Magyarországra nem csak az Adidas jár lopni – mondja Oroszi László. A magyar feltaláló, aki tizenhét év után jogerősen is pert nyert a világ egyik legnagyobb sportszergyártója ellen, lényegében mindenét feltette erre a küzdelemre. Ma viszont már nemcsak saját fejlesztésű cipőivel tér vissza újra és újra, de az energetika területén is alkot. Interjú.
Oroszi Lászlónak 2017-ben tizenhét év után, a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét megerősítve adott igazat. Egyúttal a legfelsőbb bírói fórum is kimondta: az Adidas a magyar feltaláló szabadalmát jogszerűtlenül használta fel a cég történetének legsikeresebb futballcipőihez, a Predator Precisionhöz és a Predator Maniához.
A szabadalom a rúgófelület finoman bordázott kialakításáról szólt, amely minden korábbinál pontosabb labdakezelést és rúgáspontosságot biztosított.
Oroszi azóta továbbfejlesztette a cipőjét és lopásbiztossá tette azok kialakítását, illetve visszatért a focicipőt megelőző kutatási területéhez, az energetikához. Azt vizsgálja, hogyan lehet a környezet tönkretétele nélkül villamos energiával ellátni a világot.
Az Adidas per tanulságairól és a jövő kihívásairól beszélgettünk.
Forbes.hu: Miben lehet mérni a feltaláló sikerességét?
Oroszi László: Nagyon könnyű mérni. Ha a megvalósítás után a találmányt nagyon sokan használják, akkor az siker. Ha nagyon nagy újdonság, akkor ez be is kell, hogy következzen. Akkor fogják használni.
Nekem speciális a helyzetem, egy olyan jó dolgot találtam ki, amit rettenetesen sokan használnak, csak ellopták.
Most a cipőre gondolsz?
Igen. Ellopták, és azóta is használják ezt a megoldást folyamatosan. Úgy használják, hogy az előzetes tárgyalások során megállapodtunk abban, hogy együtt fogjuk sikerre vinni. Ők az erőfölényükkel visszaélve elkezdték ezt használni, mégpedig úgy, hogy az általunk kiküldött mintacipőket lemásolták, sőt a következő modellnek a rajzait is elkezdték használni.
Annak ellenére, hogy a bíróság kimondta, ez az én találmányom. Tehát én egy olyan dolgot találtam ki, ami a világnak hasznos, főleg a labdarúgóknak, és ezt nagyon sokan használják. Ilyen szempontból sikeres vagyok. Olyan szempontból nem, hogy ennek a haszna nem nálam realizálódik.
Oroszi László találmányát évtizedek óta használják a leghatékonyabb futballcipőkben, az Adidas mégis csak jelképes összeget kényszerült kifizetni | Fotó: Sebestyén László / Forbes
Miről szólt a per?
2000-ben debütált az Adidas cipője, melyhez Oroszi megoldását használták fel. Orosziék több hibát is elkövettek, amikor még az Adidasszal való együttműködésben bíztak. Például az európai szabadalmi oltalom benyújtásánál fordítási hiba csúszott a szövegbe, illetve a gyártás előtt nem csak egy mintadarabot küldtek ki, hanem a következő modell terveit is. Ezeket a hibákat a sportszergyártó jogászai ügyesen kihasználták. Az Adidas kétszer is megsemmisítési eljárást indított Oroszi szabadalma ellen, először sikerrel jártak, de menet közben kiderült, hogy befolyásolták a szabadalmi hivatal dolgozóit, így az ügyészség végül Oroszinak adott igazat. Ez után az Adidas újra megpróbálkozott a megsemmisítéssel, de az már elhasalt a bíróságon.
A hosszú pereskedés annyira kimerítette Oroszit anyagi szempontból is, hogy 2007-ben nem tudta megújítani az európai szabadalmi oltalmát. Végül Lantos Mihály és dr. Komor Ildikó segítségével nyertek, 2014-ben végig vitték a pert, majd jött a következő fejezet; a kártérítési per, melyet 2017-ben zártak le, és a végén 60 millió forintot fizetett az Adidas Oroszinak.
