Zárva a múzeum, de az asztal már terítve. Egy gasztronómiai szakértő és a Kempinski Hotel Corvinus Budapest séfje közösen tervezett fine dining menüt – minden fogást egy festmény inspirált. Ez az est kizárólag Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria fő- és kiemelt támogatóinak szól. Ez az, amit önállóan nem lehet megvenni, csak jogosulttá válni rá szponzoráció által.
A Szépművészetiben támogató partnernek lenni nem pusztán logómegjelenést jelent, hanem teljeskörű márkagondozást és valóban különleges alkalmakat – pontosan úgy, ahogy a világ vezető múzeumaiban, a Louvre-ban, a National Galleryben, a Rijksmuseumban vagy a Pradóban megszokott. A programmal a Szépművészeti Múzeum igazán magasra teszi a mércét: olyan konstrukcióval jelenik meg a hazai piacon, amely egy a világ élvonalába tartozó művészeti múzeum szintjére emeli a márkát. Erre a termékre pedig van igény: idén, a Szépmű 120 éves fennállásának évében a támogató vállalatok köre az előző évhez képest megduplázódott.
Támogató, szponzor, mecénás vagy partner?
„Magyarországon gyakran összemosódnak ezek a fogalmak, miközben a különbség hatalmas” – magyarázza Polgár Péter, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria vállalati kapcsolatokért felelős vezetője. A mecenatúra ellentételezés nélküli támogatás, melyet általában egy művész kap egy vagyonos magánszemélytől vagy szervezettől. A szponzoráció viszont üzleti alapokon nyugszik: hitelesség és kommunikációs felületek nyerhetők általa egy adott kiállításon vagy eseményen. A Szépművészeti Múzeum pedig ennél egy szinttel még feljebb lép: valódi, hosszú távú és gazdag szolgáltatási palettára épülő partnerségeket alakít ki. Fontos szempont ugyanakkor, hogy a szponzoráció fő célja mindig a múzeum működésének a támogatása, a műtárgyak védelmének és a kiállítások minél több emberhez való eljuttatásának elősegítése.
„Mi ügynökségi szemlélettel működünk ezen a területen – mondja Polgár Péter – nem szimpla logóelhelyezésről van csak szó, hanem arról, hogy együtt gondolkodunk a partnerekkel márkájuk erősítésén – többek között kommunikációs projektekben, social media aktivitásokban, filmforgatásokban, nyereményjátékokban, rendezvényekben és inspiráló élményekben egyaránt.”
A vállalati kapcsolatok intézményi háttere a Kultúra 2008 Művészeti Nonprofit Kft., amely az üzleti szereplőkkel való együttműködés három fő területét fogja össze: a rendezvényhelyszín-értékesítést, a szponzorációt és vállalati kapcsolatokat, valamint a termékfejlesztést és -értékesítést a MúzeumShopokon keresztül. Ez utóbbi kapcsán a szponzoroknak termékkollaborációra is van lehetősége: a múzeum saját gyűjteményéhez kapcsolódó egyedi termékek kialakítására és gyártására.
A Szépművészeti szponzori kínálata nem csak egy intézmény eseményeiből és lehetőségeiből áll: a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Zichy Mihály Emlékház és a 2026-ban csatlakozott Mai Manó Ház kiállításaival együtt a támogatók különlegesen gazdag kiállítási és programkínálatból választhatnak. Három támogatói fokozat létezik: az együttműködő partner, ami leginkább barterjellegű megállapodást jelent; a kiemelt támogató, amiből kiállításonként maximum kettő lehet; a főtámogató pedig a legnagyobb, exkluzív pozíció. A magasabb szinteken a nagyobb volumen mellett egyedi előnyök és szektorkizárólagosság is jár.
Teljeskörű márkagondozás – art & business a legmagasabb fokon
Polgár Péter szerint a partnerség lényege a 360 fokos kiszolgálás. A támogatók a választott kiállítás vagy programsorozat (például Múzeum+, Textúra, MúzeumMerülés, Borszerda) teljes idejére márkaexpozíciót kapnak, folyamatos kreatív gondozást és újdonságokat, hogy az együttműködés soha ne váljon rutinszerűvé. A digitális aktivitások terén is széles a paletta, amire jó példa a Yettel és az Artificial Group együttműködésével 2025-ben megvalósult ARtmemes-projekt. Ez főleg a Z-generációt szólította meg kiterjesztett valósággal, a látogatók a múzeum festményeit mémesíthették a telefonjukon, a projekt pedig már több nemzetközi kreatívdíjat is kapott, legutóbb New Yorkban. A gamifikált tárlatvezetések szintén egyre népszerűbb eszközei annak, hogy a partnerek élménnyé alakítsák a kiállításokat a vendégeik számára.
