Legalább 165 ember meghalt, közel 1500-at pedig eltűntként tartanak nyilván a Nepál és Tibet határvidékén végigsöprő katasztrófa után. A pontos kiváltó okot még vizsgálják, de a kutatók szerint a felmelegedés egyre instabilabbá teszi a magashegységek jég- és kőzettömegeit.
Mi történt? Szerdán hatalmas sár- és kőzettömeg zúdult egy himalájai folyóba, majd pusztító villámáradás söpört végig a településeken és völgyeken Nepál, illetve a Kínához tartozó Tibet határán. A hatóságok csütörtöki közlése szerint legalább 165-en meghaltak, és közel 1500 embert keresnek. Az eltűntek között legalább 800 külföldi állampolgár van.
Honnan indulhatott a katasztrófa? A pontos okot még elemzik. A kutatók jelenlegi feltételezése szerint egy nagy méretű jég- és kőlavina indulhatott el a nepáli Langtang Lirung hegy északi oldalán. A törmelék a tibeti oldalon fekvő Lhende Khola folyóba zuhant, és egymásra épülő természeti veszélyek egész láncolatát indította el.
A kezdeti omlás után legalább hat jelentős vízerőmű, valamint a Gyirong Port kereskedelmi csomópont infrastruktúrája is megrongálódott. A folyómedrek még több mint száz kilométerrel lejjebb, az indiai határ közelében is megváltoztak.
A klímaváltozás okozta az áradást? Ezt egyelőre nem lehet kijelenteni. A Reuters által megkérdezett szakértők óvatosságra intenek: a klímaváltozás nem feltétlenül az omlás egyetlen vagy közvetlen kiváltó oka.
A felmelegedés ugyanakkor olyan körülményeket teremt, amelyek destabilizálhatják a magashegységek kőzet- és jégtömegeit.
Az olvadó jég csökkentheti a meredek hegyoldalak természetes megtámasztását, növelheti az olvadékvíz mennyiségét, és megváltoztathatja a fagyás, az olvadás, illetve a csapadék ritmusát. Mindez gyengítheti a hegyoldalakat, és egyes területeken valószínűbbé teheti a nagy omlásokat.
Más tényező is szerepet játszhatott? Farooq Azam, a nepáli székhelyű Nemzetközi Integrált Hegyvidéki Fejlesztési Központ, az ICIMOD szakértője szerint
az intenzív hóolvadás szeizmikus aktivitással párosulhatott. Ez indíthatta el a kő- és jéglavinát, amelyből később a villámáradás kialakult.
Benjamin Horton, a hongkongi City University szakembere ezért úgynevezett összetett eseményként írta le a történteket. Ilyenkor több tényező, például egy földrengés, a gleccserek visszahúzódása, a permafroszt olvadása és a hegyoldalak instabilitása együttesen okoz annál súlyosabb katasztrófát, mint amire külön-külön képesek lennének.
Volt már hasonló a térségben? Igen, bár az elmúlt évek eseményei kisebb léptékűek voltak. Gyirong térségében 2025-ben történt áradás, 2024-ben a serpák lakta Thame falut érte gleccsertó-kitörés, 2023-ban pedig az indiai Szikkim államban következett be hasonló katasztrófa.
Az ICIMOD szerint a Hindukus térségében az áradások, földcsuszamlások, lavinák és aszályok egyaránt gyakoribbá és pusztítóbbá válnak.
Mit mutatnak a hosszabb távú adatok? Az ENSZ 2023-as adatai szerint Nepál hófödte hegyei valamivel több mint harminc év alatt jégtakarójuk közel egyharmadát elvesztették. Az ország gleccserei az azt megelőző évtizedben 65 százalékkal gyorsabban olvadtak, mint az előző tízéves időszakban.
A kutatók szerint az egymásra épülő veszélyek megértése kulcsfontosságú lesz, ha a magashegységi térségek lakóhelyeit és infrastruktúráját ellenállóbbá akarják tenni.
The post Pusztító áradás a Himalájában: mi okozhatta a katasztrófát? appeared first on Forbes.hu.
