A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke az a török milliárdos, aki korábban Tiborcz Istvánnal is többször üzletelt. A közpénzből működtetett szervezet alapítói jogait néhány hónappal a választások után új szereplőre ruházták át. Az erről szóló dokumentumot online nem találtuk meg, így bírósági iratokba tekintettünk be.
Adnan Polatot, a 29. leggazdagabb magyart mára aligha kell bemutatni a Forbes-olvasóknak. A török üzletember még 2005-ben, a legendás isztambuli Bajnokok Ligája-döntőn ismerkedett meg Orbán Viktorral. Kapcsolatuk hamar baráti lett, Polat még magyar állampolgárságot is szerzett, miközben az elmúlt húsz évben egyre szebben bővülő cégbirodalmának ügyeit terelgette.
A török milliárdos érdekeltségeinek ékköve a Hollandiában bejegyzett HBRE International Investments B.V., ez birtokolja magyar cégei közül egyebek mellett ingatlanfejlesztő óriását, a Four Points by Sheraton Budapest Danube szállodát is megépítő PD Hospitality Kft.-t, vagy a szintén ingatlanos Polat Hungary Kft.-t. Utóbbiban 2015-2016-ban tulajdonos volt a magyar kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a BDPST Ingatlanforgalmazó Zrt.-je is.
Polat 2023-ban arról beszélt, hogy magyarországi befektetései összesen már nagyjából 800 millió eurót (akkori árfolyamon kb. 320 milliárd forintot) érnek.
A volt kormányfő bizalmasa 2017-es alapításától kezdve a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány (GBTA) kuratóriumi elnöke is. Az alapítványt saját LinkedIn-profilja állítása szerint is a magyar kormány hozta létre, a „török-magyar kulturális kapcsolatok erősítésének” érdekében.
A létesítő okiratukat és a működési szabályzatukat, amikből kiderülnének a részletek, nem hozták nyilvánosságra. „Az adatközzétételi kötelezettség tekintetében érintett valamennyi dokumentum megtalálható lesz az alapítvány honlapján, amelynek átalakítása a napokban zajlik, új honlapunk várhatóan 2019. február végén válik elérhetővé” – közölte az alapítvány ekkor a HVG-vel, mely annak működéséről írt cikket.
Hét és fél évvel később a dokumentum továbbra sem található a weboldalon.
Ez idő alatt viszont több mint ötmilliárd forint közpénz folyt a kuratóriumában Fidesz-kormányhoz közeli szereplőket és török üzletembereket szép számban felvonultató alapítványba, melynek alapítói jogait egy tavaly év végi döntés következtében már új szereplő hordozza. A döntésről szóló dokumentum viszont sem az alapítvány honlapján, sem a Civil Szervezetek Névjegyzékében nem található meg.
Mi viszont betekintettünk az iratba.
Erről szól még a cikk
- Milyen tempóban, és mire kapott az elmúlt tíz évben több mint ötmilliárd forintot Gül Baba Türbéje?
- Kik ülnek az alapítvány kuratóriumában?
- Ki volt az alapítói jogok eddigi tulajdonosa, és kire hárult a feladat pár hónappal a választások előtt?
- Mit reagál az ügyre a külügy és a GBTA?
Képessé vált a feladatra
Az Orbán-kormány 2017 decemberében bízta rá a 16. században épült, rózsadombi sírkápolna működtetését a Polat-féle alapítványra, míg maga az ingatlanegyüttes a Szijjártó Péter fémjelezte Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésébe került. Ezt egy pár nappal 2017 karácsonya előtt megjelent kormányrendelet mondta ki, mely szerint:
- az állam rendezi az ingatlanok jogviszonyait, majd a vagyonkezelői jogot a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak adja;
- az alapítvány működéséhez 2018-ra legfeljebb 696,2 millió forintot, 2017-re pedig további 18,5 millió forintot biztosít;
- az alapítvány vezetésével átfogó stratégiát dolgoz ki a magyarországi oszmán–török kulturális értékek megőrzésére.
De mit jelent ez a gyakorlatban? Leginkább rendezvények szervezését, ahogy ezt az alapítvány egyik első beszámolójában is megtaláljuk: „Missziónk, hogy megőrizzük és elősegítsük a magyar-török barátságot, és ennek jegyében megmutassuk a Gül Baba fizikai és szellemi hagyatékát. Az állandó és időszaki kiállítások mellett koncerteket, könyvbemutatókat, kiállításokat rendezünk, workshopokat szervezünk a komplexumban.”
