A mesterséges intelligencia nem egyszerűen gyorsabbá teszi a munkát – alapjaiban alakítja át azt, ahogyan dolgozunk, gondolkodunk és kapcsolatba lépünk egymással. Mi az, amit ma tudunk, és mi következik mindebből?
Rengeteg a felhajtás a mesterséges intelligencia körül: sokan attól tartanak, hogy elpusztít minket, mások szerint megmenti a világot, megint mások szerint teljesen kiszámíthatatlan következményekkel jár. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Az AI kétségtelenül átalakítja a munkát, és vele együtt az emberi tapasztalatot is. A legfontosabb most az, hogy nyitott szemmel figyeljük a változásokat, előre gondolkodjunk az AI hatásairól, óvatosan, de tudatosan tervezzünk, és úgy használjuk a technológiát, hogy közben megőrizzük – sőt erősítsük – az emberi oldalunkat.
Vannak, akik szerint az AI túlértékelt, és kétségbe vonják hosszú távú hatásait. Az AI hatásainak elutasítása azonban nagyjából olyan, mintha évekkel ezelőtt úgy döntöttünk volna, hogy kimaradunk az internetből.
Hajlamosak vagyunk rövid távon túlbecsülni az új technológiák jelentőségét, hosszabb távon viszont alábecsülni őket – ez pedig türelmetlenséget szül, azonnali eredményeket várunk.
Az AI ma még „a lehető legrosszabb formájában” működik, hiszen folyamatosan fejlődik. Éppen ezért kulcsfontosságú megérteni, merre tartunk, és hogyan reagáljunk egyénként, csapatként, szervezetként és társadalmi szinten.
A valóság az, hogy a munkánk alapjaiban fog megváltozni. Nem pusztán arról van szó, hogy ugyanazt csináljuk majd, csak modernebb eszközökkel. Maga a munka természete alakul át. Bár az AI technológia, a lényege mégis a munkáról szól: arról, hogyan dolgozunk, és hogyan gondolkodunk magunkról a munkánk tükrében. Újra kell értelmeznünk, milyen értéket teremtünk, és ez az érték hogyan változik az AI korában.
Az AI hatásai árnyaltak és többrétegűek lesznek. Lesznek jó és rossz fejlemények, előnyök és hátrányok egyaránt. Az alábbiakban néhány bizonyítékot mutatunk arra, mit tudunk eddig arról, miként alakítja át a mesterséges intelligencia a munka világát és a mindennapi tapasztalatainkat.
1. Hatékonyság és csapatmunka
Az AI használata egyszerre hoz látványos eredményeket és komoly dilemmákat. Egy 3782 főt vizsgáló felmérés szerint a válaszadók 77 százaléka mondta azt, hogy az AI segítségével rövidebb idő alatt több munkát tud elvégezni, míg 73 százalék jobb minőségű eredményt ért el kevesebb erőfeszítéssel – derül ki a SHRM 2025-ös jelentéséből. Egy korábbi, 2023-as FlexOS-kutatás hasonló képet mutatott: az AI-t használók 81 százaléka számolt be termelékenységnövekedésről.
Az MIT Sloan Management Review (a magyar kiadás aktuális száma szintén az AI-ról szól) egyik esettanulmánya a Procter & Gamble-nél 776 dolgozó munkáját vizsgálta. A kutatás szerint azok az alkalmazottak, akik egyénileg dolgoztak AI-támogatással, ugyanazt a teljesítményt érték el, mint a teljes csapatok, amelyek nem használtak AI-t. Amikor viszont csapatok alkalmazták az AI-t, felülmúlták mind az egyéni AI-használókat, mind az AI nélkül dolgozó csoportokat. A P&G tapasztalatai szerint az AI csökkentette a szervezeti silókat, és segítette a különböző szakterületekről érkező szakembereket abban, hogy kiegyensúlyozottabb megoldásokat dolgozzanak ki.
Egy másik kutatás, amely az Anthropic mérnökeit vizsgálta, azt találta, hogy a mérnökök 59 százaléka használ AI-t a munkájában, és ezzel átlagosan 50 százalékos termelékenységjavulást ér el. Ugyanakkor a munkájuk legfeljebb 20 százalékát tudták teljes mértékben delegálni az AI-nak.
Ennek oka az úgynevezett „felügyeleti paradoxon”: az AI eredményeinek ellenőrzéséhez szakértelemre van szükség, ám minél többet támaszkodunk az AI-ra, annál inkább kopnak a saját készségeink.
Egy másik, 1250 szakembert érintő Anthropic-felmérés szerint 86 százalék úgy érzi, hogy az AI időt takarít meg számára, és 65 százalék elégedett az eredményekkel. Bár a megkérdezettek 65 százaléka úgy gondolta, hogy az AI elsősorban kiegészíti a munkáját, a tényleges megfigyelések azt mutatták: a feladatok 49 százalékában az AI már automatizált, vagyis ténylegesen elvégezte a munkát, míg valódi „augmentáció” csak 47 százalékban történt. Ez részben magyarázza, hogy miért aggódik a válaszadók 55 százaléka a hosszú távú munkahelyi biztonsága miatt.
