Óriási a választék laptopokból is, de nagyon észnél kell lenni, hogy milyet is választ az ember- főleg, hogy özönlenek ránk az ajánlatok a black friday miatt. Segítünk.
A negyedik negyedév áldott időszak a laptoppiac számára is, hiszen hagyományosan ekkor fogy legtöbb a hordozható számítógépekből minden esztendőben. Sokan adnak és kapnak ajándékba ilyenkor notebookot, és itt a black friday (szezon) is. Illetve számos vállalkozásnál még ilyenkor derül ki, hogy maradt büdzsé, amit el kell vagy lehet költeni, és ezt arra használják ki, hogy frissítsék az infrastruktúrát.
Nem csoda, hogy a kisebb-nagyobb gyártók, illetve a viszonteladó partnerek, kereskedők is keményen tolják akciókkal az ilyen masinákat is, ami miatt sokan erre az időszakra időzítik a hordozható számítógép beszerzését.
Válogatni pedig van miből. A kínálat ugyanis gigantikus, hiszen globálisan 127,5 milliárdos piacról van szó, amelynek szereplői mindent megtesznek, hogy minél inkább le tudják fedni az igencsak eltérő vásárlói igényeket.
Teljesen másfajta eszközre van szüksége annak, aki irodai tevékenységre, tanulásra, filmezésre, tervezésre, 3D-s alkalmazásokhoz, grafikai munkára, médiaállományok szerkesztésére vagy játékra keres gépet. Ebből fakadóan a laptopok is nagyon-nagyon különbözhetnek egymástól. Kicsit ugyanaz a helyzet, mint az ebeknél: Egy lusta westie ugyanúgy kutya, mint egy energiabomba vizsla vagy egy bornyú nagyságú dane dog, de azért ugyanolyannak még egy minden hájjal megkent politikus sem mondaná őket jó szívvel.
A kínálat nagy, a választás nem könnyű.
A vevők dolgát a hatalmas kínálat, a rengeteg eltérő paraméter, technológia és funkció finoman szólva sem könnyíti meg. Most azokat a legfontosabb szempontokat szedtük össze, amelyekre nagyon érdemes odafigyelni, ha valaki laptop vásárláson töri a fejét.
Hordozhatóság – méret
Ha valaki sokat hurcolja a laptopját, pláne úgy, hogy utazás közben is szeretné használni, akkor érdemes egy kompakt, tehát viszonylag kicsi és könnyű modellt választania.
Azaz 13-14 hüvelykes képátlóval ellátott termékben kell gondolkodnia.
Ezek ugyanis elég kompaktak ahhoz, hogy akár egy átlagos hátizsákba is beférjenek, viszonylag kényelmesen ölbe lehessen őket venni a vonaton, vagy akár egy fapados repülő szűk ülésén is.
A hordozhatóság fontos tényező.
Léteznek már ultravékony hordozható számítógépek is, amelyek vastagsága a másfél centit is alig éri el, és ezek jellemzően nagyon könnyűek is, viszont ez az extra az árukon is meglátszik. Amennyiben viszont valaki jellemzően otthon vagy az irodában használná a készüléket, akkor annak ezzel nem kell foglalkoznia. Nyugodtan választhat jóval nagyobb, 15,6 vagy akár 17 hüvelykes kijelzővel ellátott modellt is. Ezeken ugyanis a nagyobb képátló miatt kényelmesebb dolgozni, és nagyobb élmény a filmezés, játék is.
Üzemidő
Ez kapcsolódik az előző ponthoz, de mégis érdemes külön kiemelni. Óriási eltérések figyelhetőek meg a mai laptopoknál a téren, hogy egyetlen feltöltéssel mennyi ideig bírják energiával. Az ebben a versenyszámban a legjobban teljesítő készülékek ugyanis akár 15-20 órán keresztül is kihúzhatják alacsony fényerővel, átlagos használat, tehát netezés, levelezés, chatelés, szövegszerkesztés stb. mellett.
Ezzel kapcsolatban a gyártók hajlamosak túlzásokba esni a hivatalos termékkommunikáció során, azaz nem kell mindent feltétlenül elhinni, amit a saját eszközeikről állítanak.
