A külügyminiszter szerint a washingtoni látogatás egy komplex bizalomépítő csomag eredménye volt, és arról is beszélt, melyek az országnak azok a stratégiai érdekei, amelyekben nem hozott változást a kormányváltás.
Mi történt? Az EU egyértelmű határidőt adott az orosz földgáz kivezetésére, ez 2027 ősze. Ami az orosz kőolajat illeti, az Egyesült Államok idén november 21-ig adott Magyarországra vonatkozóan mentességet az alól a szankció alól, amelyben büntetővámokat vethet ki azon országokkal szemben, amelyek orosz kőolajat importálnak.
Orbán Anita a Telexnek adott nagyinterjúban kifejtette: ez a Lukoil és a Rosznyefty olajtársaságoktól vásárolt kőolajra vonatkozik, és a Mol már dolgozik azon, hogy megteremtse a feltételeit a finomítói technológiai átállításához annak érdekében, hogy potenciálisan más forrásból is be tudjon szerezni délről, a JANAF-on keresztül nem orosz eredetű kőolajat.
Kontextus. Orbán Anita kifejtette azt is, hogy Magyarország nagyon komoly befektető a Nyugat-Balkánon, ebben élen jár a Mol, amely fontos stratégiai szereplő. A Mol szerbiai akvizíciója – a NIS orosz részének megvétele – segítheti Magyarország tárgyalását a JANAF-fal kapcsolatban is, hiszen ezen a horvátországi vezetéken keresztül látható el a pancsovai finomító.
„Tehát, ha egészében nézzük a régió földgázt és kőolajat érintő energetikai infrastruktúráját, az energiabiztonságot, akkor látható, hogy
Magyarország nagyon fontos stabilizációs szerepet tölthet be, egy nagyon komoly tranzitország, elosztóközpont lehet mind földgáz, mind kőolaj tekintetében:
nekünk van a legnagyobb tárolókapacitásunk, hat országgal van összeköttetésünk, el tudunk látni más országokat is, a kőolaj területén pedig a Mol szerepe meghatározó a térségben. Reményeink szerint a szerb választásokkal Magyarország mindezek révén a régióban stratégiai partnere tud lenni egy akkora országnak is, mint az Egyesült Államok”, mondta a külügyminiszter.
The post Orbán Anita elárulta, hogyan pótolnák a kieső orosz kőolajat appeared first on Forbes.hu.
