Havi 40 százalékos hozamot ígértek, úgyhogy felhívtuk őket

Óriási mennyiségű pénztömeg szakadt rá a magyar lakosságra idén tavasszal. Kifizették a milliárdos PMÁP-kamatokat, elkezdtek emelkedni a reálbérek, ki is bújtak a barlangjaikból a befektetési csalók és piramisjátékosok, hirdetéseikkel pedig elárasztották a magyar internetet. Annyiszor jöttek szembe velünk is hasonló hirdetések, hogy egyszerűen nem tudtunk ellenállni: megnéztük, mit ígérnek. Aztán tárcsáztunk, hogy nektek már ne kelljen.

---

Az embernek görcsbe rándul a gyomra, amikor szóba kerülnek a különböző pénzügyi és befektetési csalások: akár napi 60 milliós kárról is beszélhetünk, van, hogy hiteleket vesznek fel az áldozatok nevében, de a Forbes.hu-n a Revolutos csalásokról is sokat írtunk. A nagy PMÁP-őrület viszont most új löketet adott a csalóknak és a kóklereknek. Ebben a cikkben utóbbiakról is lesz szó, mert rajtuk is sok pénzt bukhatunk.

Ne keress rá arra, hogy „magas hozam”

A leggyanúsabb befektetési lehetőségek ugyanis erre a keresőszóra fognak megtalálni. Az MNB edukációs és prevenciós oldalán is először ez a jó tanács fogadja a látogatót: „Mindig gyanakodjon, ha az a megérzése támad, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen.”

Engem is meglepett, hogy milyen könnyen talál az ember túl szép befektetéseket, ha beírja a Google vagy a Youtube keresőfelületeire a „magas hozam” szavakat. Pár arannyal kapcsolatos hirdetés után egy Mol-részvények megvásárlását ajánló banner ragadta meg a figyelmemet, meg is adtam hát minden (maszkolt) adatomat és vártam a hívást.

Tíz percbe sem telt, már máris hívott egy középkorú hölgy, hogy bevezessen „a Mol-részvények világába”. Három „terméket” próbált nekem eladni, amikről azóta sem tudom, hogy pontosan micsodák.

• Benzinkutak – 95 ezer ft. tőke. Havonta 25-35% hozamra lehet számítani.
• Hulladékkezelő üzem – 120 ezer ft. tőke. Havonta 35-40% hozamra lehet számítani.
• Olaj -és földgáztermelés – 150 ezer ft. tőke. Havonta több mint 40% hozamra lehet számítani.

A fenti három sort abból az email-ből másoltam ki, amit a beszélgetésünket rögzítendő kértem tőle – megvolt annak is a maga bája, amikor az iCloud-dal maszkolt emailcímemre kapok egy ilyen emailt, egy szintén iCloud-dal maszkolt emailcímről.

---

Valahonnan bejött a mesterséges intelligencia is

Az email egyszerre egy regisztrációt is jelentett egy hamis befektetési platformhoz, amin keresztül egy „mesterséges intelligencia bróker” keresett volna nekem pénz. A hölgy erről is magyarázott valamit telefonon, de valószínűleg maga sem értette igazán, hogy miről van szó, meg hogy mi is a mesterséges intelligencia.

Ilyen típusú kamu kereskedési platformokat hasonló domainnevek alatt lehet találni még az interneten, de különböző visszajelzéseket gyűjtő fórumokon is fel-feltűnt a stellarace.pro, több klónjával együtt. Lehet, hogy a kedves olvasó a képeket és az email fenti sorait látva leginkább nevetne ezeken a technikákon, de a fórumokon több károsult is beszámolt a történeteiről – a legtöbben lengyelül –, hogy hogyan buktak el 1-2 millió forint értékű „befektetést” a fenti platformokon. A fórumon kialakult közvélekedés egy lengyel-ukrán-fehérorosz bűnözői csoportot sejt a platform mögött, ahova egyfajta franchise-partnerként szállhatnak be a kisebb fajsúlyú bűnözők, mint például az engem hívogató hölgy.

A mesterséges intelligenciás kamu legalább annyira átlátszó volt, mint maga az a „szerződés”, amit az emailhez csatolt történetünk főhőse, és amit aláírva visszavárt. Bár ebben is volt egy csavar: a Stellar Invest Kft. egy létező cég, ami Fekete Márkhoz, a BDO könyvvizsgáló cég korábbi igazgatósági tagjához köthető. A cég neve még hasonlít is a hamis platform nevéhez.