Azért csak ennyit, mert a bíróság számos pontban a sportszergyártónak adott igazat, illetve 2007-ben az elveszett európai oltalom miatt az újabb változatok eladásai már nem számítottak az ügy szempontjából.
A győzelem így inkább jelképes, mert Oroszi anyagilag nem járt jól, hiszen a per során rengeteg költsége volt, melyek miatt hiteleket is felhalmozott. Az viszont mindenképpen győzelem, hogy a Kúria visszavonhatatlanul kimondta: a gumiborításra vonatkozó szellemi tulajdonjog az övé.
Ennek ellenére az Adidas azóta kijött a Predator cipő újabb kiadásával, az Elite-tel, aminek a rúgófelülete kialakítása továbbra is a magyar feltaláló ötletét használja – Oroszi szerint azért, mert azóta sem tudtak jobbat kitalálni.
Kerülöd az Adidas nevének kiejtését. Ez tudatos?
Tudatos. Nem akarom kimondani ezt a szót. Nem tisztelem őket, sőt megvetem őket. Miután megállapodtunk, és mintacipőket küldtünk nekik, ők pedig lemásolták és elkezdték gyártani, akkor is megadtuk nekik az esélyt, hogy rendbe hozzuk ezt.
Két évig nem pereltük be őket, mert végig azt mondták, hogy jó, jó, jó, meg fogunk állapodni.
Csakhogy sikeres lett a cipő, ők pedig azt akarták, hogy ez hozzájuk kötődjön, ne egy magyar feltalálóhoz. Na most ezért én nem tisztelem őket. Ismerem a múltjukat, azért sem tisztelem őket. Az alapítók múltja az gyalázat, azzal én nem tudok azonosulni. És ezt a múltat folytatták 1998-ban.
Az alapítók múltjára utalva arra gondolsz, hogy Hitlernek nagy rajongója volt az egyik testvér?
Bocsánat, nem. Én arra gondolok, hogy mind a kettő nagy rajongója volt Hitlernek. De nem az a fő probléma, hogyan köpték be egymást később, hanem hogy egymástól loptak. Ez egy szokás volt a két testvér között. Na most én nem vagyok a testvérük, biztos észrevették, de mégis ellopták tőlem a cuccomat.
És ez az, ami miatt én sosem hagyom abba a labdarúgó cipők fejlesztését. Dacból, mert tudok sokkal jobbat.
A Forbes Tech Summitra el is hoztad a legújabb cipőd prototípusát. Arra azt mondtad, hogy már lopásbiztos.
Azt is el lehet lopni. Csak ha megfelelő jogi háttérrel rendelkezik a feltaláló, akkor a lopás után a bíróság gyorsan ítél. És utána már a határon, vagy akárhol elcsípik a bitorló termékeket, leveszik az autóról, nem kerül kereskedelmi forgalomba, megbüntetik a bitorlót, és akkor el fog menni a kedve ettől. Ez az én esetemben nem történt meg.
Innen indult: az Adidas által elbitorolt bordázott felület | Fotó: Sebestyén László / Forbes
Bizonyítottuk, hogy a másik fél lopott, de még azt a pénzt sem kaptam vissza, amit ráfordítottam a Tisza Cipőgyárban ennek a kifejlesztésére. Azt mondták, hogy ez egy precedens értékű per lesz. Precedens értékű volt abban, hogy 17 évig tartott; Magyarország leghosszabb pere volt.
De amiben precedensértékűnek kellett volna, hogy legyen, hogy visszatartó ereje legyen, az elmaradt. A bíróság szégyenteljes ítéletet hozott a végén, mert nagyon meg kellett volna büntetni őket, hogy valóban precedens értékű legyen.
Egy szigorúbb ítélet milyen változást hozott volna?
Nézd, a következő helyzet: csökken a magyar szellemi termékek száma, nem éri meg feltalálóknak az ötleteiket oltalom alá helyezni. Az én peremnek úgy kellett volna zárulnia, hogy a feltalálók azt mondják: még az Adidast is meg lehet verni. És ez egy probléma.