A mérleg tehát vegyes: az AI növelheti a termelékenységet, a minőséget és a csapatmunkát, ugyanakkor gyengítheti az emberi készségeket, és munkahelyeket is kiválthat.
2. Kritikus gondolkodás
Egyre többen támaszkodunk AI-ra a munkánk során, elsősorban tartalomkészítésre (40 százalék) és elemzésre (30 százalék). Jelentősen ritkábban használjuk értékelésre, alkalmazásra, megértésre vagy emlékezésre.
Minél több kognitív folyamatot adunk át a technológiának, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ezek a képességeink elsorvadnak. Ez nemcsak a munkánkra, hanem arra is hatással van, ahogyan gondolkodunk.
Egy MIT-kutatás szerint az AI-t használó csoportoknál jóval alacsonyabb volt az idegi aktivitás és az agyi kapcsolódás, mint azoknál, akik nem használták a technológiát – a kognitív bevonódás 55 százalékkal csökkent. Az AI-val készült esszék technikailag jól strukturáltak voltak, de hiányoztak belőlük az egyéni meglátások és az eredeti gondolatok. A résztvevők azt is jelezték, hogy nem érezték igazán a sajátjuknak az így létrehozott munkát.
A hatás ráadásul tartósnak bizonyult: az AI eszköz elvétele után is gyengébb teljesítményt mutattak, mint azok, akik korábban nem használták.
Egy másik kutatásban, amelyet az Elon University végzett 300 AI-szakértő bevonásával, a résztvevők egyik fő aggodalma szintén a kritikus gondolkodás visszaszorulása volt.
3. Motiváció és elégedettség
Az AI használata segíthet abban, hogy versenyképesek maradjunk. A Pew Research Center több mint 10 ezer fős felmérése szerint a 30 év alattiak 17 százaléka használja rendszeresen az AI-t, és sokan közülük új ismereteket szereznek általa.
Az AI különösen hatékony lehet tanárként és mentorként: kísérletek szerint az AI-tutorokat használó diákok gyorsabban és mélyebben tanultak, mint a hagyományos aktív tanulási környezetben részt vevők. A kutatók szerint az AI egyik előnye, hogy a tanulók kockázat nélkül próbálkozhatnak és hibázhatnak.
Ugyanakkor más vizsgálatok arra jutottak, hogy amikor a tanulás során AI-ra támaszkodnak, a megszerzett tudás felszínesebb, csökken a motiváció és az érdeklődés, miközben nő a technológiától való függőség. Egy 3500 fős mintán végzett kutatás szerint az AI hatékonyabbá tette az e-mailek, közösségi posztok, teljesítményértékelések és ötletelések készítését, de a résztvevők motivációja 11 százalékkal csökkent, az unalomérzet pedig 20 százalékkal nőtt. Ezzel szemben egy másik felmérés szerint a válaszadók 59 százaléka arról számolt be, hogy az AI növelte a munkával való elégedettségét.
3. Bizalom és kapcsolatok
Az AI sokak számára már kvázi társas kapcsolattá vált. A Pew Research Center felmérése szerint azonban a válaszadók fele úgy véli, hogy az AI csökkenti az emberek képességét a valódi kapcsolatok kialakítására. Egy 3270 fős tanulmány szerint azok, akik gyakran használták az AI-t személyes beszélgetésekre, nagyobb magányt, társadalmi elszigeteltséget és érzelmi függőséget éltek meg.
Az AI-val való kommunikáció úgynevezett „szintetikus” vagy paraszociális kapcsolatokat hozhat létre, amelyek hosszú távon károsak lehetnek. A szakértők mentális egészségi kockázatokra, csökkenő empátiára, gyengülő önazonosságra és az online térben megjelenő bizalmi válságokra figyelmeztetnek.
4. A munka jövője
Az AI egyik legnagyobb kérdése a munkahelyek jövője. Az Anthropic felmérése szerint a válaszadók 55 százaléka tart az állása elvesztésétől, míg a SHRM adatai alapján 27 százalék aggódik amiatt, hogy a technológia kiszorítja a munkapiacról. A Clarify Capital szerint a vezetők 86 százaléka tervezi, hogy AI segítségével kiváltja a belépő szintű pozíciók egy részét, és 8 százalék már le is állította az ilyen munkatársak felvételét.
A becslések szerint az amerikai munkahelyek 13 százaléka magas kockázatú az automatizáció szempontjából, 2030-ra pedig a munkák 30 százaléka teljesen automatizálhatóvá válhat.
Ugyanakkor a World Economic Forum szerint bár az AI világszerte 92 millió munkahelyet szüntethet meg, akár 170 millió újat is létrehozhat.
A konklúzió egyértelmű: az AI munkahelyeket szüntet meg és alakít át, de az emberi szerep továbbra is kulcsfontosságú marad – különösen ott, ahol ítélőképességre, kreativitásra, empátiára és felelősségvállalásra van szükség. Ezek azok a képességek, amikre egy AI-uralta világban biztosan szükség lesz, és ezek lehetnek azok, akik felértékelnek minket a jövő munkaerőpiacán.
The post Hogyan alakítja át az AI a munkát és az emberi tapasztalatot? appeared first on Forbes.hu.
