Tizenkét év után először a Forbes Magyarország is egyesített listával, és nem szektor szerinti összesítésekkel hozza ki a rangsorát a legbefolyásosabb magyar nőkről. A lista élén Orbán Anita külügyminiszter, miniszter-elnökhelyettes. A Tisza kétharmados győzelme alaposan felkavarta ezt a listát és egyben mutatja, újfajta szerepfelfogással és nagyobb autonómiával kerültek be nők a politikába, a pozíciójuk eleve befolyásos, és legtöbbjük eddigi piaci-szakmai életútja garancia lehet arra, hogy máshogy fognak működni, mint ahogy azt eddig megszoktuk.
A Forbes a tizenkettedig alkalommal állította össze a legbefolyásosabb magyar nők listáját, de először látta úgy a szerkesztőség, hogy érdemes egy 1-50-ig tartó, egységes listával bemutatni, kik a legbefolyásosabb magyar nők. Eddig ugyanis szektorok szerinti kisebb listák adták össze az 50-es mezőnyt (ahol az üzlet 20, a média 10, a kultúra 10 és a közélet is 10 szereplőt adott a listába). A szektorok szerinti rangsorok azt is üzenték, értjük és látjuk, hogy nincs olyan női vezető, akire egyértelműen rámondhatnánk: ő a legbefolyásosabb magyar nő.
Befolyásos pozíciók, komoly feladatok, erős felhatalmazás
A helyzet április 12-én megváltozott. Nemcsak azért, mert kétharmados győzelmével a Tisza nekiláthatott egy új rendszer felépítésének és megkezdődött a NER látványos összeomlása, hanem azért is, mert vállaltan több női karaktert emeltek be nemcsak a politikába, de befolyásos szerepekbe is.
A Tisza ráadásul sok új nevet hozott a politikába, olyan karaktereket, akik eddig a kultúrában, a médiában, a tudományos világban vagy a piacon bizonyítottak és onnan váltottak a közszolgálatra.
Ezek az életutak pedig gyökeresen más szerepfelfogást vetítenek előre, mint amit a lojalitásra építő NER-ben eddig megszokhattunk, ahol a befolyásosa pozíciók nem mindig jártak együtt autonómiával.
A kegyelmi ügy rögtön meg is mutatta, mekkora volt a valódi befolyása a közéleti listán addig az élbolyban jegyzett Varga Judit egykori igazságügyi miniszternek és a Sándor-palotába költöző Novák Katalinnak. Az azóta napvilágra került részletek pedig igazolni látszanak az eddigi feltételezést: a kegyelmi ügyet valójában befolyásos férfiak indították el, és amikor a baj megtörtént, nem haboztak feláldozni két nőt, akikben addig a sikeres generációváltás kulcsát látták a Fidesz vezetői.
A legbefolyásosabb magyar nők 2026-os rangsorában 20 új név szerepel, és 22 szereplő politikus.
A Tisza-kormány az EU-s pénzek hazahozatalában, a rendszeralapításban, a jogállam visszaépítésében és a közszolgáltatások újraépítésében is számít a nőkre, komoly karrierrel rendelkező szakértők kerültek most pozícióba.
Sokuk a NER hangos kritikusa volt korábban, most lehetőséget kaptak, hogy cselekedjenek.
A rangsort Orbán Anita vezeti, a külügyminiszter-miniszterelnök-helyettes egyben az első nő a Forbes címlapján. A júniusi lapszám címlapsztorijában politikussá válásának történetét dolgoztuk fel – többek között a vele dolgozó globális nagyágyúk segítségével – és interjút is adott a Forbesnak.
A dobogón másik két kormánytag szerepel, akiknek egyaránt van vétójoga is: Görög Márta igazságügyi miniszter, akinek a jogállami keretek visszaállítása a fő feladata, valamint az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit.
A nem politikai szereplők közül Vidus Gabriella RTL-vezér a legbefolyásosabb a listán, ő a negyedik helyen szerepel. Rajta kívül a top 10-be még egy nem politikai szereplő került be, Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország elnök-ügyvezető igazgatója. A legbefolyásosabb színész Lovas Rozi lett, ő a 20. helyet szerezte meg a 2026-os rangsorban. Tíz olyan szereplő van, aki a kultúra területén aktív (köztük van üzleti és politikai szereplő is) és 10 olyan, aki cégvezető és/vagy tulajdonos is.
A NER emblematikus alakjai közül egyetlen nő maradt fent a tavalyi lista után az idein is: a kiterjedt kapcsolatrendszerrel és komoly magánvagyonnal rendelkező Schmidt Mária.
Orbán Anita – 13 év után – az első politikus a magyar Forbes címlapján. Fotó: Krasznai Zoltán. Borítóterv: Kenczler Márton
Így állt össze a lista
A lista célja, hogy megmutassa azokat a magyar nőket, akik valódi, mérhető hatást gyakorolnak a gazdaságra, a társadalomra, a közéletre és a kultúrára Magyarországon vagy akár nemzetközi szinten. Olyan vezetők, akik képesek alakítani a gondolkodási keretet a maguk területén. A rangsor nem népszerűségi lista: a kiválasztás és a sorrend alapja egy többdimenziós, adatvezérelt értékelési rendszer, amit számos háttérbeszélgetéssel egészítettünk ki.
A legbefolyásosabb magyar nők listáját 2015 óta állítjuk össze, de idén megváltoztattuk a módszertant és a megközelítést. Most először egytől ötvenig rangsoroltunk, a lista egységes, nem kategóriák (politika, üzlet, média, kultúra) szerinti bontásban gondolkoztunk, mint eddig. Értékelésünk során ugyanakkor különböző kategóriasúlyokkal és egyéni befolyáspontszámokkal számoltunk A kategóriákat a következőképpen súlyoztuk: politika és közélet – 10, üzlet – 9, média – 8, kultúra és tartalomgyártók (véleményvezérek) – 7. Az egyes szereplőket 1–10-es skálán pontoztuk, objektív mérőszámok (büdzsé, felelősségi kör, létszám), a szerkesztőség és háttérinformátoraink megítélése (függetlenség, autonómia, a hatásgyakorlás szándéka) alapján. A két pontszám szorzata adta ki a végső sorrendet.
The post Megérkeztek a nők a hatalomba: 20 új név Magyarország legbefolyásosabb női között appeared first on Forbes.hu.