Teltházas koncertet ad október 19-én, szombat este az Analog Balaton Budapest legnagyobb klubjában, a 3500 fős Barba Negrában. A hazai fesztiválokat évről évre felszántó, több mint 10 éves zenekar második nagylemeze több körben csúszott, végül a bemutató előtti szerdán jelent meg. Abával és Ákossal a törökbálinti SuperSize stúdió alagsorában, a csapat főhadiszállásán találkoztunk. Megjelent a Repedés. Interjú.
Mióta megélhetés nektek száz százalékban a zenekar?
Ákos: Két éve.
Előtte mivel foglalkoztatok?
Aba: Vendéglátás, pultoztunk az Ákossal sokat, én egy kisebb sörüzemben is dolgoztam.
Ákos.: Én covid alatt segédmunkáztam, villanyszerelés, sitt-hordás, de a kézműves sörös világban is benne voltunk, amikor ez elindult itthon.
Aba: Az utolsó melóm itt volt a SuperSizeban, stúdiómenedzser voltam, de két év alatt átalakult a dolog. Előtte roadoltam zenekaroknak (pakolás, színpadi segítség – a szerk.).
Fotó: Sebestyén László
Mit jelent nektek a siker?
Aba: Azt, ami most van. Azt csinálni, amit szeretünk, azokkal az emberekkel lógni, akiknek a dalait 15 évesen széthallgattam. Bekerülni abba a nagyon szűk közegbe, ahova érdemes bekerülni. Kispál, 30Y, Quimby. És ezek az emberek jófejek.
Forbes.hu: Élőben mennyire analóg a Balaton?
Zsuffa Aba: Ha az éneket és a gitárt nem számoljuk, akkor a fele.
Vörös Ákos: De az analóg szintik is a laptopból kapják, hogy milyen hangokat játsszanak le, ezeket tudjuk aztán modulálni, effektezni. Van egy váz, a számok felépítése, ami meg van adva, de ezeken túl elég nagy a szabadság.
A számok hossza élőben dől el?
Ákos: A szöveges részek fixek, de az instrumentális részek hossza igen.
Aba: Meg a visszatérések. Ha azt szeretnénk, hogy legyen még egy refrén, akkor lesz még egy refrén.
Azonos dalokban két koncert között mekkora a különbség?
Aba: Attól függ mikor. Egy nyár végi koncerten már vannak bizonyos fordulatok, amik beégnek. De hogy most, a lemezbemutatón mit fogunk csinálni és fél év múlva, az valószínűleg elég más lesz.
Tehát most hiába van kész a lemez, valójában még nincs kész a lemez.
Aba: Igen. Élőben lehet azt érezzük, hogy ez a rész mondjuk kicsit lassú, ez a rész lehetne hosszabb. De az is lehet, hogy élőben belefutunk olyan dolgokba, amik nagyon megtetszenek, egy gitárszólam, egy énektéma, egy drop előtti riser, amit aztán beépítünk.
Ákos: Attól is függ, hogy mennyire kötött az időnk. Egy fesztiválon, ahol nézni kell az órát, sokszor rövidebbek a dalok, hogy minél többet el tudjunk játszani.
Van, hogy kísérleteztek koncerten a meg nem jelent számokkal?
Aba: Régebben az egész anyag ilyen volt, de most már egyre kevesebb lehetőségünk van rá, mert a közönség azért jön, hogy azokat a számokat hallgassa, amiket szeret. Ha teletennénk a szettet full ismeretlen számokkal, az azért fura lenne. Egy-egy fér bele koncertenként, de nem sokkal több.
Hogy hogy csak most jött ki a lemez?
Ákos: Mert koncertezni kellett egész nyáron. „Kellett”, jóértelemben. Nagyon sokat kivesz az emberből heti három koncert.
Az idei volt az eddigi legdurvább szezon?
Ákos: Az elmúlt három év már eléggé hasonló volt. Tavaly volt egy szeptemberi szünet, most nincs, nyomjuk januárig.