A Tisza-kormány által hétfőn nyilvánosságra hozott, korábban nem publikus kormányhatározatainak listájából kiderül, hogy Orbánék már 2016-ban döntöttek „a Gül Baba türbéje és környezete kiemelkedő értékeinek megőrzésével és hasznosításával kapcsolatos intézkedésekről”.
A türbe üzemeltetését (takarítás, karbantartás) a kezdeti felállásban a külügy felelős főosztálya végezte. 2019-ben a HVG írt arról, hogy a Külügyminisztérium visszavonta a Recep Tayyip Erdoğan és Orbán Viktor által átadott türbe üzemeltetésére kiírt közbeszerzést, mert a Polat-féle alapítvány
„képessé vált arra, hogy kiírja és menedzselje a pályázatot”.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az örökségvédő alapítvány működését és a türbével kapcsolatos feladatait az elmúlt években több mint ötmilliárd forinttal támogatta a magyar állam. Az Orbánék által megítélt támogatások összegei a Központi Információs Közadat-nyilvántartás (KIF) oldalán böngészhetők, innen tudhatjuk meg, hogy a 2026-os naptári évre például 551,9 millió forintot adtak az alapítványnak „Gül Baba Türbéje és környezete kiemelkedő kulturális értékként történő megőrzésével és üzemeltetésével, valamint a magyar-török kulturális kapcsolatok ápolásával összefüggő feladataira”.
Az alapítványhoz befolyó támogatások pontos összegéről már a GBTA éves beszámolóiból indultunk ki. A legutóbbi, 2025-ös kiegészítő melléklet például elárulja, hogy míg az alapítvány nettó értékesítésének árbevétele 18,1 millió forint volt, a központi költségvetés támogatása mintegy 592 millió forint, vagyis az összbevételek 97 százaléka. A költségoldal vizsgálata során az alábbi mondattal találkozhatunk:
„Az Alapítványnak az üzleti évben nem keletkezett kivételes nagyságú és előfordulású költsége, ráfordítása.”
A GBTA-nak tavaly összesen 350 millió forintnyi igénybe vett szolgáltatása volt, míg a bérköltségei 166,4 millió forintra rúgtak. A tizenegy munkatársra jutó éves bérköltség így egyszerű átlaggal számolva is havi 1,26 millió forint volt fejenként – a hét teljes munkaidős és négy részmunkaidős dolgozót is beleszámítva.
Visszatérve az állami támogatásokhoz, ezek így oszlottak meg az elmúlt bő tíz évben, a vonatkozó kiegészítő mellékletek alapján:
- 2025: 592 millió forint
- 2024: 584,1 millió forint
- 2023: 573,4 millió forint
- 2022: 517,2 millió forint
- 2021: 608,6 millió forint
- 2020: 510,5 millió forint
- 2019: 641,3 millió forint
- 2018: 319,6 millió forint
Vagyis az alapítvány 2018 és 2025 között 4,7667 milliárd forint költségvetési támogatást kapott, a KIF szerint pedig 2026-ra további 551,9 millió forintot ítéltek meg neki. Ez összesen több mint 5,3 milliárd forint.
Budapest, 2019. október 7.
Gül Baba, a Rózsák atyjaként is tisztelt bektasi dervis türbéjét (nyughelyét) körülvevõ megújult díszpark levendulakertje a fõváros II. kerületében, a Türbe tér 1-ben.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Kell egy csapat
A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány kuratóriuma hattagú, elnöke Adnan Polat. A volt kormányfő bizalmasa mellett felbukkan egy másik ismerős török név is: Karakus Suat Gökhan, aki az AMX Nador House nevű cég révén 2015 és 2016 között Tiborcz István, az elmúlt években pedig Szíjj László üzlettársa volt.
Utóbbival, a NER második dollármilliárdosával HT Division Zrt. néven üzemeltettek hadiipari céget, fő feladatuk katonai járművek importálása volt Törökországból a Magyar Honvédségnek. A cég pár évvel ezelőtt még virágzott, 2022-ben 23 milliárd forint árbevételt és 2,6 milliárd forint profitot termelt, ezt egy évvel később 16,3 milliárd forintos bevétellel és 2,7 milliárd forintos adózott eredménnyel fejelte meg.
