Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint az idősebb lakosság körében egyre gyakoribb a rossz szaglás, amely állapot szorosan kapcsolódik a depresszió kialakulásához.
A csökkent szaglást más néven hipozmiának is nevezik. Ez az állapot szorosan kapcsolódik az időskori demenciához és az Alzheimer-kórhoz. A tudósok szerint ugyanis a rossz szaglás korai figyelmeztető jele is lehet az Alzheimer-kórnak, a Parkinson-kórnak, de még a halálozási kockázatokat is megnövelheti, illetve előre jelezheti.
A tudósok úgy vélik, hogy egy személynek minél rosszabbak a szaglási képességei, annál magasabb depressziós csoportba sorolható, azaz egyre erőteljesebb depressziós tünetekről számolnak be ezek az egyének. A szaglás elvesztése ugyanis számos szempontból befolyásolhatja az egészségünket és a viselkedésünket. Például ha egy étel romlott, és a rossz szaglással rendelkező egyén elfogyasztja azt, könnyen megbetegedhet. De ha nem érezzük például, hogy odaégettük az ételt a tűzhelyen, akkor ez az életünket is kockáztatja. A szaglásnak abban is fontos szerepe van, hogy kapcsolatba kerüljünk a körülöttünk lévő világgal, és hogy ez a kapcsolat fenn is maradjon.
A szaglás speciális érzéksejteken, a szagló neuronokon keresztül működik, amelyek az orrban találhatók. Ezek a neuronok felveszik a körülöttünk lévő anyagok által kibocsájtott szagmolekulákat, amelyek az agyba kerülnek, ahol aztán az agy sejtjei értelmezik azokat. Amennyiben az agy nem megfelelően értelmezi ezeket a molekulákat, vagy egyáltalán nem tudja ezeket a molekulákat értelmezni, úgy az hatással lesz a memóriára, a döntéshozatali képességekre és az érzelmi válaszokra is.
A tudósok szerint a szaglás és a depresszió kialakulása közötti kapcsolat azért is olyan szoros, mivel ez hatással van az agy szerotoninszintjére, de még az agy térfogatváltozásaira is. A szaglás a viselkedésre is kihat, mivel csökkentheti a szociális társadalmi interakciókat, és még az étvágyra is hatással van.
A teljes szaglásvesztést anozmiának nevezi az orvostudomány, míg a részleges szaglásvesztés neve a hipozmia. A szaglás szorosan kapcsolódik az ízérzékeléshez is, ezért az anozmia befolyásolja az ételek és az italok ízét is.
Az anozmia kialakulásában sok minden szerepet játszik, például ilyen a megfázás és az influenza. Bizonyos vegyi anyagok és gyógyszerek is válthatnak ki anozmiát. Az anozmia egyéb okai lehetnek: dohányzás, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, vitaminhiány, fejsérülés, szénanátha, agydaganat, orrpolip.
Orvoshoz abban az esetben kell fordulni, ha a szaglásvesztés már a mindennapi életünkben is korlátoz bennünket. A szakorvos különféle vizsgálatokkal állapítja meg a betegség tényét, és ennek fényében dönti el, hogy milyen kezelésre lehet szükség.
Az anozmia kezelése többféle módon történhet, például szteroidokkal, antibiotikumokkal, antihisztaminnal vagy sebészeti beavatkozással. Azért is érdemes kezelni ezt a betegséget, mert az anozmia miatt már nem lesz élvezetes az adott étel íze és illata sem. Ez hatással lehet az életre, annak minőségére. Sok esetben előfordulhat, hogy rossz ételeket fogyasztunk, és az is megeshet, hogy nem veszünk észre olyan szagokat, mint a gáz vagy a füst.
