Soha nem látott összeggel növelték devizabetéteiket a magyar háztartások a második negyedévben. A háttérben nem egyszerűen a nyaralás előtt eurót váltó családok állnak: a Blochamps Capital szerint egyre látványosabb átrendeződés zajlik a magyar megtakarításokban.
Mi történt? Az MNB pénzügyi számlái alapján három hónap alatt közel 483 milliárd forintnyi új pénz került a hazai bankoknál vezetett devizabetétekbe. Június végére ezek állománya 2714 milliárd forintos történelmi csúcsra emelkedett – erről a Blochamps Capital Forbes.hu-nak megküldött közleményében olvashatunk.
A számok azért különösen érdekesek, mert mindez erős forint mellett történt. Az árfolyamváltozás közel 200 milliárd forinttal csökkentette a meglévő devizabetétek forintban kimutatott értékét.
Vagyis miközben a statisztikákban az erős forint lefelé húzta a devizavagyon értékét, a megtakarítók rekordösszegű új pénzt tettek devizába.
Mit jelent ez? A Blochamps értelmezése szerint a megtakarítók egy része már nem egyszerűen örül az erős forintnak, hanem kedvező beszállási pontként tekint a jelenlegi árfolyamokra. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint
ritkán látható ennyire tisztán, hogy az erősödő hazai deviza éppen a devizakitettség növelésére ösztönzi a befektetőket.
A folyamat jóval túlmutat a devizabetéteken. A második negyedévben a háztartások 328 milliárd forintért vásároltak devizában denominált befektetési jegyeket. Ennek hatását szintén nagyrészt elfedte a forint erősödése: az átértékelődés mintegy 257 milliárd forinttal csökkentette ezek forintban számított állományát.
Kik mozgatják a pénzt? A Blochamps szerint ekkora összeget már nem lehet a nyári utazásokra készülő háztartások devizavásárlásával megmagyarázni. Meghatározó szerepük lehet a vagyonos és privátbanki ügyfeleknek.
A magyar pénzügyi vagyon ugyanis erősen koncentrált: a háztartások leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes pénzügyi eszközállomány 68 százalékát, valamint a részvények és vállalati részesedések 92 százalékát. Így egy viszonylag szűk réteg portfóliódöntései százmilliárdos mozgásokat eredményezhetnek.
Közben eltűnt több százmilliárd a külföldi bankszámlákról. A külföldön tartott bankbetétek állománya egyetlen negyedév alatt 2536 milliárdról 1889 milliárd forintra esett. Ebből 205 milliárdot az árfolyamváltozás magyaráz, 442 milliárd forint viszont ténylegesen elhagyta ezeket a betéteket.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a magyarok hazahozták és forintra váltották a pénzüket. Ugyanekkor százmilliárdok áramlottak hazai devizabetétekbe és devizás befektetési alapokba, miközben külföldi befektetési jegyekbe is 168,5 milliárd forintnyi friss háztartási pénz került. A közlemény szerint az sem zárható ki, hogy a külföldi számlákról kivont vagyon egy része ingatlanbefektetésekbe került.
A Blochamps rámutat, hogy a folyamat nem most kezdődött. A magyar háztartások külföldi befektetési jegyekben tartott vagyona három év alatt 1485 milliárdról 3319 milliárd forintra nőtt, ami 124 százalékos emelkedés. A külföldi vállalatokban tartott részvények és részesedések állománya ugyanekkor 4,1 ezermilliárdról 5,4 ezermilliárd forintra emelkedett.
Miért fontos ez? A Blochamps szerint strukturális változás zajlik a hazai megtakarításokban. A nagyobb vagyonnal rendelkezők már nem kizárólag forintbetétben és magyar állampapírban gondolkodnak, hanem egyre természetesebben osztják meg vagyonukat különböző devizák, országok és eszköztípusok között.
Az erős forint pedig éppen ezt a diverzifikációt könnyítheti meg: kedvezőbb árfolyamon lehet csökkenteni a kizárólag magyar devizához és gazdasági környezethez kötődő kockázatokat. A friss számok alapján ráadásul ez a gondolkodásmód a Blochamps szerint már nem kizárólag a leggazdagabb magyarokra jellemző.
The post Karagich István: Rekordösszegben váltanak devizára a magyarok, az erős forintot használják ki appeared first on Forbes.hu.