A bulik között tudtatok haladni a lemezzel?
Ákos: Dehogy. Lényegében az elmúlt három hétben raktuk össze, vasárnap elkészült, szerdán kijött.
Hogyhogy van a lemezen élő dob?
Ákos: Már a LENT-en is volt, Aba tud dobolni, csak nem volt róla Instagram-sztori. Innen is látszik, hogy ez nem egy teljesen elektronikus lemez.
Nagyon sok reccsenés, ropogás, szürcsölés, néha benne marad a haverod hangja a dologban. Ez egy organikusabb hangzás. Mindig jó belecsempészni ilyeneket.
Most, hogy volt róla sztori, sok embert meglepett. Lementünk a Zazához (Beck László, a 30Y dobosa – a szerk.) Pécsre, nekik ott van egy fain stúdiójuk, doboltunk, aztán belekevertük a lemezbe.
2021-ben jött ki a debütáló nagylemezetek, a már említett LENT, egy évre rá négy dal, ami a Repedésen is rajta van, most a maradék öt. A modern zeneiparban belefér még ez a tempó? Ez nálatok miért van?
Aba: Mi alapvetően nagyon lassan dolgozunk. Ez azért van így, mert akkor születnek a jó ötletek, amikor vissza lehet látogatni egy trekkhez. Minél többször térsz vissza, annál több layer rakódik rá, ami újdonság. Sok kísérletezés, sok kidobás. De a habitusunk is ilyen. Nem egy folyamatosan droppolni akaró emberek vagyunk.
Ákos: Az elmúlt pár évben lett trend, hogy évente kell egy lemez. Régebben még elfogadott volt három-négyévente kihozni valamit. És három év még nem is olyan sok. Jamie xx-nek 9 év után jött ki most lemeze, a Radiohead is ötévente csinál egyet. De igazából a lemez-koncepció, mint olyan is kezd kikopni. Mi még mindig lemezben gondolkodunk, számunkra van ennek egy ilyen szentimentális bája. Szeretjük, ha valami érlelődik. Nagyon sok minden tud változni egy demóval fél év alatt.
Aba: A szokatlan ebben az, hogy a zenekarok az első pár évükben szoktak csinálni több lemezt, de mi az első pár évben úgy koncerteztünk, hogy nem adtunk ki semmit.
Az Analog Balaton nem egy új zenekar.
A közönség lehet, hogy ezt látja belőlünk, de mi 2013-ban kezdtünk el közösen zenélni, ami nem ma volt. Mindent nagyon lassan, alaposan, követ kőre alapon építgettünk fel.
Vörös Ákos
Zsuffa Aba
Fotó: Sebestyén László
Hol volt az első koncert?
Aba: A Börzsönystock nevű kisfesztiválon.
Volt olyan szám, amit már ott is játszottatok és most is?
Aba: A Pupillának a nagyon kezdetleges verzióját. De nem sok köze van ám ahhoz a Pupillához, ami rajta van a lemezen.
Ezt a lemezt mi szervezi egységgé?
Aba: Az ízlésünk, hogy mit választunk ki. Rengeteg projektünk van, januárban és a nyár elején is leültünk válogatni. Írtunk először egy harmincas listát, amiből aztán kiválasztottuk, hogy tematikailag melyikek passzolnak össze.
Jelenleg hány demótok van?
Ákos: Száz körül. De ezek inkább csak ötletek, mint demók.
Csak zene?
Aba: Zene, meg talán egy-két sor. A most megjelent dalokhoz például nem nagyon volt szöveg, ezeket most kellett megírni.
Az elmúlt két hétben vagy az elmúlt 10 hónapban?
Aba: Mondanám, hogy 10 hónapban, de az elmúlt két hétben.
Akartatok valaha slágert írni?
Aba: Nem, nem lehet direkt csinálni. De nem is vagyunk slágerzenekar.
Akkor mik vagytok?
