A Tisza által belengetett szja-csökkentés első ránézésre célzott segítséget adhatna az alacsonyabb keresetűeknek és élénkíthetné a fogyasztást, de komoly kérdés, mekkora lyukat ütne közben a költségvetésen.
A szerző az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere.
A leendő kormány gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István a közösségi médiában erősítette meg a Tisza korábban már említett kampányígéretét, vagyis az átlag alatti keresők adóterheinek csökkentését. Új részleteket nem tartalmaz a bejegyzés: a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó válna progresszívvé a mediánbér alatt – amely a legfrissebb, 2026 februári KSH-jelentés szerint 591 900 forint (míg a bejegyzés 625 000 forintot említ). A minimálbér esetén használandó 9 százalékos kulcs innen emelkedne a jelenleg is érvényes 15 százalékig a mediánbér felett.
Mi jöhet vissza az adócsökkentésből?
A bejelentésből nem derül ki, hogy sávos vagy lineáris progresszív kulcs vonatkozna az alacsonyabb keresetekre, az viszont látszik, hogy a korábbi hazai és több nemzetközi példától eltérően a határ felett a teljes kereset a magasabb adókulccsal adózik. Vagyis csak a mediánbér alatti jövedelmek részesülnek az adókedvezményből. Ezek alapján például a garantált bérminimum is 9 százaléknál magasabb kulcs alá eshet, de ezzel kapcsolatban is további részletekre lenne szükség.
Ez a megoldás első ránézésre csökkentheti azokat a feszültségeket, amelyeket az egyes adókedvezményekből való kilépés – például a 25 év alattiak szja-mentességének megszűnése – okozhat a munkáltatók és a munkavállalók között.
A progresszív adózás előnyeit már sokan és sokszor vizsgálták. Legfontosabb ezek közül az igazságosabb újraelosztás, ráadásul az alacsonyabb keresetűek esetében általában magasabb a fogyasztási határhajlandóság. Emiatt az adókedvezmény jelentős része addicionális fogyasztásban jelenhet meg, ami a gazdaság élénkítése mellett az áfabevételeken keresztül részben ellensúlyozhatja a költségvetés bevételkiesését.
A fogyasztás élénkítését ebben az esetben akár úgy is értelmezhetjük, hogy az érvényben lévő árstopok esetleges kivezetésével várhatóan megemelkedő árszínvonal hatását ez az intézkedés célzottan, a legalacsonyabb keresetűeknél tompíthatja a nettó jövedelmek emelésén keresztül.
Mielőtt konkrét számításokba kezdenénk, fontos kiemelni, hogy a keresetek megoszlásáról korlátozott és kevésbé részletes adatok állnak rendelkezésre. Elemzésünk ezért 2024 végi adatokra (MNB) támaszkodik, és a pontosságot az új adórendszer részleteinek hiánya is korlátozza.
A kevés elérhető információ alapján számításaink szerint
a változtatás éves szinten nagyjából 400–500 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelenthet, ami körülbelül a GDP fél százalékának felel meg.
Az említett magas fogyasztási határhajlandóságot figyelembe véve ennek mintegy 100 milliárd forintja visszakerülhet a költségvetésbe az áfabevételeken keresztül. Bár felmerültek olyan ígéretek is – például az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentése –, ezek várhatóan csak kisebb mértékben befolyásolják az összképet.
Mennyi pénz eshet ki a büdzséből?
A kettő eredőjeként a hatás a GDP arányában nagyjából 40 bázispontos kiesést jelenthet. Ez már érdemi tétel, különösen annak fényében, hogy az előzetes várakozások szerint a kamategyenleg hasonló nagyságrendben javulhat a csökkenő hozamfeláraknak köszönhetően.
Az addicionális fogyasztás inflációs hatása kérdéses, de vélhetően eltörpül a jelenlegi külső hatások, az árrésstopok kivezetése és a választások előtti osztogatások után várható többletkereslet mellett.
A fenti összeg az éves kiskereskedelmi forgalom nagyjából 2,5 százalékának felel meg – ez egy szélső feltételezés, amely azt feltételezi, hogy a teljes összeg a kiskereskedelemben csapódik le. Eközben a legfrissebb adatok szerint a volumenindex az elmúlt hónapokban már három százalék felett nőtt, és az említett egyszeri hatások miatt további erős hónapok jöhetnek.
Összességében tehát elmondható, hogy a lépés jóléti szempontból egyértelműen pozitív, és a fogyasztásra is élénkítő hatással lehet. A költségvetési következményeket azonban csak a kiadási oldali kiigazítás részleteinek ismeretében lehet majd teljes körűen megítélni.
Péntek Gábor,
portfóliómenedzser, Accorde Alapkezelő
The post Mekkora lyukat üthet a költségvetésen az szja-csökkentés? appeared first on Forbes.hu.
