A kikötők lezárása és a létfontosságú tengeri útvonal aknamentesítése olyan feladat, amely könnyen eszkalációhoz vezethet.
Mi történt? A CNN cikke szerint az Egyesült Államok egy olyan katonai stratégiát kezdett alkalmazni Iránnal szemben, amely egyszerre célozza az ország gazdasági elszigetelését és a tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzését.
A tervek között szerepel az iráni kikötők blokádja, valamint a Hormuzi-szorosban áthaladó hajók szigorú ellenőrzése, sőt egyes esetekben feltartóztatása is, hogy csökkentsék Irán olajbevételeit. A művelet azonban nem hagyományos blokád lenne, hanem részben a nemzetközi „prize law” keretei között végrehajtott, szelektív hajóellenőrzésekre és lefoglalásokra épülne.
A legnehezebb feladatok. Az egyik legnagyobb kihívás a Hormuzi-szoros aknamentesítése, miután hírszerzési információk szerint Irán már megkezdhette aknák telepítését. Ezek különböző típusúak lehetnek – a kontakt-, mágneses, akusztikus vagy nyomásérzékelős változatok –, amelyek komoly kockázatot jelentenek a kereskedelmi és katonai hajózás számára is. Az amerikai haditengerészet ugyan rendelkezik aknamentesítő eszközökkel, például drónokkal és speciális helikopterekkel, de szakértők szerint ez a kapacitás korlátozott, és valószínűleg szövetségesek bevonására is szükség lesz.
Rossz körülmények. A helyzetet tovább nehezíti, hogy Irán többféle válaszcsapásra képes, kis gyors támadóhajókkal, drónokkal, rakétákkal és légvédelmi eszközökkel is veszélyeztetheti a térségben operáló amerikai egységeket. Emiatt a blokád végrehajtása rendkívül kockázatos, és akár helyi fegyveres összecsapásokhoz is vezethet.
Nagy kép. A szakértők szerint a művelet célja az iráni gazdasági nyomás fokozása és a tengeri kereskedelem feletti kontroll megszerzése, ugyanakkor a globális energiapiac stabilitása is veszélybe kerülhet, hiszen a Hormuzi-szoroson keresztül halad a világ kőolaj- és gázszállításának jelentős része.
The post Hormuzi-szoros: mennyire kivitelezhető az amerikai terv? appeared first on Forbes.hu.
