A magyar kkv-k versenyképességét évtizedeken át milliárdos vissza nem térítendő támogatásokkal próbálták javítani. A modell kifulladt, minek kellene most következnie?
(A szerző változásmenedzser.)
Az előző 20-22 év vállalkozásfejlesztési -és kkv-programjai jellemzően arról szóltak, hogyan és mennyi pénzzel kellene támogatni a vállalkozásokat annak érdekében, hogy azok felzárkózzanak az EU átlagához, vagy termelékenységben közelebb kerüljenek a nagyvállatokhoz.
Mára sajnos bebizonyosodott, hogy a vissza nem térítendő támogatások – kevés kivételtől eltekintve – inkább rontották a kkv-szektor versenyképességét. Hasonló véleményt fogalmazott meg nemrég a Forbesnak Jaksity György is, bár a részletekbe nem ment bele. Anélkül, hogy a korábbi kormányzati gyakorlatokról véleményt fogalmaznék meg, nézzük át a tényeket, de főleg azt, hogy mit lehetne tenni, hogy a rendszer jó irányba forduljon.
Doktori kutatásaim során elsősorban a kkv-k versenyképeségének javítási lehetőségeivel foglalkozom, és ezen belül a támogatások versenyképességre gyakorolt hatása kiemelten fontos terület. 2004-es EU csatlakozásunk óta gazdaságfejlesztési programok keretében közel 1800 milliárd forint értékű vállalkozásfejlesztési vagy működési célú támogatás állt a hazai kkv-k rendelkezésére. Jóllehet, ez segítette a tárgyi eszközök beszerzését, ingatlanok vásárlását, felújítását, esetleg a foglalkoztatást tették olcsóbbá, de egyúttal torzította is a gazdasági döntéseket és nem segítette elő a hatékonyság javítását.
Kutatásaimban az igazolódott vissza, hogy a cégvezetők döntését sok esetben nem az határozta meg, mi a vállalkozás stratégiája, közép -és hosszú távú célja, és ehhez milyen eszközre, forrásszerkezetre van szüksége, hanem az, hogy milyen támogatás érhető el, vagyis milyen eszközt lehet „féláron” beszerezni.
Később ezek az eszközök alacsony kihasználtság vagy kihasználatlanság mellett sokszor csak álltak, nem termeltek, vagy ha igen akkor olyan terméket állítottak elő, amit nem biztos, hogy el tudtak adni a piacon.
A támogatások beépülése a rendszerbe versenytorzító gondolkodást alakított ki és nem ösztönözték, inkább visszafogták a versenyképesség javítását célzó vállalkozói döntéseket. A 2008-as válság időszak utáni magas munkanélküliséget a kormányoknak valahogy kezelni kellett, ezért a pályázati rendszerekben az egyik legfőbb támogatási indikátor a munkahelyek számának bővülése volt és ugyanez a rendszer konzerválta az egész vállalati szektort a bérmunkás, alacsony hozzáadott értékű vállalatok kategóriájában.
Olcsó (támogatott) eszközökkel, olcsó munkaerővel alapvetően olcsó bérgyártást lehet csak csinálni. Ami teljesen megfelelt a nyugat-európai nagy gyártó cégeknek, hiszen az extra profit náluk csapódott le, a magyar cégeknek jellemzően morzsákat hagytak.
A támogatások sajátossága, hogy olyan, mint a drog, könnyű rászokni. A magyar vállalkozások is rákattantak, de sajnos a politikai vezetés is – bár ők inkább a vállalkozói réteg függésben tartása miatt, akárcsak a jó díler. De ahogy a drogfüggőre se hat már a kisebb adag, úgy idővel a gazdaságra sem volt hatása a zsákszámra osztogatott támogatásnak. A növekedés a covid után már nem indult be tőle, még úgy sem, hogy 2022-ben még óriási mértékben fizettek ki vissza nem térítendő támogatásokat beruházásokra.
Ez inkább arra volt jó, hogy konzerválta a középszerűséget, mi több, nagyban segítette az egyébként nem életképes cégek túlélését vagy tovább működését.
És itt jön a túlzott támogatás negatív hatása: az önmagában életképtelen kis vagy középvállalkozás a támogatásból túlél, de brand, értékes termék vagy szolgáltatás hiányában elsősorban árversennyel próbál életben maradni. Ezzel elveszi a növekedési lehetőséget azoktól a cégektől is, akik támogatás nélkül egy valóban normális, kompetitív piacon ki tudnának emelkedni. A piaci verseny jó, de a túlzottan elaprózott piac már hátráltatja a növekedést, gyengíti a versenyképességet. A támogatások egyik hatása, hogy azokat a cégeket is lélegeztetőgépen tartja évekig, akiknek normál körülmények közt már rég be kellett volna zárni. Kutatások és tanulmányok sora igazolják, hogy 5 darab 200 fős középvállalat sokkal hatékonyabb és termelékenyebb, mint 100 darab 10 fős kisvállalkozás.