A fenti „szerződésben” is ott van valamiért a Mol Group neve, de a befektetés céljai itt már nem benzinkutak vagy olajfúrótornyok, hanem HUF/USD/EUR devizapárok: a csalók nem figyeltek igazán a konzisztenciára.

A hamis szerződés és a cégnévvel való visszaélés kapcsán megkerestük Fekete Márkot, a Stellar Invest Kft. tényleg létező tulajdonosát. Mint elmondta, azon túl, hogy magyar áldozatok is megkeresték, voltak hozzám hasonlóan többen, akik csak jelezni szerették volna neki, hogy visszaélnek a cége nevével. Fekete szerint azonban ők eleve tájékozottabb emberek voltak, akik már amúgy is sejtették a csalást.

„Félek tőle, hogy ennél több olyan személy is lehet, aki a cégnyilvántartással nincs tisztában, és besétál a csapdába”

– mondta el a Forbes.hu kérdésére.

Fekete miután tudomást szerzett a csalásról, azonnal – február második hetében – feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya felé, elmondása szerint a BRFK az azóta eltelt hónapban nem foglalkozott az üggyel: még nem szignálta ki előadóra.

A feljelentés kapcsán mi is megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, nevükben az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata válaszolt, miszerint a BRFK a feljelentés kiegészítését rendelte el. Az ügyben történő nyomozás megindításáról, annak esetleges állásáról nem kaptunk tájékoztatást.

Pedig ez egy továbbra is működő bűnszervezet, a belső koordinációjuk azonban hagy némi kívánni valót maga után. Miután a telefonáló hölgy számára világossá tettem, hogy én egy újságíró vagyok és hogy szándékosan vontam be magamat ebbe piramisjátékba, ugyan letette a telefont, de valószínűleg nem írta be a táblázatba a nevem mellé pirossal, hogy „NEM”, mert pár nap múlva egy másik hölgy is felkeresett ugyanezzel a sztorival, ugyanezzel az ajánlattal, ugyanezzel a hamis cégnévvel.

Őt a játék kedvéért egy kicsit jobban megizzasztottam, személyes találkozót kértem, adatokat, címeket kérdeztem, apró személyes információkat, hogy be tudjuk azonosítani őket, de nem adott meg semmit, cserébe töretlenül sales-elte nekem a „termékét”.

Aztán próbáltam megkérni, hogy adja meg a főnöke telefonszámát, hogy én is a cégüknél dolgozhassak, de erre is nemet mondott.

Ekkor közöltem vele, hogy tudom, hogy ez egy piramisjáték, és szeretnék benne, mint közvetítő részt venni. A hölgy ekkor meglepődött, majd sértődötten letette a telefont. Nem kerültünk közelebb az elkövetőkhöz, reméljük a rendőrség ennél tovább jut majd.

Túl szép, tehát nem igaz.

Ez a legfontosabb mondat, ami eszünkbe kell, hogy jusson, ha megkeresnek minket egy „visszautasíthatatlan befektetési ajánlattal”. A PMÁP is túl szépnek tűnhetett – azért ennyire nem – , de az akkor a valóság volt: hihetetlen magas infláció, magas alapkamat, gyenge forint és nem is tartott sokáig. A befektetők pedig egy állami szervvel szerződtek le, világos, transzparens módon. Ha adódik is egy-egy ilyen piaci lehetőség, az vagy a körülmények ritka együttállása miatt alakul ki, vagy időt, energiát és pénzt nem kímélve magunknak kell utánajárnunk ilyen lehetőségeknek. Vagy egyszerűen a profikra bízzuk, elfogadva, hogy az ilyen szolgáltatásoknak ára van.

A csalókkal és a kóklerekkel csak rosszul járhatunk: a gyors siker reménye helyett tehát érdemes biztos kezekben, szakmailag hiteles, az MNB által felügyelt pénzintézetekben tartani a megtakarításainkat, hosszabb távon biztosan így járunk jobban. Ha pedig mindenképpen egyedi részvényekkel kereskednénk, akkor a döntés előtt kellő körültekintéssel és több forrásból tájékozódjunk.

Ingyen ebéd nincs, a következő cikkben pedig azt is bemutatjuk, hogy olcsó díszvacsora sincs.

The post Havi 40 százalékos hozamot ígértek, úgyhogy felhívtuk őket appeared first on Forbes.hu.