Közép-Európában is egyedülálló ajánlat az ArtWork, ami egy szervezetfejlesztési-vezetői tréning: coachokkal és művészettörténészekkel közösen alakítanak ki programot egy adott vállalat szervezeti egységének vagy vezetői csapatának, a múzeum gyűjteményét és kiállításait használva problémamegoldásra és fejlődésre.
Amit csak a támogató vállalati partnerek láthatnak – és kóstolhatnak
A fő- és kiemelt támogatók számára elérhető szolgáltatások valóban kiemelkednek a szokásos múzeumi programok közül. Vendégeikkel közösen bejárhatják a különleges atmoszférájú Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot (OMRRK), ahol az aranyozóműhelytől a mikroszkóplaborokig, a röntgenlabortól a festmény- és szoborrestaurátori műhelyekig is eljuthat az exkluzív, egyszerre legfeljebb 30 fős látogatás. Vagy megkóstolhatják a 17. századi németalföldi barokk festmények lakomáit egy fine dining menüsorban, mely során a vacsora művészettörténeti tárlatvezetéssel indul.
Az idei jubileumi év kapcsán egy új programsorozatot is létrehoztak a szponzorok és vállalati partnerek számára, ez a „Szépmű 120 – Behind the Scenes”, mely keretében a támogató vállalatok képviselői közelről láthatnak például kiállításon éppen nem megtekinthető grafikákat, betekintést nyerhetnek egy nagy kiállítás szervezésének kulisszatitkaiba, megismerhetik, hogyan készülnek a múzeumpedagógusok egy-egy tárlatvezetésre és nem utolsó sorban egy zártkörű kerti partin, még a nyilvánosság előtt ismerhetik meg a következő évad kiállítási terveit és programsorozatait, melyek nyitva állnak szponzorációra. Emellett előnyös hozzáférést kapnak a múzeum általában egy évre előre lefoglalt rendezvénytereihez: a Hősök terére néző portikusztól a Román csarnokon és a Bródy Zsigmond és Adél Rendezvénytéren át a Mai Manó Ház intim teréig.
Példák, amelyek működnek
Az elmúlt időszak és a közeljövő sikeres együttműködései jól mutatják a koncepció erejét. A Bauhaus például a Magyar Nemzeti Galériában nyíló, a 20. század első felének elhivatott magyar női képzőművészeit bemutató nagy kiállítást támogatja 2026 őszén. Nőkét, akikre eddig nem fordított kellően méltó figyelmet a művészettörténet. Az együttműködés tökéletesen illeszkedik a Bauhaus Women’s Night programjaihoz, amelyeken nők szerelni, burkolni, építeni tanulhatnak és a márkakapcsolódás egyértelmű, hiszen a program üzenete az, hogy a nők is képesek ezekre a feladatokra, ha hisznek magukban. De az építőipar más szereplői is felismerték a lehetőséget, a Mapei Kft. például, mint az építőipari segédanyagok specialistája, az Újjáéledt istenek – Giusto Le Court Saturnus és Minerva szobrainak felfedezése című, két márványszobrot bemutató kamarakiállítás főtámogatója lesz 2027-ben, a PPG Trilak pedig a színek és festékek világán át kapcsolódik a 2026 augusztusáig látogatható Vasarely 120 kiállításhoz. Egyértelmű, hogy a támogató vállalatok egyre változatosabb üzleti és iparági szegmensekből érkeznek a hagyományosan bankokat és állami nagyvállalatokat magában foglaló szponzori körbe.
Még lehet csatlakozni
A főtámogatói helyek közül már több is elkelt a 2027-es évadra, ami talán a legjobb érv amellett, hogy ez a modell működik. De még lehet csatlakozni akár fő-, akár kiemelt támogatóként is.
„A művészet olyan ember alkotta jelenség, amely mélységet és értelmet ad az életnek. Épp emiatt a lehetőségek határtalanok, hogy párhuzamokat találjunk az üzleti világ legkülönfélébb aspektusai, helyzetei és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria kiállításai, gyűjteményei és programsorozatai között.”
Az a magas minőségű art & business együttműködés, amit a globálisan élvonalba tartozó múzeumok és piacvezető vállalatok már régóta természetesnek tartanak, itthon a 120 éves Szépművészeti Múzeumhoz való kapcsolódás révén napjainkban válik valósággá.
„Boldogan keressük az új utakat és kapcsolódásokat a hazai és nemzetközi vállalati szférával és a Szépművészeti 120 éves tapasztalata, a megújulásra való képessége és a nyitottsága a garancia arra, hogy meg is találjuk.”
The post Milyen íze volt egy németalföldi lakomának a 17. században? appeared first on Forbes.hu.
