Ezt mindenképp tudnod kell az automata fényszórókról!

Ma már szinte minden közlekedő tisztában van a nappali menetfény és az automata világítás fogalmával, hiszen szinte minden új autó rendelkezik legalább az egyikkel a két funkció közül, ráadásul az elnevezésük is eléggé egyértelmű. Éppen ezért alapvető funkcióbemutatás helyett inkább azokat a részleteket emelném ki, amelyekről a cikk további részeiben is szó lesz. A kettő közül az automata világítás az egyszerűbb: ez a funkció általában egy olyan extra lehetőséget jelent a világításkapcsolón, amely egy vagy több fényérzékelő szenzor jeleire alapozva automatikusan fel- vagy lekapcsolja az autó tompított fényszóróit. A legtöbb esetben ez valóban ennyire egyszerű: ha a szenzorok elég fényt kapnak, akkor lekapcsolt lámpákkal vagy nappali menetfénnyel közlekedik az autó, ha pedig nem kapnak elég fényt, akkor az autó felkapcsolja a világítást.

A nappali menetfény megértéséhez viszont egy kicsit mélyebbre kell merülni a világítástechnikában. Az autón található lámpákat két csoportba oszthatjuk, az egyik csoportot az egyszerűség kedvéért hívjuk “látni” csoportnak, a másikat pedig értelemszerűen “látszani” csoportnak. Látni összesen háromféle fényszóróval tudsz egy átlagos autóban: a tompított fényszóróval, a reflektorral és a ködlámpával, amelyeket sohasem szabad kizárólag a jobb láthatóság miatt alkalmazni, mivel ezek mindegyike erőteljesen vakítja a szembejövőket a bevilágított területen. Minden más lámpa kizárólag arra való, hogy észrevehető legyél mások számára, ilyen a helyzetjelző, a féklámpa, az irányjelző, a hátsó ködzáró, illetve a nappali menetfény is. Ezek közül a hátsó ködzáró a legagresszívabb, amely a sűrű ködön áttörve is észrevehetővé kell, hogy tegye az autót a hátulról, nagyobb sebességgel érkezők számára.

A nappali menetfény ezzel szemben a legenyhébb: arra való, hogy az autó valamelyest észrevehetőbb legyen nappal, a legjobb látási viszonyok között, ezáltal ennek van a legkevesebb funkciója az összes lámpa közül.

Manapság az is gyakori, hogy ennek a menetfénynek szinte kizárólag a dizájnfunkciója kerül előtérbe: a látási viszonyok romlásakor az egybefüggő fénycsíkkal rendelkező autók távolságát például sokkal nehezebb felmérni, mint a régebbi, két elkülöníthető fényforrás esetén. Mindez egyben azt is jelenti, hogy ezt a nappali kiegészítő fényt kellene a legkevesebbszer önmagában alkalmazni, kizárólag a legjobb látási viszonyok között támaszkodni rá, és amint romlanak a látási viszonyok, kiegészíteni azt más lámpákkal.

A nappali menetfényre tehát ne lámpaként gondolj, sokkal inkább mint valami dizájnelemre, ami mellékes funkciójában még egy kis extra észrevehetőséget is ad akkor, amikor amúgyis mindenki észrevenne. Mindezt hangsúlyozza az is, hogy a rengeteg autó hátulján egyáltalán nem világít semmi, amikor csak a nappali menetfényt használod. Így elölről lehetséges, hogy észrevehetőbb az autód, ám hátulról mintha semmi sem világítana. Akadnak persze olyan modellek is, amelyek kapcsolnak hátra is helyzetjelzőt ilyenkor, illetve manapság néhány igazán okos autó a különböző fényviszonyok függvényében automata módban többféleképp is variálhatja a felkapcsolt lámpák számát. Mielőtt tehát vakon a nappali menetfényre vagy az automata üzemmódra hagyatkozol, érdemes rászánni az ismerkedéskor azt a pár percet és megnézni, hogy miként kapcsolgatja valójában a lámpákat az autód a különböző helyzetekben, illetve ami még jobb, figyelni a forgalomban a kizárólag nappali menetfénnyel közlekedő, ugyanilyen modelleket, hogy azok mennyire észrevehetők.

