Hosszú évek óta a legizgalmasabb szezonjára készül a Sziget. A Forbes.hu Kádár Tamással, a fesztivál főszervezőjével ült le beszélgetni a tavaly őszi krízisről, a sztárfellépők gázsijáról, az idei év újításairól, valamint arról, hogy a politika miként tart távol több ezer külföldi vendéget a budapesti rendezvénytől.
Forbes.hu: Tavaly ősszel talán eddigi legnagyobb válságába került a Sziget. Rövid ideig az is felmerült, hogy a 2026-os fesztivált meg sem lehet rendezni, az angol-amerikai tulajdonos is kiszállt, valamint már évek óta veszteséget termelt a rendezvény. Milyen volt megélni ezt az időszakot?
Kádár Tamás: Ez egy nehéz, izgalmakkal teli és olykor nagyon elkeserítő út volt. Tavaly döntött úgy a Superstruct Entertainment, a fesztivál addigi tulajdonosa, hogy nem kíván több kockázatot vállalni a régióban. Vagyis nem csak a magyarországi érdekeltségeiktől váltak meg. Ebben a helyzetben tudtuk, hogy biztosítanunk kell egy hosszú távú, biztonságos hátteret a fesztiválnak.
A fővárossal ekkor az utolsó éve előtt járt a területbérlési szerződésünk, amit mi szerettünk volna felbontani, hogy egy új, többéves megállapodást köthessünk. Erre mindenképpen szükség volt, hiszen befektetőket kellett keresnünk, akik jogosan szegezték nekünk a kérdést, hogy milyen távon számolhatnak a rendezvénnyel.
Ebben a szituációban nem volt semmi újszerű, azonban 2025 őszén már javában tombolt a választási kampány, a Sziget Fesztivál ügye pedig a pártok látómezejébe került. Politikai ügyet csináltak a fesztivál helyzetéből.
Ez a helyzet fajult el odáig, hogy egy-két napig tényleg úgy nézett ki, hogy nem lesz fesztivál. Hosszú távú területfoglalási szerződés nélkül nem tudtunk volna befektetőket bevonni, akkor pedig nem tudtuk volna üzemeltetni a fesztivált.
Ez a helyzet végül megoldódott, megkötöttük az új szerződést, ami tíz évre szól. Karcsinak (Gerendai Károly, aki 2025 novemberében tért vissza a Sziget Fesztivál élére – a szerk.) nagy szerepe volt abban, hogy befektetőket tudjunk bevonni. Egy hét múlva mindenki megláthatja, hogy mit tudtunk létrehozni. Az idei Szigettel megmutatjuk, hogy milyen is egy fesztivál, ahol csak mi mondjuk meg, hogy milyen legyen a szemlélet, a tartalom és az élmények.
Azt mondod, hogy most már csakis a ti kezetekben van a fesztivál alakítása. Ez azt jelenti, hogy korábban nem így volt?
Egy nagy fesztiválcsalád része voltunk, a Superstruct Entertainment portfóliójában 80-nál is több fesztivál van. A Superstruct 2017-ben szerezte meg a Sziget többségi tulajdonjogát, majd 2022-ben vásárolta fel a maradék részesedést, többek között Gerendai Károlytól. Voltak olyan benchmarkok, elvárások és irányok, melyek alól mi sem húzhattuk ki magunkat. Egy hatalmas konglomerátumról beszélünk, aminél nem lehet rángatni a kormányt, ha egyszer elindul egy irányba.
Most már csak magunk vagyunk, a Sziget Fesztivál a saját útját fogja járni. Ennek sok előnye és hátránya is van.
Erről szól még az interjú
- Hány külföldi hiányzik a Szigetről? Egyáltalán a Sziget a külföldi vendégeknek szól-e?
- Ekkorára duzzadt a sztárok fizetése – és ezért nem hozzák el Taylor Swiftet
- Így rontotta a politika a Sziget versenyképességét Európában
- Nyereséges lesz-e idén a Sziget, és le tudják-e faragni az elmúlt évek veszteségeit?
- Miért szűnnek meg sorra a magyarországi fesztiválok?
