Eltűnt az utasadó, mégse jönnek az új járatok Ferihegyre. A Ryanair megmondta, hogy miért, az állam pedig, mint tulajdonos kénytelen belátni, hogy nem lehet egyszerre kimaxolni a drágán visszavett reptér profitját és jól megdobni az utasforgalmat. Ács világa.

A Ryanair sajtótájékoztatóinak mindenhol az az állandó témája, hogy kérik szépen az alacsony díjakat és akkor hoznak szép nagy fejlesztést, bővítést. A legnagyobbat természetesen akkor szólnak ezek az események, ha valahol vagy a repterek emelnek díjat, vagy a kormányok vetnek ki adót a légiforgalomra, magyarul az utasokra. Emlékezetes, ahogy Michael O’Leary többször is elküldte a vérbe a magyar kormányt, de külön Nagy Mártont az extraprofitadónak becézett utasadó kivetése után, a miniszer megkapta tőle a tökfejeknek szóló közgáz könyvet is. (Amelyet a magyar gazdaság produkcióját és a kormány piacidegen intézkedéseit látva valószínűleg azóta se vett a kezébe a miniszter.)
Az utasadót persze eltörölték, ami papírforma döntés volt azt követően, hogy az állam visszavásárolta a budapesti repteret (más zsebéből örömmel kivette a pénzt, a sajátjából nyilván nem akarja).
Azóta a Ryanair közleményeiben Magyarország jó példaként szerepel, olyan országként, ahol a kormányok értik az idők szavát, hiszen eltörölték a piac fejlődését akadályozó utasadót.
Hol maradnak az ígért útvonalak?
Bő fél éve spekulálgattam azon, hogy ha a Ryanair annak idején becsukott nyolc útvonalat az utasadó bevezetése miatt, akkor a kivezetése nyomán igazán nyithatna legalább ennyit – főleg, hogy ezt is ígérte. Ezt végül nem tették meg, kevesebb új útvonallal jöttek ki. Most egyetlen újat, Katowicét jelentették be, a másik három, amit megneveztek, már tavaly ősz óta üzemel (Liverpool, Toulouse), illetve rég bejelentették, hogy most tavasszal elindul (Castellon). De egyet be is zárnak, Billundot, mivel most épp Dániában kaptak a nyakukba nagy adóemelést.
Főleg arra voltam tehát kíváncsi a Ryanair-vezetők pesti tájékoztatóján, hogy hol maradnak az ígért útvonalak, de nem kellett kérdeznem, mondták maguktól is. Arról beszéltek, hogy miközben a magyar kormány részéről támogatást érzékelnek, a reptér elkezdte emelni a díjait. Ami már csak azért is fura, mert a repteret az állam kontrollálja. A Ryanair szerint tehát amit az egyik kezükkel adnak, azt megpróbálják a másikkal elvenni. Már most 20 euró/utas felett vannak a reptéri díjak, ami európai szinten is magas. (Repjegyek pedig vannak szép számmal ennél olcsóbban is, tehát ilyenkor a légitársaság többet fizet a reptérnek, mint amennyit jegyárként beszed az utastól.)
Lassan elkészülnek a jövő téli menetrenddel, de nehéz úgy fejleszteni, ha nem tudják a költségeket, reptéri díjakat. Márpedig a 2026-os díjakkal Budapesten még ez a helyzet. Ellenben azt ígérik, hogy ha a reptér csökkenti a díjait és kiszámíthatóság lesz a következő évekre, akkor nem csak Budapesten fejlesztenek, nem csak Ferihegyre hoznak nagyobb kapacitást, hanem Debrecenbe is belépnek, sőt Sármellékre (Hévíz mellett) is. Debrecenben még sose jártak (a Wizz Air mostanra csökkentette ott a jelenlétét minimálisra), Sármelléken pedig 2008-ban landolt utoljára Ryanair-gép.
Szerény fejlesztések
A labda tehát úgy tűnik a kormánynál van. Hiába nincs már utasadó, a légitársaságok fejlesztési irányát eldöntő költségszintet a reptéri díjak ugyanúgy meghatározzák. Márpedig azt látni, hogy a mostani díjszint mellett a két nagy fapados csak nagyon szerény ütemben fejleszt Ferihegyen, örülhetünk, hogy ha majd vissza tudnak menni Ukrajnába, akkor nem innen visznek el kapacitást.
Nagy tehát a lelkesedés az állam részéről, hogy mekkora bővülés lesz az utasforgalomban, fejlesztenek is rá új terminált, meg ami szem-szájnak ingere. De a nagy Wizz-Ryanair túlsúly mellett csak akkor lesz számottevő növekedés, ha a két ultra low-cost cég modelljét figyelembe véve áraz az állam, vagyis ha engedi, hogy a reptér a forgalomnövelés érdekében kisebb utasonkénti bevétellel is beérje.
The post Megint jött a Ryanair és küldött egy finom sallert a kormánynak appeared first on Forbes.hu.