A magyar szellemi termék képes lenne a magyar gazdaságot kihúzni ebből a gödörből, ahol most van. De Magyarországra nem csak az Adidas jár lopni.
Tudom, mert ismerek más feltalálókat, és más német cég is lopott el nagy magyar találmányt. Abban az esetben taktikát váltottak, nem lehetett elhúzni a pert, mert Németországban tárgyalták. Az úgynevezett per alatt tartási taktikát használták, folyamatosan újabb pereket indítottak a feltaláló ellen. Ki is készült. Leállt, elment más területre. Azt mondta, ebből elég volt. Így lehet megölni a jó ötleteket. Engem nem fognak leállítani, nekem annyi jó ötletem van, hogy nem fog menni.
Most mi a garancia arra, hogy a legújabb cipőd nem fog jövő héten az Adidasnál visszaköszönni?
Az a garancia rá, hogy nem Magyarországon fogom őket beperelni. Annak idején nem volt ehhez megfelelő mennyiségű pénzem, hiszen az benne volt a fejlesztésben, és nem tudtam kivenni sehogy, mert hát nem ment az értékesítés, miután lesöpörtek a piacról.
Erőfölényben voltak, és azt kell mondanom, volt egy politikai hátszél is. Az Adidas Magyarországon a labdarúgásban és az olimpiai sportban is támogató. Ilyen ellenszélben nyerni, hogy mondjam, nagyon nagy munka volt, de szép volt, mert megvertük őket, akárhogy is.
De ha a partnerem lesz az, akivel most együtt dolgozom, akkor annyi pénz lesz a hátunk mögött, hogy nem Magyarországon fogok perelni, hanem az Európai Bíróságon. És az Európai Bíróság fél év alatt nekem igazat ad, és akkor annak híre lesz.
A legújabb változat: a virágmintában elrendezett felület összetéveszthetetlen, és minden irányba tökéletes labdairányítást tesz lehetővé | Fotó: Sebestyén László / Forbes
Mesélsz a mostani partneredről?
Annyit mondhatok róla, hogy kínai. Egy kínai cipőgyártó cég, akivel most zajlik a cipő fejlesztése. Már kaptam tőlük modellt, amin a ragasztás szilárdságát, a cipő minőségét tudtam ellenőrizni. Nagyszerű, idáig minden rendben van. Most lépünk tovább, már a részletek kidolgozásánál tart a cipő. Ezeket a modelleket várom most, hogy megkapjam.
Hogyha valakinek rossz híre van a szabadalmak tisztelete terén, az Kína.
Ezt én inkább úgy mondom, hogy rossz híre volt. De ez megváltozott. Elmondom, miért. A szabadalmakat attól lehet ellopni, aki fejlettebb szinten van, mint a követők. Ez igaz volt akkor, amikor az én perem elkezdődött az Adidasszal. Az Adidas volt a csúcson. Mindenki azt hitte, hogy tőle lehet lopni, azt nem tudták elképzelni, hogy az Adidas tőlem lop.
De az Adidas más feltalálóktól is lopott. Mondok egy nevet; Craigh Johnston, akivel meg is kellett egyezniük. Azért, mert ő egy ausztrál csodalabdarúgó volt, aki aztán egy angliai klubban focizott, majd megcsinálta a saját, bütykös felületű cipőjét, ami jobb volt, mint a sima felületi cipő, de sokkal rosszabb volt, mint az én cipőm. És azt is lenyúlta az Adidas, de aztán ezzel a Johnston nevű úrral kénytelen volt megállapodni, mert neki angol ügyvédei voltak és az angol jogrendszer állt mögötte. Érdekes módon vele megállapodtak, tőle megvették ezt a szabadalmat.
Később a perben arra a szabadalomra hivatkoztak úgy, mintha azt ők találták volna ki, holott nem.