Meglepően sok esetben viszont szó sincs mérlegelésről, hanem egyenesen veszélyes vagy tilos kizárólag nappali menetfényt használni.

A leggyakrabban elfeledett ilyen eset, ha elhagyod a települést. Bár a jelenleg még érvényes KRESZ engedélyezi ebben az esetben is a nappali menetfényt, ám a legtöbb esetben nem jár valós előnyökkel a használata, nem fognak tőle előbb észrevenni. Ha nem hiszed, kezdd el nézni a szembejövőket országúton, verőfényes napsütésben. Messziről látni fogod, ha egy autón fel van kapcsolva a tompított, a nappali menetfényt viszont az esetek nagyjából felénél keresni kell a szembejövő autó orrán. Amikor elkezdenek romlani a látási viszonyok, akkor viszont haladéktalanul tompított fényszórót és hátsó helyzetjelzőt kell kapcsolni. Hogy miért? Egyrészt mert ekkor már nem is szabályos a nappali menetfény, másrészt pedig mert valóban nem látszik kellőképp az autód normális kivilágítás nélkül, és előbb-utóbb valaki neked fog hajtani. Elég csak rápillantani az alábbi rendőrségi videóra: te melyik esetben veszed észre könnyebben az Octaviát?

Felmerülhet a kérdés, hogy megbüntethet-e a rendőr, ha csak nappali menetfényt használsz, a válasz pedig egyértelműen igen.

Főleg akkor, ha a nappali menetfény hátul semmilyen világítást sem kapcsol. A gyakorlatban kicsi az esélye, hogy a forgalomból kiszedve rögtön meg is bírságoljanak, ha rossz látási viszonyok között hátul nincs kivilágítva az autód, ám ez sem kizárt. A legtöbbször viszont még akkor is elengednek figyelmeztetéssel, ha véletlenül teljesen kivilágítatlanul közlekedsz a városban egy régebbi autóval. Ha viszont baleset történik, akkor könnyedén a vétkes oldalon találhatod magad a nem megfelelő kivilágítás miatt. Ha ugyanis bizonyíthatóvá válik, hogy mondjuk azért nem adtak neked elsőbbséget, mert nem voltál megfelelően kivilágítva, vagy azért nem lassítottak időben egy ráfutásos balesetnél, mert borult időben nem volt felkapcsolva a hátsó lámpád, így nem lehetett időben észlelni a járművet, akkor szinte biztos a bírság, sőt, a felelősségre vonás is esélyes.

Itt érkezünk el az automata fényszóró problémájához. Ez az eszköz ugyanis elméletben átveszi tőled ennek a sokrétű kérdéskörnek a szabályozását, hogy egyáltalán ne kelljen az autó kivilágításán gondolkozni. Csakhogy ezt – valós mérlegelés helyett kizárólag a szenzorok adataira és az előzetes beállításokra támaszkodva – gyakran helytelenül teszi. Régebbi, nappali menetfény nélküli típusok esetén országútra is kimerészkedik bármilyen jellegű világítás nélkül az automata, hiszen csak a szenzorokból dolgozik. Nem megfelelő kalibrálás, téves jelek, vagy sérült, öregedő szenzorok esetén modern autókban is rendszeresen hoznak hibás döntést. Biztosan te is találkoztál már szinte éjsötétben, kizárólag első nappali menetfénnyel közlekedő, illetve borult időben, országúton vagy autópályán, hátul teljesen kivilágítatlan modern autókkal. Na ők szinte biztosan automata módban hagyták a kapcsolót, emiatt pedig akár nagyon rosszul is járhattak volna. Ha ugyanis egy fényviszonyok szempontjából határeset helyzetben az automata fényszóró még nem kapcsol hátra világítást, majd emiatt következik be egy olyan baleset, ami megelőzhető lett volna megfelelő világítás mellett, akkor ugyanúgy vétkesként kerülhetsz ki a helyzetből, mint a fentebb már említett példa esetében. Aláírom, hogy kicsi az esélye az emiatt bekövetkező baleseteknek, ám konkrétan semmibe sem telik átvenni az irányítást, és magadnak kapcsolgatni a lámpát, főleg akkor, ha tudod, hogy az autód nappali menetfénye és automata rendszere nem elégséges bizonyos helyzetekben.