Ákos: Sokszor megkapjuk, hogy közelebb vagyunk a pophoz, mint az alterzenéhez.
Mi ilyen érzelmes csávók vagyunk, akik szeretnek az érzelmeikről beszélni, meg ki is mutatják őket. És tök jó dolog a zene arra, hogy az ember jól is és rosszul is érezze magát.
De például a koncerten valahogy ez már nagyon nem popzene.
Aba: Élőben inkább elektronikus formáció vagyunk, mint lemezen, pedig ugyanazok a szintik szólnak. A hatása más. Sokat számítanak a hosszok és a szünetek. Mivel élőben sokkal több instrumentális hatáshoz jutsz hozzá, sokkal jobban tudod értelmezi a zene rétegeit, amire nem elég négy-öt perc.
Fotó: Sebestyén László
Milyen érzés volt, hogy két éve már tőletek kérdezték meg a Hangfoglaló pályázat zsűrijeként, hogy milyen a jó zene?
Aba: Én nem tudom milyen a jó zene, csak azt, hogy nekem mi tetszik. Szerencsére ennél többre nem voltak kíváncsiak. De hidd el, a zeneiparban sem tudják jobban, mint máshol, hogy milyen a jó zene. Senki nem tudja, milyen a jó zene. Sokszor van, hogy amit szakmai körökben lehúznak az később nagyot megy. A System of a Down nevetség tárgya volt, hogy ez a balkáni ritmusokkal tűzdelt metál mit akar és most az egyik leginnovatívabb cuccnak tartja mindenki.
A zenekar életútjában mit éreztek, hol tartotok?
Aba: Bizonyos értelemben az elején, bizonyos értelemben a közepén. A kiadványaink alapján még nagyon sok mindent lehetne csinálni, ez még mindig csak a második lemez. Rengeteg dalt nem adtunk ki, nem fejeztünk be, rengeteg ötletünk van még.
Bizonyos értelemben pedig már le vagyunk nyugodva.
Nem azzal a hévvel, azzal a droppolni vágyással szórjuk magunkból a trekkeket, mint a mai húszévesek, akik ugyanúgy két-három lemeznél tartanak. Már harminchárom évesek vagyunk, tíz éve nyomjuk együtt. Ilyen értelemben a kellős közepén vagyunk már.
Ákos: Az nagyon jó volt sokáig úgy zenélni együtt, hogy ez volt az álmunk, a hobbink és szépen lassan bejárni ezt az utat. De közben meg nagyon sok minden van még előttünk. Ez a helyzet most nagyon nagy biztonságot ad az embernek. Nincsen az a fajta zizgés a fejünkben, hogy daraláni kéne az életet.
Most már csak hátra kell dőlnötök és zenélnetek?
Aba: Ilyen értelemben mindenkinek csak hátra kell dőlnie és építeni az életét. A zeneipar nyilván ennél egy kicsit bizonytalanabb, de most már egy-két évre lehet a zenével is tervezni, most a covidról nem beszélve, de igen. Valamennyire tervezhető.
Ti terveztek?
Ákos: Most lett kész a lemez amúgy, vasárnap. Lenyomjuk ezt a koncertet meg ezt az évet. Egyébként ebben pont nem vagyunk túl jók. Már jobbak, de azért van még hova fejlődni.
Aba: A terv az volt, hogy két évvel ezelőtt csinálunk egy nagylemezt. Abból lett egy fél lemez. Aztán az volt a terv, hogy januárban megcsináljuk a lemezt, az nem jött össze, aztán az, hogy májusban kihozunk egy dalt a lemezről, az nem jött össze, majd az volt a terv, hogy október 7-én kijön a lemez. Volt négy terv, ebből nulla jött össze.
Az az egy jött össze, hogy kint van a lemez. Tervezni tervezünk. Ez kicsit ilyen csali nélkül pecázás.
The post Három éve még hol pultoztak, hol sittet hordtak, ma megtöltik a város legnagyobb koncerttermét appeared first on Forbes.hu.
