A rendszer papíron piaci alapon működik, de a konstrukció miatt egyes nagyvállalati hitelek kockázatának jelentős része végső soron az államnál landolhat.
Mi történt? A Telex alapos cikkben magyarázza el, hogyan vállalt a magyar állam garanciát a nagyvállalatok hiteleinél. Mindez akkor válhat igazán fontossá, ha az elmúlt években komoly állami hátszelet kapó nagyvállalatok közül egyre több kerül nehéz helyzetbe. Az állami tulajdonú Start Garancia Zrt. ugyanis jelentős összegű vállalati hitelek és kötvényfinanszírozások mögé állt be kezesként. A konstrukció lényege, hogy ha egy vállalat nem tud fizetni, a garancia egy részéig nem kizárólag a finanszírozó bank viseli a veszteséget.
Háttér. A Start Garancia eredetileg jóval kisebb szereplő volt a magyar garanciarendszerben, majd 2021-ben állami tulajdonba került, és néhány év alatt egészen más léptékű feladatot kapott. A szabályok lehetővé tették, hogy akár 3000 milliárd forintos garanciaállományig vállaljon kötelezettséget az egymilliárd forint feletti hitel- és kötvényügyletek mögött. A kötvényeknél akár 100 százalékos, hiteleknél legfeljebb 80 százalékos kezességvállalás is szóba jöhetett.
A garanciaszervezet állománya ennek megfelelően gyorsan nőtt, 2023 végén 311 milliárd, 2024 végén 426 milliárd forint volt, 2025 végére pedig megközelítette az 500 milliárdot. A társaság saját közlése szerint 2025 végéig összesen 730 milliárd forintnyi hitel- és kötvénypiaci finanszírozás megvalósulásához járult hozzá, miközben kezességvállalásai mintegy 1200 milliárd forintnyi beruházást tettek lehetővé.
Piaci vagy nem piaci? A Start Garancia szerint a kezességvállalások piaci árazásúak, és minden ügyletnél kockázatkezelés előzi meg a döntést. A kérdés inkább az, hogy kik kapták ezeket a garanciákat, milyen hitelek mögött álltak, és mekkora kockázatot vállalt végül közvetve a magyar állam. A pontos ügyféllista nem nyilvános, a Telex forrásai szerint azonban a kedvezményezettek között olyan, a Fidesz-korszakban gyorsan növekvő vállalatok is megjelentek, amelyek más állami finanszírozási programokból, például a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjából is jelentős forrásokhoz jutottak. Az MBH Bank több ilyen ügyletnél is felbukkant finanszírozóként, miközben a bajba került Bayer Construct egyik jelentős hitelezője a Gránit Bank volt.
Mikor jön a baj? A konstrukció valódi kockázata akkor válhat láthatóvá, ha a finanszírozott cégek nem tudják visszafizetni a hiteleiket. Ilyenkor ugyanis a garancia miatt a bank veszteségének egy részét az állam állhatja. Egy banki szakember szerint ez különösen akkor jelenthet problémát, ha egyszerre több, korábban gyorsan növekedő nagyvállalat kerül nehéz helyzetbe.
Mi most a helyzet? A Start Garancia most különösen érdekes helyzetben van, a tulajdonosi joggyakorló Gazdasági és Energetikai Minisztérium kezdeményezésére teljes körű adó-, pénzügyi és jogi átvilágítás zajlik a társaságnál. Közben az elmúlt években állami támogatásokkal és kedvező finanszírozási lehetőségekkel megerősített üzleti környezet több szereplője már komoly problémákkal küzd.
Borítókép: Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter előadást tart a 63. Közgazdász-vándorgyûlésen Veszprémben, a Pannon Egyetem aulájában 2025. szeptember 4-én.
The post Ha bajba kerülnek a NER nagyágyúi, a számlát az állam fizetheti appeared first on Forbes.hu.