Igen ám, csak időközben a Honvédelmi Minisztérium átszervezte a harci járművek beszerzését. A Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette tárca koncepciója az volt, hogy a Gidránokat Magyarországon gyártsák. Az e célra létrehozott cég azonban két év után is nulla alkalmazottal és nulla árbevétellel működik. Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az átszervezés miatt a HT Division Zrt. veszteségbe fordult, 2025-re pedig Szíjj László eltűnt a tulajdonosi struktúrából. Karakus Suat Gökhan maradt az egyedüli részvényes.
Fotó: Defensehere
A férfi végrehajtó az autokrata török államfő, Erdoğan oldalán, de dolgozik Adnan Polatnak is. Az Átlátszó cikkében Karakust egész egyszerűen Polat „intézőjének” nevezi.
Török üzletemberek mellett bőven akad NER-közeli bizalmasokból is a kuratóriumban. Ilyen például Rahói Zsuzsanna, Orbán Viktor korábbi nemzetközi főtanácsadója. Rahóit 2016-ban a Magyar Narancs kapta lencsevégre, ahogy Adnan Polat és Orbán Ráhel társaságában ebédel. Vagyis nemcsak államilag, hanem a volt miniszterelnök családjának magánüzletein keresztül is volt kapcsolata a török szövetségesekhez.
A Válasz Online a koronavírus-járvány lélegeztetőgép-botránya során is írt Rahóiról, aki több szálon is kötődött a NER központi „járványcégeként” azonosított Fourcardinal Kft.-hez, melyből 15,4 milliárd forint osztalékot vettek ki a pandémia csúcsévében. A külügyminisztériummal 17 milliárdos szerződést kötő Fourcardinal Tanácsadó Kft. első ügyvezetője az a Szegi Ildikó volt, aki egy Rahói által létrehozott, Balázs Gyógyulásáért nevű alapítvány kurátora is volt egyben.
A Fourcardinal indulása után Szegi átadta a cég irányítását Tóthné Rahói Juditnak, a főtanácsadó testvérének.
Budapest, 2021. szeptember 21.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (j) fogadja a Belsõ Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) elnökét, Hrisztijan Mickoszkit a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 21-én. A kormányfõ mellett Rahói Zsuzsanna külpolitikai fõtanácsadó.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Kuratórium tag még Pacsay-Tomassich Orsolya korábbi államtitkár is. Pacsay-Tomassich neve egy másik alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) révén lehet ismert, melynek főigazgatója. A 444 korábban arról írt, az alapszabály alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy 2025 januárjától 2026 márciusáig havi bruttó 3,2 millió forintos tiszteletdíjat kapott a szervezettől, melyet 44 millió eurónyi állami vagyonnal alapítottak.
Augusztusban a HVG írt részletes cikket a KEOMA működéséről. A szervezet az évek során negyven, nagyrészt üresen álló vagy leromlott állapotú ingatlant vásárolt a környező országokban (főleg Romániában és Szlovákiában), amelyek közül huszonötöt szállodaként hasznosítottak volna. A Vitézy-féle Építési és Beruházási Minisztérium által átadott adatbázis szerint több projektnél milliárdos fejlesztésekkel számoltak, miközben számos ingatlannál jogi és műszaki problémák csak a vásárlás után derültek ki.
A negyven megvásárolt ingatlanból ekkor mindössze nyolc volt hasznosítva.
Budapest, 2019. október 17.
Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára beszédet mond Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok tiszteletére elhelyezett emléktábla avatóünnepségén a Múzeumkertben 2019. október 17-én. A tábornok megakadályozta 1919-ben a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) kincseinek Romániába szállítását.
MTI/Máthé Zoltán
Szintén a kuratóriumban ül Szalai István, aki LinkedIn-profilja szerint másfél évig ügyvezetője is volt az alapítványnak. Mielőtt ügyvezetőként az idén nyáron munkavállalóitól megváló Pesti Srácoknak adott volna (olvasmányként szórakoztató) alákérdezős interjút, Szalai a Szijjártó Péter embereivel feltöltött Magyar Nemzeti Kereskedőház igazgatója volt. 2023 és 2024 között a Mészáros-féle MBH Banknál is felbukkant ügyvezető igazgatóként, ahol egyebek mellet a kormányzati kapcsolatok egyengetése volt feladata.
Kié az alapítói jog?
