Vannak történetek, melyek elindítanak bennünk folyamatokat és őszinteségre sarkallnak. A Forbes Power Wo/men’s Summit színpadán ilyen történetek alkotóival, Hámori Barbarával és Herendi Gáborral beszélgetett Wossala Rozina.
Mindig érdekes a saját területükön sikeres emberek kezdeti lépéseiről hallani. Azt gondolhatjuk, hogy a szakmájuk csúcsára azok jutnak, akik már a nulladik méternél határozott küldetéstudattal bírtak és folyamatosan törtek előre. A producer Hámori Barbara és a filmrendező Herendi Gábor – korábbi címlaposunk – szinte egyszerre jelentették ki, hogy ilyen küldetéstudatuk kezdetben nem volt.
„Nem volt küldetéstudat, egyszerűen nagyon motivált voltam, hogy filmrendező lehessek. Ha már az őszinteség ennek a napnak a kulcsszava, akkor azt is elmondhatom, hogy egy szakmát is hátrahagytam, hogy ezt az utat járhassam. A rendezés előtt ugyanis fogorvos voltam”
– mesélte Herendi Gábor a Forbes csütörtöki telt házas eseményén. Hámori Barbara ezt azzal egészítette ki, hogy mind a ketten a szórakoztatóiparban tevékenykednek, és nem biztos benne, hogy ebben a szakmában van olyan, aki küldetéstudatból csinálja azt, amit csinál.
Az alkotók abban egyetértettek, hogy a szórakoztatóiparban olyanok helyezkednek el, akiknek ez a szenvedélyük. Mindenki vágyik rá, hogy ott legyen a show-bizniszben, a sikerhez viszont nem elég az akarat vagy a vágy, hanem sokszor a szerencse is közrejátszik. Azt viszont mind a ketten kiemelték, hogy ha nem is ez indította el őket az úton, menet közben nagyon is kialakul az a bizonyos küldetéstudat.
„Az nagy baj, ha az alkotásainkkal nem akarunk valamiféle üzenetet átadni. Én zömében vígjátékokat csinálok, viszont törekszek arra, hogy ezeknek a filmeknek legyenek mélyebb rétegei” – magyarázta Herendi Gábor.
Természetesen minden műfaj más, nem lehet összehasonlítani egy filmest vagy egy sorozaton dolgozó alkotót. Hámori Barbara ismét hangsúlyozta a szerencse fontosságát, kiemelve, hogy mindig olyan megrendelőknek gyárthatott, akik megadták neki a szabadságot, hogy őszinte maradhasson.
„Én főleg az RTL-re gyártok, sőt gyakorlatilag csak oda. Azt hiszem, szerencsés voltam, hogy bizonyos életszakaszaimban olyan döntéseket hozhattam, hogy ne kelljen kompromisszumokat kötnöm. Sok kollégám ezt nem mondhatja el.”
Herendi Gábor erre a gondolatra rácsatlakozva mondta el, hogy rendezőként neki kellett kompromisszumot kötni. Elmondta, hogy bár Magyarországon és egész Európában a filmkészítés nagyon rendezőközpontú – az Egyesült Államokban inkább a producer van a középpontban –, de így is volt, hogy meghajolt bizonyos kérések előtt.
„Egy független filmnél nagyon fontos a jó casting. Volt olyan, hogy én egy viszonylag új színészt preferáltam volna egy szerepre, de a producerek jelezték, hogy az üzleti sikerhez egy jobban promótálható arcra lenne szükség. Volt, hogy ezt a kérést elfogadtam, hiszen állami támogatás nélkül a filmkészítés úgy működik, mint bármelyik üzlet. Mondtam már le ezen logika mentén a választásomról.”
Április óta az őszinteség ereje áthathatja az egész szakmát
A kompromisszumokkal kapcsolatban Hámori Barbara kifejtette, hogy nem minden alkotó lehetett olyan szerencsés, hogy mindig önazonos maradhasson.
„Bízok benne, hogy április óta az őszinteség ereje az egész szakmát át tudja hatni”
– mondta Hámori Barbara. A producer arról is beszélt, hogy milyen nagy felelősségük van abban, hogy egy „görbe tükrön” keresztül formálják a társadalom látásmódját. Kiemelte, hogy esténként 700–800 ezer nézőjük van, esetenként egymillió. Tisztában vannak vele, hogy erre a rengeteg emberre hatással vannak a tartalmak, melyeket gyártanak nekik. Pontosan ezért érzi úgy, hogy az őszinteség nagyon fontos, különben rossz irányba torzulhat az a bizonyos görbe tükör.
„Kell egy belső erkölcsi iránytű, ami a helyes irányba állítja a tetteinket, gondolatainkat és az alkotásainkat.”
Az őszinteség ára
Magyarország most ott tart, ahol az Egyesült Államok tartott 8–10 évvel ezelőtt. Ott ez a metoo-mozgalomban csúcsosodott ki, amikor olyan konfliktusok, melyeket azelőtt bíróságon intéztek az emberek, kikerültek a nagyközönség elé, természetesen a közösségi médiának köszönhetően. Hámori Barbara szerint ez a folyamat megváltoztatta azt, hogy mit is értünk a véleménynyilvánítás szabadsága alatt.
Barbara hozzátette, hogy az úgynevezett „Alföldi-ügy” kapcsán nagyon kettős érzései vannak: szerinte, aki még nem járt alkotóként színházban, az nem tudja, hogy egy teljesen más világról és energiákról beszélünk. Azt mondta, hogy különösen az X generációra igaz, hogy másként szocializálódtak, és számukra más az ingerküszöb.
„Nagyon nehéz megtalálni ezeknek az ügyeknek az esetében az egyensúlyt. Nem mindig egyértelmű, hogy a hangvétel, a kritika vagy a bántó szavak jogosak és egy előremutató célt szolgálnak, vagy az alkotó a megváltozott paradigma áldozata lett. Ami 30 éve elfogadott volt, azt ma már nem lehet megtenni.”
A producer hangsúlyozta, hogy teljesen más a helyzet, amikor bűncselekményekről beszélünk, ez a dilemma ezekben a súlyos esetekben sosem merülhet fel.
Herendi Gábor arról beszélt, hogy ő is érzi magán, hogy jobban figyel rá, hogy a munka közben kihez hogyan szól és mit mond. Kiemelte, hogy ezt annak ellenére vette észre magán, hogy karrierje során sosem élt vissza a pozíciójával a filmes világban. Ezzel együtt abban is biztos, hogy egy bizonyos fajta megtisztulás mehet végig a társadalmon azzal, hogy próbálunk jobban odafigyelni a másik érzéseire. Szerinte voltak olyan rendezők, akik túllőttek a célon, pusztán azért, mert megtehették. Elismeri, hogy bizonyos dolgokat ma túlliheg a társadalom, de hosszabb távon biztos benne, hogy beáll az egyensúly és egy egészségesebb társadalom lehetünk.
The post Hámori Barbara: Ami harminc éve elfogadott volt, azt ma már nem lehet megtenni appeared first on Forbes.hu.
