Szembe tudunk-e nézni a múlt bűneivel? Véget érhet-e a 100 éve tartó hideg polgárháború? Hogyan írjunk új társadalmi szerződést a múlt hibáiból tanulva? Hatos Pál történésszel a képzelet fontosságáról is beszélgettünk a Forbes Deal2036 podcastsorozat új adásában – és a hitről, hogy vagyunk olyan jók, mint mások.
Egy politikai rendszer leváltható, de a gondolkodásmód, amely fenntartotta, sokkal lassabban változik. A Forbes Deal2036 podcastsorozat e heti vendége, Hatos Pál történész arról beszélt: Magyarország előtt nem egyszerűen kormányváltás, hanem sokkal mélyebb feladat áll. Az ország csak akkor tud új pályára állni, ha képes szembenézni saját történetével – nem azért, hogy újabb bűnbakokat keressen, hanem hogy végre levonja a tanulságokat.
„Nem tanultunk abból, hogyha végre megadatik az, hogy függetlenek leszünk, akkor a nemzet nemzetként viselkedik, és a társadalom egésze részesül a szabadság javaiból – természetesen nem egyenlő mértékben, hanem a munkája, érdemei, versenyképessége, felkészültsége alapján, de mégsem egyfajta torzított rendszerben.”
A történész szerint a magyar elit egyik visszatérő mintázata az elmúlt évszázadban az áldozatszerep volt. A politikai vezetők újra és újra úgy állították be magukat, mint akik külső vagy belső ellenségek áldozatai, miközben ez a szerep valójában felmentést adott számukra a felelősség alól. Ha valaki áldozatként definiálja magát, könnyebben indokolhatja a rendkívüli intézkedéseket, a hatalomkoncentrációt vagy akár a jogkorlátozásokat is.
„Sokan szavaztak olyanok, akik eddig nem szavaztak. És ez egy fontos jel, mert a nemzetbe beemelés az nem egy patetikus kifejezés. Ez azt jelenti, hogy például az ember érdemesnek tartja, hogy elmenjen szavazni, és válasszon a politikai kínálatból.”
ERRŐL SZÓL MÉG A PODCAST
2:07 – Arról, hogy miért érdemes történelmet tanulni, betartani a szabályokat és meghaladni a kishitűséget.
25:09 – Hideg polgárháborúról, szellemi korrupcióról, hamis mítoszokról és európai értékek meggyökeresedéséről.
40:28 – A múlt bűneiről, társadalmi kinyilvánításról, kivagyiságról és predátorállamról.
A két világháború közötti Magyarország, a Horthy-korszak, majd később más politikai rendszerek is gyakran építettek arra a narratívára, hogy az ország bajaiért mindig valaki más felelős. Hol külső hatalmak, hol belső ellenségek, hol egy-egy társadalmi csoport vált a történet főszereplőjévé. Ez a sérelmi politika generációkon át öröklődött, és napjainkban is felismerhető mintázatokat mutat.
A történelem azonban nemcsak figyelmeztetéseket, hanem kapaszkodókat is kínál. 1848 például máig az egyik legerősebb pozitív magyar politikai örökség. Nem pusztán a szabadságharc miatt, hanem azért, mert akkor jelent meg először az elképzelés, hogy a nemzet nem kiváltságosok közössége, hanem olyan politikai közösség, amelybe minden állampolgár beletartozik.
„Az a nagyon nagy kérdés, hogy ez a fajta társadalmi részvétel át tud-e csapni intézményes valóságba. Ez egyfajta szerződéses viszony, amelyet mindenki úgy érez, hogy be kell tartania, és érdemes betartania. Mint a játékelméletből is tudjuk, hogyha együttműködünk, akkor tudjuk a legtöbbet realizálni, és nem akkor, ha abban bízunk, hogy mindenkit hülyére veszünk”
– mondta Hatos Pál. – Persze vannak csalók, akik elhúznak a nagy lóvéval, de alapvetően nem ez a gazdaságnak a sikeres útja, a gazdagodásnak sem, hanem az együttműködés. Az most a kulcskérdés, hogy mennyire intézményesül ez a fajta lelkesedés, és hogy ezt az intézményesülést mennyire fogják bizalommal fogadni a magyar állampolgárok. Továbbá mennyire hajlandók benne részt venni, és mennyire hajlandó a hatalom is betartani azt, hogy ő igazából lemond valamennyire a hatalmi jogosítványairól.”
A jobbágyság felszabadítása, a jogkiterjesztés és a politikai részvétel kiszélesítése olyan program volt, amelynek megvalósítása – a történész szerint – valójában máig nem fejeződött be. Magyarország újra és újra visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy a nemzetet szűkebbre szabja, mint amekkora valójában lehetne.
„Nagyon jó, hogy ez a lecke megadatott a társadalomnak, hogy lehullt a lepel. Ami azóta is történik, mutatja azt, hogy itt semmifajta nemzeti közösségről, semmifajta értéktelített jobboldali médiáról nem volt szó. Ezek mítoszok, kiderült, hogy nagyon is meztelen a király, nagyon csóré meztelen!”
Hatos Pál különösen fontosnak tartja azt a politikai aktivitást, amely az elmúlt időszakban jellemzi a magyarokat. A magas választási részvétel, az új szavazók megjelenése és különösen a fiatal generáció politikai érdeklődése azt jelzi, hogy sokan ismét úgy érzik, hogy van értelme részt venni a közös ügyek alakításában. Ez nem magától értetődő. Hosszú éveken keresztül emberek százezrei gondolták úgy, hogy rajtuk úgysem múlik semmi.
„A társadalom kinyilvánította azt, hogy elég, és változást akar. Elemi erővel nyilvánult meg a kívánság, hogy legyen máshogy, hogy legyen egyfajta rendszerváltás. Váltsuk le azt a rendszert, amely korrupcióba és a fortélyos félelem által igazgatott emberi viszonyokba fullasztotta az országot!”
Éppen ezért beszél a nemzetről nem romantikus, hanem nagyon is gyakorlati fogalomként. Egy ország csak akkor működik jól, ha polgárai el tudják képzelni magukat ugyanannak a közösségnek a tagjaiként. Ez a képzelet nem valami költői eszme, hanem ugyanaz az emberi képesség, amelyre az innováció, a tudomány vagy éppen a sikeres vállalkozások is épülnek.
„Van egyfajta kishitűség a legtöbb magyarban. Ez nem jó. Higgyünk magunkban, higgyünk jobban!”
– Hatos Pál szerint „akár higgyünk abban, hogy hiába nehéz és magányos a nyelvünk, meg tudunk tanulni úgy angolul és más nyelveken is, hogy nem okoz az gondot, hogy kommunikáljunk a világ többi részével. Ebben van is fejlődés. De fontos általánosságban hinni önmagunkban, nem félni sem magunktól, sem a másiktól, és egy nagyon fontos dolog, hogy ne irigykedjünk!”
A Forbes Deal2036 előző vendége Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója és vezetője volt.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd podcastcsatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon! Minden második szerdán jelentkezik másik podcastunk, a Forbes Money Péller Andrással, ami a piacokat és a pénztárcánkat érintő legfontosabb és legérdekesebb témákkal foglalkozik.
The post Hatos Pál történész: Ami most történik, azt mutatja, hogy itt semmiféle nemzeti közösségről vagy értéktelített jobboldali médiáról nem volt szó appeared first on Forbes.hu.
