Ma már nem titok, hogy a globális felmelegedés nagyon sok környezeti és egyéb változást hozhat az életünkbe. Sajnos lesznek olyan növények, gyümölcsök, amelyek egész egyszerűen nem fogják bírni azt a klímát, amelyet a globális felmelegedés hoz magával. Ez azonban még nem minden, hiszen ennek hatása lesz, lehet az emberi egészségre is. De melyek is ezek a hatások? Milyen hatásokkal is kell majd számolnunk? Cikkünkből megtudhatja.
A globális felmelegedés olyan káros éghajlatváltozásról szól, amelyet az üvegházhatást okozó gázok (például a szén-dioxid) hoznak létre. Ez hatással lesz a biológiai sokféleségre, és súlyos egészségügyi kockázatokat is jelenthet. Például a légkondicionálás miatt több villamosenergiát fogyasztunk, ami ismét csak szén-dioxidot szabadít fel.
A globális felmelegedés okai között főként az szerepel, hogy olyan üvegházhatású gázok kerülnek a légkörbe, amilyen például a szén-dioxid, a metán, a vízgőz vagy éppen az ózon, de globális felmelegedést okoz például a tüzelőanyagok égetése, az erdőirtás, illetve a szilárd hulladékok. A globális felmelegedés szélsőséges éghajlati változásokat generál: viharokat, aszályokat és árvizeket idéz elő, és közvetlen veszélyt jelent az emberi életre.
Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges hőmérsékletek közvetlenül is okozhatnak halált, hiszen a hőguta veszélyt jelenthet mindenkire, legyen az idősebb vagy fiatalabb személy. Az éghajlati stressz a mezőgazdaságra is negatív hatást gyakorol, és ez növelheti az alultápláltság arányát nemcsak hazánkban, hanem világszerte. A melegebb hőmérséklet negatívan hat a levegőre és a vízre is, hiszen fokozódik azok szennyezettsége. A tengerekben pedig megnő az úgynevezett algavirágzás, amely sokféle fertőző betegség kialakulásában játszik kulcsszerepet.
A globális felmelegedés nemcsak a hőguta, hanem a szív- és érrendszeri, illetve a légzési problémák kockázati tényezőjévé is válhat. A szív- és érrendszeri betegségben szenvedő emberekre nagyobb terhet ró a klímaváltozás, hiszen a szív- és érrendszernek keményebben kell dolgoznia, hogy lehűtse a testet. A megemelkedett hőmérséklet megemeli az ózonkoncentrációt a légkörben. Az ózon egy olyan anyag, amely káros hatással van a tüdőszövetre, és súlyosbítja az asztmát és más légzési betegségeket. Egészséges személyeknél is okozhat hányingert és mellkasi fájdalmat, illetve a tüdővel összefüggő problémákat.
A szálló por is okozhat problémákat a globális felmelegedéssel kapcsolatban. A finom részecskék belélegzése ugyanis nemcsak szív- és érrendszeri betegséget okozhat, hanem felelőssé tehető a COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség és a tüdőrák kialakulásáért. Az idősebb személyek és a gyerekek különösen érzékenyek lehetnek az ilyen irányú változásokra.
Az éghajlatváltozás a légzőszervi egészségre már csak azért is gyakorol negatív hatást, mivel egyre több allergén anyag kerül a levegőbe.
