Véget ért egy korszak és a Tisza-kormány felállásával elkezdődött egy új időszámítás Magyarországon. Ha az elmúlt években ránéztünk a gazdaglistákra, akkor azt láthattuk, hogy a többségük NER-es, vagy NER-hez köthető vállalkozó. Pogátsa Zoltán szerint a kormányváltással nagyon gyorsan végbemegy az a folyamat, aminek a végén lecserélődik hazánkban a gazdasági elit. A közgazdász a Forbes Money podcast vendége volt.
Ha megvizsgáljuk, hogy a gazdag listák szereplői közül hányan köthetők a NER-hez, akkor egy meglehetősen magas arányt láthatunk. Pogátsa Zoltán elmondta, hogy amikor megvizsgálta a Forbes gazdag listáját, akkor az 50 leggazdagabb magyar között 38 olyat talált, akik kötődnek a NER-hez. A közgazdász szerint ez egy irreálisan magas szám még úgy is, hogy nem beszélünk azokról az érintettekről, akik nem fértek be a top 50-be.
Ki a gazdasági elit?
Pogátsa Zoltán szerint a gazdasági elit meghatározásánál nem elég a gazdag listák csúcsát megvizsgálni, mivel egy sokkal szélesebb társadalmi rétegről beszélünk. Orbán Viktornak és családjának a belső köreitől a politikai alapon kinevezett trafiktulajdonosokig több százezer embert sorol a közgazdász az úgynevezett gazdasági elitbe.
Kutatásai során a közgazdász megvizsgálta, hogy ez a réteg viselkedett-e úgy, ahogy azt az elittől elvárná egy társadalom – például az oktatás fejlesztése érdekében ez a kör próbált-e megjegyzést, kritikát, javaslatot tenni a kormány felé. Azt találta, hogy alapvetően két olyan személy volt a gazdaglistákon, aki foglalkozott ilyen társadalmi kérdésekkel: Bojár Gábor és az azóta elhalálozott Demján Sándor.
Egy normálisan működő gazdasági elit, ha az oktatás hanyatlik – ami a gazdasági fejlődés alapja –, akkor felemelte volna a hangját a kormányzattal szemben
– mondta Pogátsa. Szerinte ez Magyarországban az elmúlt másfél évtizedben azért nem történhetett meg, mert a magyar üzletemberek akkor gazdagodhattak, ha nem kritizálták a kormányt. „Ez alapján nem is működött ez a réteg egy valódi gazdasági elitként”.
A kormányváltással ez a berendezkedés valószínűleg meg fog változni és azok az emberek kezdenek el prominenssé válni, akik valóban az érdemeik révén jutottak oda, ahol tartanak. Sok ilyen sikeres vállalkozó nevét az utca embere nem is hallotta még. Ennek lényeges oka, hogy ezek a vállalkozók szándékosan igyekeztek a háttérben maradni az elmúlt másfél évtizedben. A közgazdász bízik benne, hogy a jövőben ezek a vállalkozók jelentik majd az elitet Magyarországon, akik akár nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket.
Magyarországon egy új gondolkodásmódra van szükség
Az elmúlt években azt láthattuk, hogy a meggazdagodó oligarchák egy adott ponton a mezőgazdaság és az építőipar felé fordultak. Értelemszerűen fontos nemzetgazdasági ágazatokról van szó, de azt is látni kell, hogy az Egyesült Államokban, vagy Ázsiában a gazdag vállalkozók inkább a tech irányba mozdultak, ha a vagyonuk lehetőséget adott nekik a szintlépésre. Magyarországon ez az attitűd szinte teljesen hiányzik.
Nyugaton egy gyorsan meggazdagodott ember azonnal technológiai alapokat hoz létre, Magyarországon viszont téliszalámi feldolgozót, vagy tejipari céget vásárolt.
A közgazdász azt várja a kormányváltás utáni Magyarországtól, hogy a leggazdagabbak inkább a magasabb hozzáadott értékű szektorokba fektetik majd a pénzüket.
A NER-milliárdosok elveszíthetik a vagyonukat?