A jegy- és bérleteladások hogyan alakultak? Általában az a szokás, hogy amint véget ér a Sziget, már elérhetők a jövő évi Super Early Bird jegyek. Viszont tavaly ősszel még az sem volt biztos, hogy lesz idén fesztivál. Ez meglátszik az értékesítési számokon?
Nagyon fontos része a stratégiánknak, hogy a rendezvény után szinte azonnal elkezdjük értékesíteni a jövő évi belépőket. Ebben a szakaszban még lineup sincsen, még ha tudjuk is, kik fognak fellépni, ekkor még nem kommunikáljuk. Ez azt jelenti, hogy az a közösség, amely ekkor vásárol jegyet vagy bérletet, nem egy sztárért érkezik hozzánk, hanem mert szereti a Sziget Fesztivált, a rendezvény atmoszféráját. Ők az igazi rajongók.
Az idei szezonban majdnem négy hónapos csúszással tudtuk elkezdeni a belépők értékesítését. Sem két nappal, sem két hónappal a tavalyi fesztivál után nem tudtuk elkezdeni árulni a jegyeket, mert nem lehettünk benne biztosak, hogy lesz 2026-os Sziget. Ráadásul a nemzetközi sajtó is felkapta ezt a sztorit, úgyhogy hatalmas hátrányból kezdtük a versenyt.
Hiszen a Sziget Fesztivál más európai fesztiválokkal versenyez, a külföldi vendégeink pedig máshova mennek, ha azt hallják, hogy bizonytalan a sorsunk.
Ennek ellenére azt mondhatom, hogy a bérleteladások nagyjából a tavalyi szintet hozzák. Ez egyszerre jó és rossz hír is. Tavaly még azzal számoltunk, hogy 2026-ban egy számottevő növekedést tudunk elérni, de a kimaradt hónapok látszanak a számokon. Az legalább biztató, hogy utol tudtuk érni magunkat. Most arra fókuszálunk, hogy idén olyan fesztivált szervezzünk, amely előkészíti a növekedést a 2027-es szezonra.
Ez egy restart vagy reboot a fesztivál életében?
Nem teljes újragondolásról van szó, szóval restartnak nem mondanám. Abból a szempontból lehet rebootról beszélni, hogy Karcsi gondolatvilága visszatért a szervezésbe.
Most nagy bennünk a bizonyítási vágy, hogy megmutassuk: a Sziget Fesztivál legjobb időszaka a Superstruct előttre datálható.
Persze a felvásárlás után is voltak jó fesztiválok. Szerintem a két legjobb szezonunk a 2016-os és a 2018-as volt. Nagyon szeretnénk arra a szintre visszatérni. Nem biztos, hogy elsőre sikerülni fog, de a csapattal mindent megteszünk, hogy a lehető legjobb fesztivált hozzuk ki a helyzetből.
Kádár Tamás Sziget Feszt
Kapcsolatban vagytok más európai fesztiválokkal. Milyen trendek figyelhetők meg az idei évben? Mit mondanak azok a szervezők, akik júniusban vagy júliusban megrendezték a bulit?
A covid nagyon sok mindent megváltoztatott, a fesztiválpiac már teljesen máshogy néz ki, mint előtte. Sok szervezővel beszélünk, és azt látjuk, hogy jó esetben is csak stagnálásról lehet beszélni.
Van egy strukturális probléma az egész fesztiválpiacon, amitől mind szenvedünk: a legnagyobb szupersztárok sokkal inkább választják a stadionkoncerteket és turnékat.
Azok a fesztiválok, melyek minden zsetonjukat a lineupra teszik fel, döntés elé kerültek. Vagy hozzászoktatják a közönségüket ahhoz, hogy a szupersztárok nem lesznek ott a színpadon, vagy nagyon mélyen a zsebükbe nyúlnak. Felfoghatatlan összegekről beszélünk.
Látványosan megnőtt a sztárok gázsija?
Nem mindenkinek, de a legnagyobbak megkérik a fellépés árát. Pontosabban ez sem igaz, hiszen nem is vállalnak már fesztiválfellépést. Sokszor kapjuk meg szervezőként, hogy miért nem hozzuk el egyik vagy másik sztárt a Szigetre. Vegyük például Taylor Swiftet, aki hatalmas név.
Nem arról van szó, hogy ne tudnánk kifizetni azt a pénzt, amit a fellépésért kér, hanem fel se merül, hogy tárgyaljunk vele, mert nem vállal fesztiválkoncertet.
