Évek óta jól megy a minőségi közepes magyar tőzsdei cégekből épített befektetés, idén is. Mi várható ezután? Ács világa.
Az év elején írt kitekintőmben és a magazin több befektetési összeállításában is említettük az elmúlt időszakban a blue-chipek árnyékában megbúvó, ám kiváló sztorikat képviselő magyar midcap részvényeket.
A mondás mindig az volt, hogy kis súllyal, de érdemes velük számolni a portfóliókban. Még csak négy és fél hónap telt el az évből, de több papír is nagyot ment, most már inkább az a kérdés, hogy ez folytatódhat-e, illetve hogy érdemes-e a második vonalban az egyes részvények között átcsoportosítani.
Az érintett kör teljesítménye ugyanis nem homogén, természetesen nem az van, hogy naponta emelkednek picikét, hanem a legváltozatosabb időszakokban ugrottak meg különféle hírek kapcsán, vagy akár azok nélkül is.
Mivel ezeket előre nem lehet kiszámolni, természetesen él az alapszabály, hogy szép kis portfóliót érdemes építeni és akkor pont tök mindegy, hogy mikor melyiket húzzák meg. Most azért érdemes mégis kicsit átgondolni a súlyokat, mert egyrészt vannak látványos lemaradók, másrészt az osztalékfizetésekhez kapcsolódóan éven belül is általában működik a szezonalitás.
Nem térek ki az összes jó potenciállal bíró közepes tőzsdei cégre, de névsorban haladva az Alteo például hosszú tötymörgés után lényegében három nap alatt váltott szintet, amikor márciusban 2800 forintról áthelyezte magát majdnem ezer forinttal feljebb. A rakétát az indította be, hogy a cég meghirdette közgyűlési napirendjét, ebből kiderült például, hogy a 200 forintos osztalék mellé másik 200 forintot is kifizetnek rendkívüli osztalékként. A bőven 10 százalék feletti osztalékhozamra egyből rácuppantak a befektetők.
Az ANY Biztonsági Nyomda történelmi csúcson volt tavaly év végén is, de simán befutotta ugyanazt a pályát, mint az Alteo, tök véletlenül pont 2750-ről 3700 fölé, itt repül a 35 százalék. Csak itt folyamatos, ugrások nélküli erősödést láttunk.
A nehéz piacon is gyorsan növekvő Autowallis 116 forinton indította az évet, a lassú emelkedésből jó hírek nyomán váltott ugrásba, majd berendezkedett 150 forint felett valamivel.
A Duna House 600 forintról több ugrással érte el az 1000-es szintet, de a Pannergy például a januári ugrás után lejtőre került és idei nyereségének nagy részét májusra visszaadta. A Waberer’s emelkedése épp az év végén állt le, a tavalyi erős év után idén már csak egy kisebb, néhány százalékos emelkedést tudott produkálni a márciusi megugrása miatt.
A Glostert csak időlegesen dobta meg az, hogy feljebb lépett egy kategóriával a tőzsdén, meglepő, hogy mennyire nem tud kitörni a hosszú ideje tartó stagnálásból.
Azt, hogy a jól működő középvállalatok között is érdemes váltogatni a súlyokat, jól mutatja például a Masterplast példája. Az árfolyam természetesen jól lekövette azt, amikor szinte egyik pillanatra negatívba váltott a cég számára az üzleti környezet, a tavalyi év első felében 4000 forintról 2500 körülre helyeződött át az árcentrum. Utána az új lakásfelújítási állami programmal kapcsolatos várakozások dobták meg időről időre az árfolyamot, aztán amikor maga a konkrét bejelentés megtörtént, akkor a gyors ugrást már inkább kiszállásra használták ki a befektetők és visszatért az árfolyam a 3000-es szint alá.
Az látszik tehát, hogy egy midcap portfólió idén akkor is hozhatott már 10-15 százalékot négy és fél hónap alatt, ha az alulteljesítő cégek is azonos súllyal szerepeltek a kosarunkban.
Összességében ezekben a cégekben továbbra is nagyobb növekedési potenciál van, mint egy blue-chip kosárban, aki nem akarja magát mélyen beleásni az egyedi sztorikba, az egyes cégek működésébe, továbbra is jól teszik, ha portfólióban gondolkodik – persze ha egy-egy cég működését alapvetően befolyásoló fordulat látszik, arra érdemes reagálni.
Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a magas osztalékhozamú cégeknél a második fél év teljesítménye általában gyengébb.
Az osztalékfizetéshez közeledve eleve van egy extra felhajtóerő és még azt se lehet mondani, hogy a szelvényvágás környékén érdemes kiszállni, mivel jellemzően utána is kitart még a lendület. (Ugyan nem közepes cég, de a Magyar Telekom már fizetett osztalékot és bivalyerős maradt utána is, pár nap alatt visszaemelkedett a szelvényvágás előtti szintre, vagyis az osztalékot tisztán zsebre tehették a befektetők.) De látványos, hogy ha nincs külön felhajtóerő valami extra jó hír formájában, nyártól általában jönnek a punnyadós-csorgós periódusok.
Borítókép: Tibor Dávid, Masterplast elnök-társalapító. Fotó: Fekete Csaba / Forbes archív
The post Még hogy nem lehet magyar befektetéssel nagyot kaszálni appeared first on Forbes.hu.