Még ennél is sokkalta egyszerűbb azonban a norvég módszer, amit őszintén megvallom, én minden országban bevezetnék.

Norvégiában ugyanis minden forgalomban résztvevő autón, még verőfényes napsütésben is működtetni kell a tompított fényszórókat és a hátsó helyzetjelzőket. Akkor is, ha csak a sarki kisboltba ugrasz le, akkor is, ha van az autón nappali menetfény, kötelező a tompított és kész. Így nincs kérdés, nincs gumiszabály, nincs félreértés, és ami a legfontosabb: nincs olyan, hogy bárki bármikor elfelejti felkapcsolni a tompítottat. Főként azért, mert a legtöbb jármű, amit újonnan Norvégiában helyeznek forgalomba, automatikusan felkapcsolja a tompítottat járó motornál, amelyik pedig nem, annak a tulajdonosa hozzá van szokva, hogy minden egyes indítás után, mérlegelés nélkül, tudat alatt felkapcsolja azt. Persze, így valamelyest csökken az izzók élettartama, ám biztos vagyok benne, hogy az összes extra izzócsere kevesebb kárt okoz a norvégoknak, mint amennyit a rosszul kivilágított autók miatt bekövetkezett balesetek okoznának.

Ezt azonban anélkül is megteheti bárki, hogy kötelező lenne: ha rám hallgatsz, mindig felkapcsolod a tompítottat és kész, én is így közlekedek. Ráadásul a legtöbb modern autó felkapcsolt világítás módban is lekapcsolja az összes lámpát, ha leállítod és bezárod, kizárólag helyzetjelzőn hagyja égve a helyzetjelzőket. Ha a te autód is ilyen, akkor még csak extra kényelmetlenséggel sem jár a nagyobb biztonság, egyszerűen automata mód helyett felkapcsolva hagyod a lámpákat, és kész. Ha pedig már félig le is gépelted a kommentet, hogy ez nem csak az izzóknak extra terhelés, hanem az autó akkumulátorának, generátorának, egyéb elektronikai részegységeinek, és így tovább (hiszen ezt már vagy ezerszer hallottam válaszként a fent részletezett álláspontomra), akkor gondolom rádiót, ülésfűtést vagy levegőkeringetést sem használsz soha, és a telefonodat sem töltöd az autóban, merthogy az jóval több terhelés ugyanezeknek az alkatrészeknek két extra izzónál.

Összegezve tehát: világítsd ki az autódat és kész. Inkább legyél jobban látható a kelleténél, minthogy ne vegyenek észre, amikor igazán kéne. Kivétel ezalól, ha ezzel vakítod a többieket, mondjuk ha reflektort, ködlámpát, vagy autóra nem való utólagos fényeket használnál, ezeket mindenképp kerüld a forgalomban. Ha mindenképpen ragaszkodsz a nappali menetfényhez és az automata fényszóróhoz, akkor előtte legalább ellenőrizd ezek működését, hogy biztosan megfelelően ellátják-e a feladatukat. A biztonság tipikusan egy olyan témakör, ahol nem feltétlenül elegendő, hogy a törvényi minimumnak megfeleltél. Főleg akkor nem, ha gyakorlatilag nulla erőfeszítésből és elenyésző anyagi különbséggel tehettél volna többet is.