De említhetném a Coldplayt, akik inkább csinálnak egy tripla Puskást bármilyen fesztivál helyett. Egyszerűen sokkal jobban járnak anyagilag, miközben olyan show-t csinálhatnak, amit egy fesztiválszínpad nem tesz lehetővé. Ez a trend nem újdonság, viszont a covid óta sokkal erősebben érződik.
Ez úgy hangzik, mintha a közönség már nem a fellépők miatt fizetne be a fesztiválokra.
A lineup továbbra is nagyon fontos, ez nem kérdés. Számít, hogy ki van a nagy- vagy a kisebb színpadokon. Viszont azt is látni kell, hogy a közönségünk, különösen a nyugat-európai fiatalok, akik több ezer kilométert utaznak hozzánk, a saját hazájukban is megnézhetik a sztárokat, akik nálunk színpadra állnak. Azok a húzónevek, akik a rekordéveknek számító 2016-os, 2018-as szezonokban itt voltak, Franciaországban, Hollandiában, Angliában vagy Olaszországban is felléptek. Több tízezer fiatal mégis Budapestre utazott, hogy a Szigeten nézze meg őket.
A fellépők fontosak, de úgy gondolom, hogy a Sziget tud valami mást is nyújtani, ami évek óta vonzza a fiatalokat. A hangulat, az atmoszféra, a hétköznapokból való kiszakadás. Nyugat-Európában is sokaknak bakancslistás élmény ez a fesztivál. Szerintem egy jó zenei fesztiválnak két erős lábon kell állnia: jó fellépők kellenek és jó hangulat. Ha ez a két elem megfelelő arányban keveredik, akkor egy egészséges, jól működő fesztiválról beszélhetünk.
A Sziget egy nemzetközi fesztivál lett, és ezt a kritikát meg is szoktátok kapni itthon, hogy a külföldi vendégeknek szól a buli.
Egy nemzetközi fesztivál vagyunk, de a hazai közönség nekünk nagyon-nagyon fontos. Kevesen tudják egyébként, de a magyar vendégeink száma évek óta növekszik.
Ezt talán kevesen hiszik el.
Tényleg kevesen tudják, pedig így van. A covid óta folyamatosan nő a magyar közönségünk, tavaly például a vendégeink több mint fele magyar volt. Szóval én vitatom azt a kijelentést, hogy a külföldieknek szóló fesztivál lenne a Sziget.
Azonban azt is meg kell érteni, hogy a magyar közönségünk bármekkorára is nő, egy ekkora fesztivált nem fog tudni eltartani.
A számok nyelvére lefordítva: mi akkor örülünk, ha átlagosan napi 60 ezer ember van a fesztivál területén. Ez napi átlag. Ennyi magyar jegyvásárló nincsen. A profitábilis működésünk a külföldi közönségünkben gyökerezik.
A probléma az, hogy a koronavírus-járvány óta külföldről kevesebb vendég érkezik a Szigetre. Ennek több oka is van, az utazási költségektől kezdve a tényig, hogy a Z generáció – fesztiválszempontból – nem annyira mobilis, mint az előző korcsoport.
Ahhoz, hogy a Sziget ismét nyereséges legyen, szükségünk lenne még 20 ezer külföldi bérletesre. Ismétlem, még 20 ezer bérletet vásárló külföldi vendégre. A kérdés már csak az, hogy van-e Európában ennyi fiatal, akit Budapestre lehetne csábítani a Szigetre. Szerintem ez nem egy megugorhatatlan célkitűzés.
Többször utaltál a covididőszakra, hogy a vírus mennyi mindent megváltoztatott. Ezek a változások még most is alakítják a fesztiválok életét?
Tekintettel arra, hogy fesztivál csak évente egyszer van, így nagyon nehéz gyökeres változásokat elérni rövid idő alatt. Évek kellenek ahhoz, hogy a trendeket követni lehessen, és semmi nem történik egyik pillanatról a másikra.
A Sziget helyzete ebből a szempontból még a Superstruct portfólióján belül is kifejezetten terhelt volt, hiszen a fesztivál üzenetei, az, amit a Sziget képvisel, nem összeegyeztethető azzal, amit a magyar politika képviselt a világban.