Az új kormánynak nagy a felelőssége abban, hogy visszaálljon a gazdaság egészséges egyensúlya, piaci alapú működése. Hamarosan megint lesznek EU-s pénzek és nagy a kísértés, a vállalkozók már nagyon várják az újabb adagot.
Én mégis azt javasolnám, hogy kezdjük el végre az elvonókúrát! Felejtsük el a vállalkozások támogatását, különben tartósan benne maradunk a közepes jövedelmű csapdában és sose mászunk ki a bérmunkás gödörből.
Legyen helyette normális piacgazdaság, ahol kis és nagyvállalat egyenlő eséllyel tud indulni beszerzési tendereken, ahol egy jó cég ki tudja termelni a piaci kamatokat és ahol a backoffice munka nagy része nem a felesleges bevallások és nyomtatványok kitöltögetésére megy el.
Mit tegyen az állam, hogy mégis előre mozdítsa a kkv-k versenyképességét?
- Támogatás helyett inkább tőkeprogramokat indítson, tőkealapokat, széles körben elérhető tőkeforrásokat. Bizonyított, hogy a bankhitelek túlzott dominanciája a finanszírozásban nem hatékony, sokkal nagyobb arányban kellene tőkét is bevonni, ha valóban akarunk javítani a hatékonyságon.
- Egy másik kutatás szerint a tőkepiac transzparenciája szintén támogatja, sőt kikényszeríti a nagyobb hatékonyságot a vállalkozás működésében. Miért nem teremthetnénk olyan gazdaságot, ahol akár 1000 cég részvényeit is jegyzik a hazai tőzsdén?
- Rengeteg iparágban nagyon magas a fragmentáltság azaz a piac széttagoltsága. Pedig azt is sok kutatás visszaigazolta, hogy a koncentráció és a méret növekedése segíít javítani a hatékonyságot, ezáltal a versenyképességet. Ezt leginkább úgy lehetne előre mozdítani, ha a kkv szektorban az akvizíciók, vállalati egyesülések, önkéntes kollaborációk száma megsokszorozódna. Az akvizíciós célú finanszírozás előre mozdításában szintén lehetne fontos szerepe az államnak vagy állami tőkealapoknak, ami nem mellesleg a generációváltás problematikáján is tudna segíteni.
- A vállalkozásoknak emellett stabil keresletre és kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség. A kiszámíthatóság és a hitelesség megteremtheti a tartósan alacsony piaci kamatkörnyezetet, ami mellett lehet beruházásokat finanszírozni. A keresletet pedig a vállalkozások hosszú távon is ki tudják szolgálni. Az EU forrásokat tehát olyan fejlesztésekre, beruházásokra költse az állam a szétosztogatás helyett, ahol beszállítóként, szolgáltatóként nem néhány kiválasztott, hanem sok ezer hazai kkv is meg tud jelenni, szigorúan piaci feltételek szerint.
- A vállalkozói kultúrában is szükség van változásra, ehhez pedig rengeteg edukáció, információ kell, mert sajnálatos módon a kkv vezetők tudása is sok területen hiányos, a változást pedig egyenesen utálják. Ma már hosszú távon az alkalmazkodó képesség sokkal fontosabb, mint egy-két jó szerződés vagy a pénz.
Ha már mindenhol rendszerváltás van, miért nem lehetne a vállalkozói szektorban is végre piaci alapú demokrácia, sőt mi több: meritokrácia. Az már gyorsan beigazolódott, hogy a mesterségesen felnövelt oligarcha réteg vállalatai életképtelenek a nemzetközi piacokon. Adjunk most esélyt végre azoknak a hazai kkv-knak, startupoknak, akik kenőpénz, támogatás, hátszél nélkül, valóban a saját teljesítményük alapján képesek lenének fejlődni. A többi pedig mehet a levesbe.
Vitkovics Péter
változás- és válságmenedzser
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen dolgozók a ZF Chassis Modules üzemében Debrecenben 2026. január 13-án. A német autóipari beszállító a tízmilliárd forintnyi értékû fejlesztése nyomán elsõ-, illetve hátsótengelyeket fog gyártani kizárólag a debreceni BMW-üzemben elõállított elektromos jármûvek számára. A projektet az állam nagyjából egymilliárd forinttal támogatta, így segítve elõ 230 új munkahely létrejöttét. Fotó: MTI/KKM
The post Hagyjuk már abba a vállalkozások támogatását! Rendben, de akkor hogyan segítsünk nekik? appeared first on Forbes.hu.
