Két veszteséges év után profitot termelt az Orbán-kormányokkal hosszú éveken át hadakozó milliárdos cégcsoportja, a Nitrogénművek. Nem érdemes azonban még pezsgőt bontani Bige Lászlóéknak, sok feladat és kérdőjel maradt a NER utánra is.
A sorozatot az Opten támogatta.
Enyhén szólva is eseménydús 2025-je volt a 36. leggazdagabb magyar, Bige László és családja érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt.-nek. A 2013-as, kétszázmillió eurós kötvénykibocsátás szelleme továbbra is a cégcsoport felett lebeg, inkább csak levegőhöz jutottak, amikor tavaly, feszített tárgyalások során ismét megállapodtak kötvényeseik nagy részével – az eredetileg 2025 májusában lejáró – futamidő meghosszabbításáról 2028. június 30-ig. Bigééknek a fedezetre a cég egyes fontos eszközeit, bankszámláit, követeléseit és egyes leányvállalatok részvényeit is fel kellett tenniük.
A Nitrogénművek üzeme az ország egyik legnagyobb műtrágyagyára, amely az elmúlt években többször szorult helyzetbe került. A rekordmagas földgázárak miatt 2022-ben átmenetileg leállították a gyártást, egy évvel később pedig már a végleges bezárás lehetősége is felmerült. Bige László később azonban meggondolta magát az ügyben, erről itt írtunk részletesen. A legutóbbi krízis tavaly következett, amikor a május óta álló ammóniaüzem tervezett újraindításához a hatóság nem adta meg a szükséges engedélyt.
A műtrágyakirály tavaly nyáron arról beszélt, napi 750 millió forintot veszítenek a bürokratikus akadály miatt. Az ügyben érintett székesfehérvári hatóság később azt közölte, hogy a „csővezetékek műszaki állapota” miatt nem engedélyezték az újraindítást. Két hónap várakozás után végül megkapták a szükséges papírokat, Bige szerint azonban a kihagyás miatt a szükségesnél most 250 ezer tonnával kevesebb műtrágya van a piacon.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka
A milliárdos cégeivel szemben a Gazdasági Versenyhivatal éveken keresztül vizsgálódott, majd komoly kartellbírságot is kivetett azokra. A Nitrogénművek perre ment, és 2025. márciusban a Kúrián nyert is, ami után a GVH új eljárást kezdeményezett a cégcsoporttal szemben.
Bige hosszú évek óta nyílt csatában áll a volt kormányzattal, rendre támogatta például az aktuális ellenzéki erőket. Idén júniusban levelet küldött Orbán Viktornak, amelyben többek között azt írta: „Ön ma már egy senki!”, majd összegyűjtötte azokat a hatósági és kormányzati intézkedéseket, amelyekkel az elmúlt 16 évben – állítása szerint – szisztematikusan próbálták tönkretenni őt és cégcsoportját. A levélre Orbán válaszolt, a „tiszás oligarchák zászlóvivőjének” titulálva a vállalkozót.
Na, milyen évet zártak?
A fentebb felsorolt bonyodalmak ellenére a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. a konszolidált adatokat figyelembe véve 11,7 milliárd forintos profitot termelt 2025-ben, kétéves negatív szériát megtörve. Összehasonlításképp, 2023-ban mínusz 22,5 milliárdos, 2024-ben pedig mínusz 16,5 milliárdos évet zártak. A cégbeszámolóból kiderül, hogy a valódi fordulat az üzleti tevékenységben rejlik, a 2024-es mínusz 4,8 milliárdos teljesítmény után tavaly 14,5 milliárd forintos eredményt mutathatnak fel, ami 19,3 milliárd forint növekedést jelent.
Az árbevétel eközben a tavalyelőtti 141,3 milliárd forintról 162 milliárd forintra nőtt, miközben az anyagjellegű ráfordítások hatmilliárd forinttal csökkentek. Ez jelentősen javította a vállalat jövedelmezőségét. A személyi jellegű ráfordítások bő egymilliárd forinttal zsugorodtak (miközben a létszám nagyjából ugyanakkora maradt, a tavalyi 544 helyett 538 fő szerepel a beszámolóban), de
kiemelkedő tétel még a széndioxid-kvóta adó csökkenése, ez több mint kétmilliárd forinttal kisebb kiadást jelentett Bigééknek.
A pénzügyi műveletek eredményében is fontos változás rajzolódik ki: a 2024-es 11,3 milliárd forintos veszteség 2025-re 2,2 milliárd forintra csökkent. A pénzügyi műveletek ráfordításai 16,5 milliárdról 9,6 milliárdra apadtak, míg a bevételek 5,2 milliárdról 7,4 milliárdra bővültek.
A javulás egybeesik a Nitrogénművek kötvényeseivel kötött, 200 millió eurós kötvényállományának lejáratát három évvel megtoldó megállapodással. A 2024-es, 82,4 milliárd forintos kötvénytartozás a beszámolóban idén már 74,1 milliárd forint értékű, hosszú távú tartozásként van feltüntetve.
Az adatokból kiderül az is, hogy a pétfürdői székhelyű cég saját tőkéje is izmosodni tudott közel negyven százalékkal, és így már 40,3 milliárd forintot tesz ki. Ez azért is fontos, mert a 2023–2024-es veszteségek jelentősen megtépázták a Nitrogénműveket, a 2025-ös eredmény így részben ezen is tudott enyhíteni.
Bár a legtöbb metrika területén 2025 előrelépést hozott a Nitrogénműveknek, nincs szó arról, hogy maguk mögött hagyták volna a szorult helyzetet. A cég eladósodottsága továbbra is magas (335 százalék), az elodázott kötvénykifizetés pedig bő két év múlva már esedékes.
A 2025-ös év így inkább tűnik sikeres stabilizációs évnek, mint végleges megoldásnak.
Bige László az új kormányzattól nem vár el sokat, úgy fogalmazott, „ha visszaállítják a jogállamiságot és egyenlő mércével mérnek bennünket, akkor ezen felül más elvárásom nincs.”
Hogy a politikai környezet változása mennyiben befolyásolja majd a Nitrogénművek kilátásait, azt egyelőre korai lenne megítélni. A cég rövid távú jövőjét inkább a kötvényállomány kezelése, az energiaárak alakulása és a műtrágyapiac teljesítménye határozhatja meg.
The post Időt nyert a műtrágyakirály: profitba fordult a Nitrogénművek, de a NER-en túl is cipelnie kell tetemes adósságát appeared first on Forbes.hu.
