A Gidrán-program korábban Szíjj Lászlót gazdagította, ma a kormány által vizsgálat alá vetett 4iG-nak okozhat fejtörést. A harcjárművek hazai gyártására létrehozott cég két év után is nulla árbevétellel és nulla alkalmazottal működik. De mi lesz a programmal az új kormány alatt?
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn videóüzenetben ment neki a 4iG cégcsoportnak, mondván, négy minisztérium együttműködésével a NER-közeli óriás minden államhoz köthető szerződését felül fogják vizsgálni. A bejelentés a 4iG részvényei alól is kihúzta a szőnyeget.
A kilencedik leggazdagabb magyar, Jászai Gellért cége kedden, közleményben reagált. Állításuk szerint mindenben a magyar és uniós jogszabályoknak megfelelően jártak el, a szükséges dokumentumokat pedig átadják a vizsgálóknak.
A miniszterelnök külön hangsúlyozta a 4iG Honvédelmi Minisztériummal kötött üzleteinek vizsgálatát, köztük azt az egy hónappal a választások előtt köttetett, több mint 1300 milliárd forintos szerződést, melyről a hvg.hu írt először.
„Meg fogjuk vizsgálni a hadiipari tulajdonátruházásokat, és az ezekhez kapcsolódó állami pénzmozgásokat is. A vizsgálatok eredményét nyilvánosságra hozzuk” – mondta Magyar.
A Forbes.hu-n az elmúlt hetekben két cikkben is foglalkoztunk a magyar védelmi ipar elmúlt éveinek másik meghatározó történetével, a Gidrán-programmal. A magyar lófajtáról elnevezett harcjárműveket először Szíjj László magyar-török érdekeltsége, a HT Division Zrt. importálta Magyarországra. 2023-ban a minisztériumban azonban a Gidránok magyarországi gyártása mellett döntöttek, ami szakadékba lökte az ötödik leggazdagabb magyar cégét. Az ecélra létrehozott Gidrán Páncélozott Járművek Kft. azonban két és fél év leforgása alatt még egy harcjárművet sem gyártott le.
Kérdésekkel fordultunk a Honvédelmi Minisztériumhoz, amely megerősítette, zajlik a vizsgálat az ügyben.
Miről szól még a cikk?
- a Gidrán-program elmúlt évei
- ilyen állapotban van a jelenlegi állomány
- a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója
Gidrán-gyorstalpaló
A 2018-ban alapított HT Division Zrt. éveken keresztül Szíjj László és Karakus Suat Gökhan török, NER-közeli üzletember érdekeltsége volt. A cég fénykorában (2022-ben) 23 milliárd forint árbevétel mellett 2,6 milliárd forint profitot termelt, megrendelései ezt követően hagytak alább. 2024-et már 1,8 milliárd forint bevétel mellett 750 milliós mínuszban végeztek.
Romló eredményeik ellenére azévben még kifizettek 6 millió euró osztalékot az eredménytartalék terhére. Ekkor a cég részvényesei között volt Szíjj László is.
A legutóbbi, 2025-ös cégbeszámoló – mely már csak 300 milliós árbevételt, és 750 milliós mínuszt mutat – mellé csatolt taggyűlési határozatból érdekes fejlemény derül ki. A NER dollármilliárdosa kiszállt a cégből.
MTI/Lakatos Péter
A HT Division visszaszorulásával azonban nem tűnt el a Gidrán-program: a Honvédelmi Minisztérium mindössze a beszerzési konstrukciót alakította át. 2023 végén az azóta már 4iG-tulajdonba került Rába azzal a török Nurol Makinával jelentett be egy stratégiai jelentőségű vállalat közös alapítását, amelytől korábban a HT Division Zrt. is vásárolt harcjárműveket.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter ekkor azt hangsúlyozta, hogy a projekt nemcsak a Honvédség több száz darabos saját igényeinek kielégítésére jön létre, exporttevékenység is fog zajlani. Két és fél évvel később azonban ebből nem sok látszik:
a Gidránok gyártására létrehozott társaság, a Gidrán Páncélozott Járművek Kft. megalakulása óta nulla alkalmazottal működik, miközben két év alatt továbbra sem ért el árbevételt.
Az ügyben megkérdeztük a közvetett tulajdonos 4iG-t is, akik azt válaszolták: „a cég a Gidrán-program keretében kifejezetten a járművek szervizeléséhez kapcsolódó feladatokat látja el, valamint a tervek szerint a társasággal együttműködésben tervezzük a hazai gyártás jövőbeni megvalósítását.”
Ezt kommunikálja a Honvédelmi Minisztérium
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter június végén egy rövid videós bejelentkezésben beszélt a Gidránokról. Kiemelte, hogy jelenleg 106 ilyen jármű van Magyarországon, háromnegyedük azonban nem a laktanyákon, hanem egy központi telephelyen áll. Ruszin-Szendi szerint a minisztérium alá tartozó HM EI Zrt. legkésőbb augusztus végéig átadja az összes kocsit a Magyar Honvédségnek.
A honvédelmi miniszter azt is állította, hogy a telephelyen veszteglő, nulla kilométert futott 75 Gidrán olajcseréje az elmúlt években összesen már hárommilliárd forintba került.
A Fidesz-kormány utolsó hónapjaiban a Magyar Honvédség két jelentős szerződést is kötött a 4iG-val, ezek alapján
- akár 800 Gidrán 4×4 páncélozott jármű gyártása, összeszerelése és rendszerbe állítása valósulhat meg a 4iG SDT és a Rába részvételével az elkövetkező öt év alatt, a török Nurol Makinával együttműködve;
- a Rába elnyerte a Magyar Honvédség 105 darabos Gidrán 4×4 páncélozott járműflottájának teljes körű karbantartási, javítási és felújítási feladatainak ellátását, hosszú távú életciklus-alapú védelmi szolgáltatási tevékenységet megalapozva.
Érdekes, hogy a 4iG-közleményében és Ruszin-Szendi videóüzenetében más számot találunk a honvédség Gidrán-állományára: előbbiben 105 kocsiról írnak, de a miniszter már 106 ilyen járművet említ.
Fotó: RSZR Facebook
A Honvédelmi Minisztériumnál többek között azzal kapcsolatban érdeklődtünk,
- mit terveznek a Gidrán-programmal, továbbra is cél-e több száz hasonló harcjármű legyártása
- tervez-e a minisztérium újabb beszerzéseket a HT Division Zrt.-n keresztül
- van-e érvényben lévő szerződése a minisztériumnak vagy a honvédségnek a Gidrán Páncélozott Járművek Kft.-vel, annak tulajdonosaival, kapcsolt vállalkozásaival
- reálisnak tartják-e a 4iG által kommunikált, 2030-ig akár 800 Gidrán legyártását kitűző célt
- mennyit költött eddig a Magyar Honvédség Gidránok beszerzésére, és mekkora összeget tervez még erre fordítani
A minisztérium sajtóosztálya kérdéseinkre röviden, egy bekezdésben válaszolt:
„A Gidrán-programhoz kapcsolódó szerződéses konstrukciók, megállapodások és az azokból eredő kötelezettségek áttekintése, valamint a projekt egészének felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. Erre tekintettel a program további alakulására vonatkozó következtetéseket csak a folyamatban lévő vizsgálat lefolytatását és lezárását követően érdemes levonni.”
The post Ruszin-Szendi szerint csak az olajcsere hárommilliárdba került – megkérdeztük a minisztériumot, mi lesz a NER-közeli Gidrán-program sorsa appeared first on Forbes.hu.
