Nem készülnek világvégére, mégis egyre óvatosabban bánnak aranytartalékaikkal az európai jegybankok.
Mi történt? A holland jegybank a héten erősítette meg, hogy március és augusztus között mintegy 86 tonna aranyat helyezett át az Egyesült Államokból és Kanadából Londonba. A cél nem valamilyen közvetlenül várható gazdasági sokk kivédése, hanem az, hogy egy esetleges válsághelyzetben az arany könnyebben hozzáférhető legyen. A hollandok összesen mintegy 313 tonna aranyat tartottak Észak-Amerikában, amelyből egy részt fizikailag is átszállítottak Európába, írja a BBC.
Nem Hollandia az egyetlen ország, amely átgondolja aranytartalékainak földrajzi elhelyezését. Franciaország idén korábban hazaszállított aranyat az Egyesült Államokból, míg a német Bundesbank korábban több mint 216 tonnát vitt át New Yorkból és Párizsból németországi tárolóhelyekre. A stratégia egyébként nem új, a hidegháború idején több európai jegybank éppen ellenkező irányban mozgatta készleteit, és New Yorkban helyezte el aranyának egy részét.
Miért történik? A mostani döntések mögött nem kizárólag a geopolitikai kockázatok állnak. A World Gold Council szerint az infláció, a kamatkörnyezet, valamint az is fontos szempont, hogy válsághelyzetben milyen gyorsan lehet értékesíteni vagy felhasználni az aranyat. London ebből a szempontból különösen vonzó, mivel a világ egyik legfontosabb aranykereskedelmi központja, a Bank of England pedig a világ egyik legnagyobb aranyletétkezelője.
Áthelyezés szállítás nélkül. A londoni trezorokban mintegy 400 ezer aranyrudat őriznek, több mint 84489 milliárd forint értékben. Az aranyat ráadásul nem feltétlenül kell fizikailag egyik kontinensről a másikra szállítani, a jegybankok gyakran egyszerűen eladják a készletet az egyik helyen, majd ugyanannyit vásárolnak egy másik piacon. A hollandok például mintegy 59 tonnát New Yorkban értékesítettek, majd Londonban vásároltak helyette, így ezt a mennyiséget nem kellett átszállítani az Atlanti-óceánon.
Trend. Az arany iránti jegybanki kereslet közben évek óta erősödik. A World Gold Council szerint a központi bankok az elmúlt négy évben átlagosan évi 1000 tonna aranyat vásároltak, szemben az előző évtized mintegy 500 tonnás éves átlagával. Ez az arany árát is felfelé hajtja. A nemesfém 2026 februárjában nagyjából 5394 dolláros unciánkénti rekordot ért el, júliusban pedig még mindig körülbelül 4046 dolláron állt.
A Goldman Sachs elemzői szerint az ár 2026 végére 4900 dollárig emelkedhet. A jegybankok számára tehát az arany egyszerre vált biztonsági tartalékká és egyre értékesebb eszközzé. A folyamat inkább a tartalékkezelés átalakulását jelzi, mintsem azt, hogy Európa valamilyen konkrét összeomlásra készülne. A jegybankok egyszerűen egy bizonytalanabb világban szeretnék jobban kézben tartani azt az eszközt, amelyhez válság idején is hozzáférhetnek.
The post Miért hozzák el az európai országok az aranyukat Észak-Amerikából? appeared first on Forbes.hu.
