Elég bizonytalan, milyen lesz az idei nyári balatoni szezon – hangzott el a KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége) somogyi szervezetének a balatoni szezonnyitó fórumán, amiről a Hírbalaton számolt be.
Az eseményen Csatári Ernő, a siófoki térség országgyűlési képviselője az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottságának alelnöke azt mondta, a hazahozott uniós pénzek nagy része a kis- és középvállalkozókat fogja segíteni hamarosan.
A dél-balatoni kereskedők és vendéglátósok helyzetéről Makkos Péter, a somogyi KISOSZ balatoni körzetének vezetője elmondta, szinte valamennyi dél-balatoni vendéglő, büfé munkaerőhiánnyal küzd.
Legégetőbb a szakácshiány. Az OKJ-s képzés megszűnése vezetett oda, hogy több üzlet ki se tudott nyitni a szakemberhiány miatt
– fogalmazott.
Mint kifejtette, az évek óta jellemző munkaerőhiányt az is fokozza, hogy a külföldi síparadicsomok hó hiányában már egész éves egészségturisztikai szolgáltatásokat nyújtanak, így nem térnek vissza a külföldön munkát vállaló magyar szakácsok, pincérek nyárra. Másfelől nem túl vonzó az 50 napos balatoni csúcsszezonban az a kampánymunka, ahol nem lehet 8 órásra tervezett munkaidőben dolgozni, és „mindenkinek oda kell tennie magát”.
A másik nagy teher a vállalkozók számára a foglalkoztatottak adóterheinek emelkedése, ami jócskán növelte a rezsiköltséget – mutatott rá.
Makkos Péter – más egész évben nyitva tartó balatoni vállalkozókhoz hasonlóan – igen jónak értékelte az idei évkezdést, amelyben a tó befagyása és a hosszú hévégék nyári forgalmat időző vendégseregeket csaltak a Balatonhoz. Dicsérte a kerékpárútfejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy továbbra is fellendülőben van a balatoni bringaturizmus.
A nyárról annyit mondott, „a többség megelégedne a tavalyihoz hasonló szezonnal”. A szezon alakulása bizonytalan, sok minden befolyásolhatja, az alacsony vízszinttől kezdve a az erős forintig.
Elhangzott az is, hogy az adóterhek növekedése miatt az elmúlt években egyre csökkent a vendéglátó vállalkozások profitabilitása. Már takarítónőből sincs elég. Külföldiekkel próbálják meg orvosolni a munkaerőhiányt, de egy-egy külföldi munkavállaló engedélyeinek beszerzése és egyéb költsége másfél-kétmillió forint.
A lap tudósítása szerint többen sérelmezték, a szakmára nézve diszkriminatívnak nevezték, hogyha egy foglalkoztatott elmulasztja a számlaadást, a vállalkozót büntetik, méghozzá súlyosan, időszakos üzletbezárással.
Kertész Rezső, a somogyi szervezet volt társelnöke arra mutatott rá, hogy a kis- és középvállalkozók helyzete miatt évről évre csökken a vállalkozások száma.
Csatári Ernő elmondta, a fórumon jegyzetelt, és továbbítani fogja a kéréseket, javaslatokat a kormányzat felé. Mint kifejtette, elsősorban magyar és nem külföldi munkavállalókkal szeretné a kormány megoldani a munkaerőhiányt.
Ezt a célt szolgálják majd a hazahozott uniós források, és a bérlakásprogram is. A Balatont különösen sújtja, hogy külföldre mennek munkát vállalni a fiatalok
– jegyzete meg.
Beszélt arról is, hogy a hazahozott uniós források elsősorban a kis- és középvállalkozások számára lesznek hamarosan elérhetők. Ismertette a friss bejelentést is, miszerint a kata adózást 2027 januárjától ismét bevezetik, ami sok vállalkozó számára jelent majd könnyebbséget adózásban és adminisztrációban egyaránt. Kitért a súlyos költségvetési hiányra és államadósságra is.
Megírtuk azt is, hogy felértékelődtek a teraszok a vidéki vendéglátásban. Siófokon így is milliós négyzetméterárakon lehet büfét venni és zöld oázist terveznek Siófok ikonikus sétányára.
The post Nagy problémát jelent a szakácshiány a Balatonnál first appeared on Sokszínű vidék.