Balásy Gyula esetében láthattuk, hogy az elemzők vitatták, hogy a cégbirodalma, amit felajánlott az államnak, valóban érhet 80 milliárd forintot. Ekkor sok szakértő mondta azt, hogy ezek a cégek az állami megrendelések nélkül semmit sem érnek. Felmerül a kérdés, hogy az olyan Mészáros Lőrinc, vagy Tiborcz István cégbirodalmainak esetében is hasonló lehet-e a helyzet. Az állami hátszél nélkül mennyit érhetnek?
Pogátsa Zoltán négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az új magyar kormány és a milliárdosok közötti kapcsolatlatról.
Az első szcenárió, hogy Magyar Péter már kiegyezett az oligarchákkal és nem lesz valódi változás a Tisza-kormány alatt. Ez azt jelenti, hogy nem történik meg a megígért elszámoltatás. Egy másik lehetőség, hogy a leggazdagabb oligarchák „mennek a levesbe” és a „kisebb halakkal” kiegyezik az ország új vezetése. Balásy Gyula esete azt a lehetőséget vázolja fel, hogy az egész rendszer magától omlik össze és egyre többen tálalnak ki a korábbi rendszer működéséről. Ebben az esetben az elszámoltatás elkerülhetetlen, ezt is ígérte Magyar Péter és az új kancelláriaminiszter, Ruff Bálint. A negyedik forgatókönyvet pedig nevezhetjük akár az „út a börtönbe” programnak.
A közgazdász szerint ezek a lehetőségek állnak Magyarország előtt, de hozzátette, hogy hasonló helyzetet még nem éltünk át, így nem tudhatjuk, hogy mi is fog történni a következő években. Arra a kérdésre, hogy melyik szcenáriót tartja a legvalószínűbbnek Pogátsa Zoltán azt mondta, hogy
Nincs abban a helyzetben ez az ország, hogy megint megtehesse magával, hogy nincs semmiféle elszámoltatás.
Mi lesz, ha eltűnik a NER-hátszél?
A nemzeti tőkésosztály létrehozása az előző kormány kimondott politikai célja volt. Egy gazdag vállalkozóréteg kiépítése, akik majd hajtják a gazdaságot. Értelemszerűen „annak az esélye, hogy a leggazdagabb vállalkozók között ott legyen egy embernek a veje és a legjobb barátja is mikroszkopikusan kicsi”.
A felhízlalt nemzeti tőkésosztály koncepciója nem feltétlenül vezet eredményre.
Az elmúlt néhány évtized legsikeresebb gazdaságai mind azt csinálták, hogy az erőforrásokat szétterítették a társadalomban és nem egy szűk elitnél koncentrálták.
Amellett, hogy gazdaságpolitikai oldalról nem előremutató a tőke koncentrálása – még akkor sem, ha feltételezzük, hogy nincs korrupció –, azt is figyelembe kell venni, hogy van egy jelentős morális hatása is ennek a rendszernek.
A magyar gazdaságot egy bizonyos szint alatt a Fidesz kifehérítette. A kasszák NAV-ra kötése többek között visszaszorította a szürke gazdaságot, a vállalkozókra pedig jelentős adminisztratív terhet rótt, hiszen mindennel pontosan el kell számolniuk.
Ez a fehérítés viszont egy szinten felül nem jelent meg, aminek demoralizáló hatása van.
Amikor az autószerelő átéli, hogy minden fillérrel pontosan el kell tudnia számolni, de a feje fölött csillagászati gazdagodás megy, amit senki nem vizsgál, az demoralizálja. Miért dolgozzon valaki keményen, ha a végén az lesz sikeres, aki politikailag jól helyezkedett?
– szemléltette a helyzetet a közgazdász.
Pogátsa Zoltán abban bízik, hogy amennyiben ez a NER-hátszél megszűnik Magyarországon, akkor a vállalkozások oxigénhez jutnak és elindul a fejlődésük. Szerinte rendkívül jót tehet a hazai cégeknek, ha azt érezhetik, hogy tényleg az érvényesül, aki jó döntéseket hoz, innovatív és kellőképpen képzett.
A Forbes Money podcast teljes adása ide kattintva érhető el.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd podcastcsatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
The post Pogátsa Zoltán: Ez az ország nincs abban a helyzetben, hogy megint elmaradjon az elszámoltatás appeared first on Forbes.hu.
