Az uniós vezetők kompromisszumra jutottak Ukrajna támogatásáról, de a megállapodás végül más irányt vett, mint amit sokan vártak.
Mi történt? Az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozóját éjszakába nyúló viták jellemezték, mire a tagállamok vezetői megegyeztek Ukrajna további finanszírozásáról. A döntés értelmében az EU közösen 90 milliárd eurós hitelt nyújt Ukrajnának, amely súlyos költségvetési gondokkal és forráshiánnyal küzd. A kérdés politikai jelentőségét növelte, hogy a megoldásnak egyben üzenetnek is kellett lennie az Egyesült Államok – különösen Donald Trump elnök – felé.
A 24.hu beszámolója szerint a legélesebb vita arról folyt, miből finanszírozzák a támogatást. Több tagállam azt szorgalmazta, hogy az Európában befagyasztott orosz vagyon terhére vegyenek fel hitelt, amit később Ukrajnának folyósítanának. Ennek hívei részben Oroszország megbüntetését és elrettentését látták volna benne, részben pedig azt, hogy így nem a saját költségvetésüket terhelné a segítség.
Az orosz vagyon problémája. Egy másik állam vagyonának felhasználása veszélyes precedenst teremthetett volna, egyrészt az esetleges orosz ellenlépések, másrészt a magántulajdon európai védelmének megkérdőjelezése miatt. Az elképzelés legfőbb ellenzője Bart De Wever belga miniszterelnök volt, aki attól tartott, hogy a döntés aránytalan kockázatot róna Belgiumra, ahol az orosz pénzek jelentős része található. De Wever olyan garanciákat követelt az uniótól, amelyeket a többi tagállam elfogadhatatlannak tartott. Végül az orosz vagyon felhasználása lekerült a napirendről. Bár a német kormány eredetileg azt szerette volna, hogy az EU ne közös hitelfelvétellel oldja meg Ukrajna támogatását, ez az elképzelés sem valósult meg. A kompromisszum eredményeként maradt a közös hitel, miközben az orosz befagyasztott vagyon érintetlen marad.
The post Megszületett a döntés Ukrajna pénzügyi megsegítéséről és zárolt orosz vagyonról appeared first on Forbes.hu.
