26-os költségvetésnél kiegyenesítsük a pályát.

Az előző kormány örökségei közül több ügyben is rendet kell tenni. Megvannak a Bankszövetségnek ezekkel kapcsolatosan a konkrét javaslatai? Mi legyen például az ATM-telepítési kényszerrel?

Állandó munkakapcsolatban vagyunk a minisztériummal, megpróbáljuk, ahogyan eddig is, szakmai érvekkel alátámasztani, amit szeretnénk. ATM-ügyben csak egy példa: ha az Erste Bank az újonnan, a kétezer főt meg nem haladó településeken kitelepített ATM-ek közül bármelyiket egyszer teletöltené, egy éven át nem kellene újratölteni. 

A legkisebb településekre betett ATM-ek mellett nincs közgazdasági érv.

Ennyi erővel építhetnénk minden ötszáz lakosnál kisebb faluba egy postát, új boltot meg templomot is, biztosan nagyobb hasznára lenne a lakosságnak.

Én még eddig a szakmai életemben egyetlen tanulmányt nem olvastam, amelyik azt mondja, hogy több készpénz növeli az adóbevételt. És ezzel nyilván tisztában van mindenki, hiszen, ha valami jó dolgot csinált az Orbán-rendszer, az biztos az volt, hogy csökkentette a készpénzt az online pénztárgépekkel, és ezzel jelentősen növelte az adóbevételt.

Mi lenne akkor a jó megoldás ATM-ügyben? Azonnal leállás a további telepítéssel?

Ez az abszolút minimum. Mi már jöttünk olyan ötlettel, amit az Európai Központi Bank is támogat, hogy legyen tíz kilométerenként legalább egy ATM, sokkal kevesebbet kéne akkor is telepíteni.

Mit kezdenétek a babavárónál azokkal, akiknél nem születtek meg a babák az előírt időre?

Itt merül föl leginkább a moral hazard kérdése. Mindenki tisztában volt a feltételekkel, benne volt a pakliban, hogy lehet, hogy nem születik gyerekük, és annak nagyon-nagyon komoly pénzügyi következménye van. Ennek tudatában szerződött mindenki. De mi a babavárónál csak közvetítők vagyunk, tisztán azt csináljuk, amit az állam kér tőlünk. Ha az állam azt mondja, hogy három hónapot kell várni, vagy hat hónapot, mi természetesen ezt végrehajtjuk.

Kamatstop. A tervek szerint szeptemberben vége, utána lesznek tehát komolyabb emelkedések a törlesztőkben. Ilyenkor populista állam bácsi segíteni szokott, de hogyan döntsük el, hogy ki az, aki rászorul?

Ezzel kapcsolatban is jöttünk már ötletekkel, most újra átrágjuk őket. Ha valakinek, akkor a bankoknak biztos nem érdekük, hogy az adósok ne fizessenek, viszont hadd tegyem hozzá, hogy öt éve ugyanez a hitelkamatszint, ez alatt az idő alatt pedig az átlagbérek 45 százalékkal mentek föl. Vannak banki kollégáink is, akik az arcomba nevetnek, mert ahelyett, hogy visszafizetnék a kamatstopos ingatlanhiteleiket, berakták szépen a pénzt állampapírokba, és megkeresik a maguk hét–nyolc százalékát. Tehát én megértem, hogy nagyon vonzó az „ingyensör”, de ennyi erővel lehetne akár ingyenbenzint is osztogatni, nem?

És a kivezetésre vonatkozólag mi lenne a javaslatotok lényege?

A felmérések szerint nagyjából tíz százaléknak okoz majd nehézséget a jelentősen magasabb részletek fizetése. Számukra meg lehet határozni egy maximális havi növekményt és arra vonatkozó szabályokat, hogyan lehet meghosszabbítani a futamidőt, hogy ez alatt maradjunk. A nagy többségnek azonban semmilyen problémája nem lesz. Sőt az érintettek jelentős része egy összegben előtörleszti a hitelét. 

Fotó: Ránki Dániel / Forbes

Túllépve azokon a kérdéseken, amikkel gyakorlatilag kényszerből kell foglalkozni, mi az, amire legszívesebben összpontosítanál?

A banki termékfejlesztésre. Széchenyi kártya, babaváró, ifjúmunkáshitel, háromszázalékos fix hitel, az utóbbi években állandóan azt fejlesztgettük, amit a kormány elgondolt, ahelyett, hogy a saját és piaci dolgainkkal foglalkoztunk volna. Tehát ez volna az egyik legnagyobb öröm, hogy végre-valahára tudjunk a bankunkkal is foglalkozni, és ne csak annak kelljen megfelelni, ami a kormánynak eszébe jut. 

Az idei évre mi a legfontosabb feladat, amit mint Erste-vezér adtál magadnak?

Egyrészt folytatnunk kell az első öt hónap trendjét.Furcsa módon amióta a politika ránk szállt, főleg az első három és fél hónapban, rekordszámban nőtt az új számlanyitás és a betéti állományunk. Szeretnénk ezt a hullámot mindenképpen meglovagolni és bebizonyítani, hogy fair gazdasági környezetben még jobban tudunk teljesíteni. Az Erste mindig hajlandó volt befektetni a növekedésbe, és ha piacbarátabb idők jönnek, még aktívabbak szeretnénk lenni, ha valamilyen akvizíciós lehetőség merül fel.

Nahát, mégis van némi alapja a pletykáknak, hogy az állam visszaveheti, majd újra eladhatja az MBH-t?

Megvenni csak azt lehet, ami eladó. Amíg nincs kint a hirdetés egy lakásról, csak álmodozni lehet róla, hogy jaj, mennyire jó lenne, ha az enyém lehetne, ha el akarnák adni.