Mindenesetre az akkumulátor kapacitása támpontot adhat arról, hogy mekkora lehet az üzemidő.
Ezt wattórában (Wh) adják meg, és értelemszerűen minél magasabb az érték, annál jobb. Az ~50 Wh a kötelező minimumnak számít már, a jobb modelleknél ez elérheti a 70-90 Wh-t is. Emellett fontos megemlíteni, hogy az idén debütált ARM technológiára épülő és/vagy Copilot+ minősítésű laptopok jellemzően jobban teljesítenek üzemidő terén, abból fakadóan, hogy a hardver energiahatékonyabban működik.
Ellenálló!
Akadnak olyan laptopok, amelyeknél a tartósságra, a strapabírásra kiemelt figyelmet fordítanak. Ez nem is látszik rajtuk feltétlenül, hiszen a merevítőket vagy az extra szigetelést a készülékházon belül helyezik el. A tapasztalatok alapján ez nem mese, az ilyen modellek tényleg sokkal többet kibírnak, mint a hagyományos vetélytársaik.
Lenovo ThinkPad T14 Gen4 a strapabíró üzleti gépek mintapéldánya. Vékony, karcsú, de mindent kibír. Körbejártam vele a világot, és olyan, mint új korában.
Ez pedig igen jó jöhet akkor, ha valaki állandóan viszi magával a gépét, kávézókban, bárokban, reptereken, járműveken is dolgozik, ahol ezek a termékek sok veszélynek vannak kitéve.
Képernyő
OLED vs. LCD
A tévéknél már egy évtizede bizonyító OLED technológia már egy ideje megjelent a laptopoknál is. Az ilyen kijelzők kontrasztja hibátlan, a színeik gyönyörűek ÉS valósághűek, viszont a képfrissítésük nem olyan jó és drágábbak is. Úgyhogy aki profi grafikai munkára, filmezésre, videózásra, képszerkesztésre keres laptopot, annak érdemes ilyet választania.
A képernyő sokat számít.
Viszont aki olcsóbb termékben vagy játékban gondolkodik, az most még jobban jár a hagyományosabb LCD alapú megjelenítőket használó laptopokkal. És ugyanez igaz azokra is akik alapvetően irodai munkára vagy tanulásra használnák a termékeiket, mert nekik egyszerűen nincs szükségük az OLED-re a Wordhöz vagy Excelhez.
Képfrissítés, FreeSync
Ha már a játék szóba került, akkor muszáj megemlíteni, hogy léteznek már nagy képfrissítési rátájú, akár 120 vagy 240 Hz-es kijelzővel ellátott laptopok is. Ezek így másodpercenként 120 vagy 240 képkocka megjelenítését biztosítják, ami a gamerek számára fontos lehet. Épp úgy, mint FreeSync és G-Sync technológiák támogatása, amely segít kiküszöbölni a zavaró képtörés vagy akadás effektet. Ez viszont csak a játékoknál bír jelentőséggel.
Fényerő
A kijelzők fényerejét nitben adják meg, ami a mai átlagos laptopoknál 250-350 nit környékén mozog. Ez hétköznapi használat, tehát irodai/oktatási szoftverek futtatása, netezés, levelezés, chatelés stb. során teljesen elég. Viszont léteznek olyan, drágább, Mini LED háttérvilágítású vagy OLED kijelzős eszközök, amelyek ennél többet tudnak. E termékek azoknál válhatnak be, akik szabad téren vagy filmezésre és/vagy játékra használnák a terméket.
Teljesítmény
A gyártók itt is hajlamosak elvetni a sulykot és azt kommunikálni, hogy mindenkinek a lehető legerősebb, neurális hálókkal felvértezett laptopra van szüksége, még akkor is, ha csak a szövegszerkesztőt, adatbáziskezelőt püföli, mert az AI támogatás miatt ez elengedhetetlen. Azonban ez nem igaz.
Ha valaki totálisan általános használatra, illetve irodai vagy oktatási szoftverek keres egy terméket, az ma még teljesen jól járhat egy kisebb teljesítményű olcsóbb géppel is.
