Régóta fennálló, a vásárlókat is érintő problémára világít rá a TCL és a Samsung összecsapása.
A kínai tévégyártókról kialakult kép, hogy csak másolnak, követik a trendeket, és alapvetően az olcsóbb, nem túl nagy tudású modellekre fókuszálnak. Hogy ez ma már mennyire nincs így, azt tökéletesen bizonyítja a globális tévéháború újabb csatája, ahol pont egy kínai vállalat esett neki a piacvezetőnek.
A kőkemény munkával, közel két évtized alatt a csúcs közelébe érő TCL – eddig elképzelhetetlen módon – bíróság elé citálta a Samsungot egy precedensértékű döntéssel is végződhető ügyben. Valami olyan miatt, amely régóta az iparág rákfenéje, és amely megnehezítheti a hétköznapi vevők számára egy megfelelő vásárlási döntés meghozatalát.
Erről szól még a cikk
- Ezért perelte be a TCL a Samsungot
- Kinek van igaza?
- Milyen hatással lesz az iparágra a döntés?
Névadási problémák: a vita tárgya
A TCL 2019-ben, a világon elsőként dobta piacra az úgynevezett Mini LED televíziókat. A megoldás lényege, hogy a hagyományos LCD-panel mögött minden korábbinál kisebb méretű, rács alakzatban elhelyezett égők biztosítják a háttérvilágítást. Ennek köszönhetően sokkal pontosabban vezérelhető a fény, erősebb lehet, ezáltal javul a kontrasztosság, tehát papíron jobb lehet a képminőség, magasabbra kerül a plafon.
Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu
Magát a technológiát nem a kínai cég találta fel, de tény, hogy ő vezette be, terjesztette el ezt az elnevezést, amelyet mára számos más cég is átvett. Többek között a Samsung is, amely idén dobott piacra elsőként Mini LED-nek nevezett televíziókat, az M-széria tagjait. Ezek között pedig akad olyan termék, amelyben a LED-ek mérete valóban kisebb, azonban azokat nem a kijelző mögé építik, hanem a köré, a keretbe.
A módszer hátránya, hogy mivel ezáltal kevesebb diódára van szükség, nem lesz olyan jó a kép, cserébe jóval kisebb a gyártási költség, azaz olcsóbban lehet adni.
A TCL pont emiatt vádolja a Samsungot azzal, hogy Mini LED-es készülékeivel becsapja a vásárlókat, és rontja a technológia hírnevét. Utóbbi azzal védekezik, hogy az általa alkalmazott fénykibocsátó diódák mérete kisebb (ami így is van), így semmi gond nincs az elnevezéssel.
A TCL a Samsung árképzési stratégiáját is kifogásolta. A Samsung márciusban dobta piacra M modelljét, amelynek ára a TCL legolcsóbb Mini LED-tévéjénél alacsonyabb volt. A közlése szerint a Samsung Mini LED-tévék eladásai a bevezetés után kevesebb mint három hónap alatt körülbelül négyszeresére nőttek.
Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu
Az nem lehet kérdés, hogy a dél-koreai cég borsot akar törni feltörekvő riválisa orra alá ezzel az elnevezéssel. Már csak azért is, mert régóta kínál rács alakzatban elhelyezett, apró LED-eket használó, kvantumpontokkal is megtámogatott, remek látványvilágot kínáló televíziókat, csak azokat épp Neo QLED-nek hívja. A célja a húzással nyilván az, hogy ország-világ előtt felhívja a figyelmet arra, hogy a nagy rivális által futtatott Mini LED eljárás nem produkál olyan jó képet, mint a saját Neo QLED.
Nincs egyedül a Samsung
Ezt a kialakítást, amivel a LED-eket csupán a keretbe építik a spórolás érdekében, más márkák is előszeretettel alkalmazzák. Őket (egyelőre) nem perelte be a TCL, de ha a bíróság a javára dönt, akkor mindez megváltozhat. Viszont ha a Samsung nyer, akkor azok is felbátorodhatnak, akik eddig nem merték Mini LED-nek nevezni az ilyen készülékeiket.
Mindenesetre már találkoztunk jó pár olyan harmad-negyedvonalbeli gyártótól származó készülékkel a nemzetközi kiállításokon, amelyeknek katasztrofális volt a képminősége, mégis gond nélkül Mini LED-ként reklámozták.
Tehát valahol a TCL-t is meg lehet érteni, ha tiszta vizet szeretne önteni a pohárba. Az persze más kérdés, hogy lehet, hogy nem a Samsungnak kellett volna nekiugrani első körben.
Régi probléma
Ez az ügy rávilágít egy régóta létező problémára: ebben az iparágban sok esetben nem léteznek pontos definíciók, standardok. Így a piaci szereplők viszonylag szabadon dobálózhatnak a terminusokkal attól függően, hogy nekik éppen mi a jó, mi passzol a stratégiájukhoz. Részükről ez teljesen érthető, de a végfelhasználók életét rendkívüli módon megnehezíti.
Egy átlagos vásárló ugyanis nem fog feltétlenül időt tölteni azzal, hogy minden egyes modellnek alaposan utánanézzen, hogy pontosan milyen eljárást is alkalmaztak benne.
Ha lát valahol egy felső kategóriás, drága, de pazar képet produkáló, „valódi” Mini LED-tévét, akkor joggal gondolhatja, hogy egy olcsóbb, de szintén Mini LED-televíziótól hasonló élményt kap. Ám bőven benne van a pakliban, hogy csalódni fog, hiszen a kisebb fényerő és kontraszt, valamint a valamivel halványabb tónusok miatt nem lesz olyan jó a látványvilág.
Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu
Ráadásul nem ez az első problémás ügy az elnevezésekkel kapcsolatban. Az év elején például éppen a Samsung perelte be a TCL-t, mondván, az jogtalanul használja a QLED (Quantum Dot LED LCD) elnevezést egyes televízióinál, hiszen azok nem is tartalmazzák a fényerő növelésére, a színek markánsabbá tételére szolgáló átlátszó kristályokat, azaz a kvantumpontokat. Abban az ügyben a bíróság a Samsung javára döntött, ami miatt a kínai riválisának vissza kellett vonnia a boltok polcairól az említett készülékeket.
Most tehát jó eséllyel a visszavágás vágya is fűthette a TCL-t, illetve természetesen ez egy kiváló alkalomnak bizonyult, hogy ismét tanújelét adja annak, hogy nem fél kihívni a szektort húsz éve magabiztosan uraló királyt. Tavaly egy másik kínai céget, a Hisense-t perelt be ugyanilyen, QLED-del kapcsolatos vádakkal egy magánszemély az Egyesült Államokban, pár éve pedig az LG-t rángatták bíróság elé a NanoCell-televízióik miatt.
Technológiai termékeknél talán indokolt lenne már egyértelmű elnevezési szabályozást kialakítani. Amíg ez nem történik meg, addig a vevőknek mindenképpen be kell tartaniuk néhány fontos szabályt tévévásárlás előtt:
alaposan utána kell nézniük minden elérhető információnak egy adott készülékkel kapcsolatban, és nem szabad pusztán arra hagyatkozniuk, hogy mi van a dobozra írva. És persze minden esetben kötelező elmenni és megnézni a kinézett modellt működés közben.
The post Miért esett egymásnak a világ két legnagyobb tévégyártója? appeared first on Forbes.hu.