Oroszi Lászlóéknál egy külön szobája van a különböző cipőknek. Végig nézve rajtuk, látszik a folyamatos fejlesztés | Fotó: Sebestyén László / Forbes
De térjünk vissza kicsit a kínaiakra. Kínára most már azt lehet mondani, hogy a világ élvonalába tartozik. Az elektromos autók gyártásától kezdve az űrkutatáson át a sportszergyártásig.
Az élvonalban vannak, már ők is nagyon sokat szabadalmaztattak, sok újdonságot jelentenek be. Ezért nekik érdekük, hogy a szabadalmi jog hatékony legyen náluk. Azért, mert már fölkerültek oda, ahol már tőlük lopnak.
Odamentem, és jobb helyre kerültem, mintha itt Európában maradtam volna. Az Adidas közben lecsúszott, már nem elsők, azt mondják, már csak harmadikak, már két nagy cég megelőzte őket. Vagy talán három is, de kettőben biztos vagyok.
Az Adidas szépen lassan csúszik lefele. Azért is, mert ilyen inkorrektek. Szóval nem érdemes velük együtt dolgozni. Ha valakinek van valamije, odaviszi, akkor ugyanúgy csinálnak vele, mint velem. Venezuelából kaptam egy telefont, valaki ugyanúgy járt az Adidasszal, mint én. Segítettem neki, hogy mit csináljon.
Mindig feltalálóról beszélsz, soha nem többesszámban, feltalálókról. Ez ennyire nem csapatmunka?
Minden találmány egy ember fejében születik meg. Mondják azt, hogy kitalálta ez a csapat, de ez nem igaz. Az eredendő ötletet mindig egy ember kapja meg. Vagy találja ki – hívja mindenki, aminek akarja. Felhozhatom példának a SzVER erőművet. Az erőműnek ezt a hajtóművét én találtam ki egyedül. És ezt nekem kellett elvinnem addig a szintig, ahol most van, hogy kész van a szabadalmi oltalom. Erre bőven elég egy ember.
A megvalósításnál, amikor majd az erőmű készül el, akkor tudom, hogy szükségem lesz társakra, de a feltaláló akkor is én vagyok.
SzVER: csak egy áramló közeg kell
A Szél Vihar Erőmű Robot egy függőleges tengelyű szélturbina, vagyis a jelenleg elterjedt szélerőművekkel szemben a tengely nem vízszintesen, hanem függőleges síkban található. Ennek a kialakításnak a fő előnye, hogy széliránytól függetlenül tud működni, nincs szükséges költséges forgatómechanikára, nem veszélyes a madárvilágra és kisebb alapozást igényel. Ráadásul a SzVER moduláris, tehát egy tengelyre több kerék is felszerelhető egymás fölé, vagyis a teljesítménye az adott helyi igényekhez igazítható. A hasonló elrendezésű szélturbinákhoz képest a lapát kialakítása a fő újdonság, amely jobb hatékonyságot biztosít. A SzVER rendszere vízerőműhöz is használható, amihez nem kell nagy esésű víztömeg, a magyarországi alsószakasz-jellegű folyók medrébe is telepíthető.
Egy hibrid SzVER: kiemelve szélerőmű, a vízbe fordítva vízerőmű | Forrás: Oroszi László
Az atombombának a létrehozását többen végezték el, de igazából ott is egy ember volt az, aki az egészet irányította. Bár ne tette volna, mert az atomenergia békés célú felhasználása fontosabb lett volna, mint a bomba létrehozása. De akkor is azt kell, hogy mondjam, hogy az ötlet az mindig egy embertől indul. Senki nem fogja azt mondani, hogy a segítők nem vettek részt benne, mert részt vettek, segítettek megvalósítani. Annak az egy embernek az ötletét.
Itt van mögöttünk a kertben a SzVER prototípusa. Ez működik és termel áramot?