Visszatérve a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítványhoz: május 22-én, vagyis bő egy hónappal a választások után módosító végzés jelent meg a Civil Szervezetek Névjegyzékében, melyben arról írnak, tavaly december 31-én megállapodás született az alapítvány alapítói jogainak átruházásáról.
A korábbi százszázalékos jogtulajdonos a Comitatus Üzletviteli és Tanácsadó Kft. volt. A társaság 2012 óta van állami tulajdonban, tulajdonosi joggyakorlója 2025. január elsejétől a Külgazdasági és Külügyminisztérium lett. A cég maga elhanyagolható, 33,5 millió forint eszközzel (leginkább bankbetétek) és 30,4 millió forint kötelezettséggel rendelkezett tavaly év végén.
A módosító végzésben arról is szó esik, hogy az alapítói okiratot február 11-én átírták. A jogok gyakorlója egy héttel később kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy ezt a változást vezesse át az alapítvány nyilvántartásában. A kérelemhez csatolták az új alapító okiratot és az alapítói jogok átruházásáról szóló megállapodást. A bíróság hiánypótlást kért, amit 2026. április 23-án teljesítettek, ezt követően elrendelte a nyilvántartási adatok módosítását. Az alapítói jogok új birtokosát megnevező dokumentum azonban online sehol sem található.
Iratbetekintést kértünk az alapítványokat is nyilvántartó Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán, ahol kiderült: az új jogtulajdonos maga a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A papírokat Magyar Levente, a Fidesz külügyi miniszterhelyettese írta alá.
Vagyis a Külügyminisztérium 2025 elején megkapta a Comitatus feletti tulajdoni jogokat, ezzel közvetve megszerezve a GBTA alapítói jogait, egy évvel később azonban ezen is változtattak, közvetlen jogtulajdonossá téve a Külügyminisztériumot.
Fotó: MTVA/Bizományosi
Arról, hogy a Szijjártó-féle Külügyminisztérium miért dönthetett a struktúra átalakítása mellett, a Tisza-féle külügy sajtóosztályához fordultunk. Kérdésünkre elárulták,
„tekintettel arra, hogy az alapítvány teljes finanszírozását a Külügyminisztérium biztosítja (a Comitatus Kft. az Alapítvány működési kiadásaihoz nem járult hozzá semmilyen mértékben), felsővezetői jóváhagyás mellett a szakterület kezdeményezte az alapítói jogok közvetlen minisztériumi átvételét a hatékonyabb alapítói joggyakorlás és gazdálkodás érdekében.”.
Hozzátették, hogy egy márciusi rendelet alapján július 2-tól a Gazdasági és Energetikai Minisztérium gyakorolja az állam tulajdonosi jogait a Comitatus Kft.-ben, egészen 2030 végéig.
Megkeresésünkben arról is érdeklődtünk, az új külügyi vezetés tervezi-e az alapítói jogok megtartását, valamint a türbe alapítványának további finanszírozását. A sajtóosztály kérdéseinkre azt válaszolta, a Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata fogja meghatározni az alapítói jogokat gyakorló minisztériumi felsővezetőt.
„A korábbi támogatások felhasználása és elszámolásai jelenleg is átvilágítás alatt állnak, továbbá az alapítvány tevékenységét is felülvizsgáljuk és a külpolitikai prioritásoknak megfelelően gondoskodunk annak működtetéséről”
– fogalmaztak.
Az ügyben az alapítványhoz is kérdésekkel fordultunk. Tőlük többek között azt szerettük volna megtudni,
- számítanak-e arra, hogy az áprilisi kormányváltás hatására elmúlt években megítélt támogatásaik megváltozhatnak vagy elmaradhatnak;
- valamint, hogy működőképes lenne-e az alapítvány az állami támogatások jelentős csökkenése vagy megszűnése esetén?
Levelünkre Pálfi Gábor, a GBTA operatív igazgatója válaszolt, aki azt is megerősítette, hogy az alapítói jogok tulajdonosa a Külügyminisztérium lett. Pálfi a finanszírozást érintő kérdésekre annyit válaszolt,
hogy az alapítvány nem tudná ellátni az alapító okiratban megfogalmazott feladatait állami támogatás nélkül.
The post Ötmilliárd forint közpénzt öntöttek Orbán török bizalmasának alapítványába, amely most azt mondja: enélkül nem tud működni appeared first on Forbes.hu.