Amennyiben esetleg szüksége lesz a mesterséges intelligenciára, azt elérheti különféle felhő alapú technológiák révén is.
A teljesítmény dönti el, hogy mire lehet használni a terméket.
A hardverkonfiguráció nagyjából képet adhat arról, hogy milyen erős is egy adott termék a valóságban. Ökölszabály szerint minél újabb a processzor (a típusára rákeresve a neten, hamar megszületik erre a válasz), és több benne a RAM, annál jobb a teljesítmény. Ez utóbbit gigabyte-ban (GB) adják meg, és figyelni kell arra, hogy a mai elvárásokhoz már minimum 8 GB kell.
Grafikus kártya
Ha viszont valaki játékra, 3D-s szoftverek, tervező alkalmazások futtatására keres egy gépet, akkor muszáj olyan masinát keresnie, amely rendelkezik beépített dedikált, azaz különálló grafikus kártyával. Ez az, amit rengetegen benéznek laptop vásárlásnál, mert elhiszik a gyártóknak, hogy a processzorba integrált grafikus chip majd alkalmas lesz erre is, ám ez tévedés. Ezzel kecsegtettek az idén megjelent ARM alapú laptopoknál is, ám kiderült, hogy a valóságban nem ez a helyzet, így ezek például gamingre (még?) nem alkalmasak.
Ráadásul az sem mindegy, hogy milyen az a grafikus kártya, amit a laptopba építettek.
Az például jól hangzik, hogy egy notebookban Nvidia MX típusú hardvert szereltek, azonban ez csak egyfajta középutat jelent, amely magasabb szintű grafikai munkára vagy alapszintű 3D-s játékra már nem alkalmas.
A beépített videókártya sok feladathoz elengedhetetlen.
Az értelmezhető teljesítményű grafikus kártya minden esetben egyet jelent a megnövekedett energiafogyasztással, és általában (!) a nagyobb mérettel. Vannak olyan laptopok, amelyeknél ezt sikerül ultravékony készülékházba passzírozni, viszont ezért cserébe a kisebb akkumulátorral, és így a jóval alacsonyabb üzemidővel, valamint a lényegesen magasabb árral kell fizetni.
Háttértár
Amikor valaki laptopot vásárol, akkor muszáj kiemelt figyelmet fordítania arra, hogy az adott termék mekkora és milyen belső háttértárral rendelkezik. Ez utóbbit gigabyte-ban (GB) adják meg, és értelemszerűen minél nagyobb ez az érték, annál több adat fér rá. Az SSD lényegesen gyorsabb, mint a merevlemez (HDD), viszont drágább. Egy SSD-vel szerelt laptop egyetlen másodperc alatt üzemkész a bekapcsolás után, a merevlemezhez pedig ehhez hosszú másodperceket kell várni.
Egy megfelelő laptop nagy ajándék az élettől. Ha viszont rosszul választunk, akkor az sok gondot okozhat.
A háttértár legalább 512 GB-os legyen, mert ma már olyan nagyok a szoftverek és a médiaállományok, hogy ennél kisebb hamar betelik. Attól pedig mindenkit óvnék, hogy csak a felhőre bízza magát.
Kettő az egyben
Aki tabletet is használ viszonylagos gyakorisággal annak kínálják az úgynevezett 2 in 1 laptopokat. Ezek képernyője teljesen kifordítható, így pedig kézbe fogva táblagépként is bevethetőek.
Telepített Windows
Ha csak valaki nem profi, akkor érdemes előre telepített Windows operációs rendszerrel kérni a terméket. Ez megdobja a költségeket látszólag, de a jogtiszta szoftvert amúgy is meg kellene vásárolni, az installálással, konfigurálással pedig rengeteg idő elmehet. Az illegális Windows kerülendő! Óriási biztonsági rések lehetnek rajta, nem kapja meg a legújabb frissítéseket, és használatával a felhasználó óriási veszélynek teszi ki magát és személyes adatait.
The post Laptopot vennél? Nyolc dolog, amire mindenképp érdemes figyelni appeared first on Forbes.hu.