Nem. Ami itt áll, az csak a találmánynak a lényege. Nem a generátort találtam ki, az én találmányomnak az a lényege, hogy ez a szélkerék hatásosabb és jobb, mint a jelenleg üzemelő szélkerekek. Tehát ennek a lényege maga a szélkerék. És remekül működne szivattyús tározós vízerőművel. Arra a magaslatra, ahol a víztározó van, tegyünk mellé kettő vagy három, vagy esetleg öt darab SzVERT.
A SzVER rajza: így működik szélerőműként | Forrás: Oroszi László
A szivattyús tározós vízerőműveket nagyon jó megoldásnak gondolom. Mert amikor olcsó az áram, akkor felszivattyúzza a vizet egy tározóba. Amikor fölmegy az áram nagykereskedelmi ára, mert nincs elég a piacon, akkor ezt a vizet ráengedik turbinákra, és áramot termelnek vele. És ha ott van a SzVER, nem kell várni az olcsó észak-európai áramra, hanem akkor szivattyúzunk vizet, amikor fúj a szél.
A napenergia nagyszerű, működik. Rengetegen telepítettek paneleket és naperőművet. Tehát a napenergiát hasznosítjuk. Csak éjszaka nincs. Éjszaka működnének a szélerőművek, amikor lemegy a nap, hiszen akkor indul el a levegőáramlás. Ezt ezen a szélkeréken szoktam megfigyelni. Ha napközben semmi szélmozgás nincs, este akkor is fogja magát és elindul.
A szivattyús energiatározókkal itthon az a probléma, hogy ahol egymás mellett van a nagy mennyiségű víz és a hegy, az természetvédelmi terület.
Lenne olyan hely, ahol van víz is, meg magaslat is, és nem természetvédelmi terület. Csak akarni kéne. Nem vagyok földrajztudós, de tudnék mutatni pár helyet, ahova lehetne tenni. Van már két hely kijelölve, ahol ezt meg lehet valósítani.
A SzVER megvalósulása hogy áll?
Elmentünk vele az Kulturális és Innovációs Minisztériumba. Ugye, hova menjen az ember egy innovatív megoldással, ha nem az innovációs minisztériumba? Onnan kaptuk meg az értesítést, hogy tovább küldték a Gazdasági Minisztériumba, ott vizsgálják, hogy mit lehetne csinálni. Most arra hivatkoznak, hogy nincs pénz, mert beszorult az Európai Unióhoz, az Unió nem ad pénzt.
Én ki akarom meríteni Magyarországon az összes lehetőséget, mert nem hiszem el, hogy itt semmire sem lehet menni új dolgokkal.
A SzVER látképi tervrajza | Forrás: Oroszi László
Úgy gondolom, hogy energiával lehet békét teremteni. És azért merem ezt kimondani, mert csak én legalább kettő erőművet tudok kínálni a világnak arra, hogy ezt megtegyük, hogy ne legyen katasztrófa, és életben maradjunk. Különben el fogunk pusztulni.
A Földön mindenütt rendelkezésre áll áramló levegő vagy áramló víz. Ez a kettő elég ahhoz, hogy energiabékét teremtsünk.
Nem vagyok idealista, de gondolj bele abba az ideális helyzetbe, hogy mindenkinek megvan a megfelelő mennyiségű villamos energiája. Ott, ahol fűteni kell, ott fűtsön, ahol hűteni kell, ott hűtsön, elő tudjon állítani minden olyan dolgot, amire neki szüksége van az élethez. Akkor nem fog eljönni onnan, ahol született. Én is itthon érzem a legjobban magam. Jártam a világban már pár helyen, mindenhonnan hazakívánkoztam.
Vízerőműként is működik, ráadásul nem kell hozzá nagy esésű folyó| Forrás: Oroszi László
Ha itthon nem lehet megvalósítani, elképzelhető, hogy a SzVER-t a cipőd után viszed Kínába?
Akkor mi lesz ezzel az országgal? Akkor az álmaimat kell elfejtenem. Én meg akarok oldani egy problémát. Nekem az a boldogság.
The post Nem hagyom abba dacból, mert tudok sokkal jobbat – mondja a magyar, aki legyőzte az Adidast appeared first on Forbes.hu.