Tavaly sok külföldi vendégünk kérdezte, hogy melegként vagy bevándorló háttérrel merjen-e Magyarországra jönni. A közönségünk sok rossz üzenetet kapott erről az országról, mi pedig próbáltuk ezeket felülírni.
Ez nem volt könnyű feladat, és azt hiszem, még hosszú ideig szenvedni fogunk miatta. Hiába történt egy változás idén áprilisban, a külföldi vendégeinknek idő kell, hogy új képet alakítsanak ki Magyarországról. Emellett azt is hozzátenném, hogy a bérletesek nagyobb része már április előtt eldöntötte, hogy melyik fesztiválokat fogja választani.
2022-től kezdve mindig arról beszéltünk, hogy veszteséges volt a Sziget. A 2025-as szezon után nagyjából 3 milliárd forint környékén volt a mínusz. Folytatódik az idei évben ez a negatív tendencia, vagy már le tudtok majd faragni a veszteségből?
Nagyon fontos, hogy amikor a Superstruct Entertainment kiszállt, akkor az összes veszteségünket rendezte. Tehát az idei évnek tiszta lappal futhatunk neki. Hozzáteszem, az idei évre is veszteséggel tervezünk.
A tulajdonosváltás előtt nem számoltunk nagy mínusszal, közelebb lettünk volna a nullához, mint a mostani becsléseink szerint. Ennek az az oka, hogy független fesztiválként rengeteg pénzt és energiát fektetünk abba, hogy egy gazdagabb, izgalmasabb és látványosabb fesztivált csináljunk. Ezzel úgy számolunk, hogy a tavalyi veszteségünket fogjuk megismételni.
Azt még hozzáteszem, hogy a számokat rendkívül sok körülmény alakítja, így erről érdemesebb majd a Sziget után beszélni. Ha esik az eső, ha forróság van, vagy tökéletes időjárás, akkor teljesen más számot kapunk az egyenlet végén, hiszen ezek mind kihatnak a jegyeladásra, a vendéglátásra és a merchandising értékesítésre.
Kádár Tamás Sziget Feszt
Sok fesztivál húzta le a rolót az elmúlt néhány évben. Telített lett a piac? Egy tízmilliós ország nem bír el ennyi rendezvényt?
Én ezt nem így látom. Mindig felszisszenek, amikor valaki telített piacról beszél, mert ilyen nincs. Több dolog játszik közre Magyarországon. Egyrészt az adókörnyezet nem teremt jó alapot ezeknek a rendezvényeknek, másrészt a támogatási rendszer hiánya is nehezíti a dolgunkat. Különösen az elmúlt 2–3 évben.
Nagyon komoly versenyhátrány a rekordmagas áfánk. Ez régi vesszőparipám, és sokan kinevetnek, amikor előhozakodok vele. Fesztivál- és koncertszervezőként nagyon nehéz versenyezni Európával, amikor kiderül, hogy az áfa nálunk alapjáraton 27 százalékos.
Emellett ott a támogatási rendszer problémája is. Európában nincs olyan, hogy egy akkora turisztikai vonzerővel bíró rendezvény, mint a Sziget vagy bármelyik hazai fesztivál, ne kapjon támogatást. Ezek a rendezvények külföldi vendégeket hoznak, miközben a belföldi turizmust is pörgetik. Egész Európában a könnyűzenei fesztiválok a költségvetésük akár 20 százalékát is megkapják állami és önkormányzati támogatásként.
Mi ilyesmiben évek óta nem részesülünk, és ez politikai döntés volt, hiszen a fiatalság ellenségként volt kezelve.
Büszkék is lehetnénk rá, hogy támogatások nélkül is hatalmas bulikat szerveztünk, de látjuk a kimutatásokban a veszteségeket, melyek sokkal kisebbek is lehettek volna, ha az állam támogatja, hogy mennyi turistát vonzottunk, hány vendégéjszakát generáltunk. Az adókat persze nekünk is fizetni kell.
Félreértés ne essék, egy piacról élő cég vagyunk, és nem is azt rovom fel, hogy amikor nyereségesek vagyunk, akkor támogassanak is minket. Azonban azt nonszensznek tartom, hogy amikor veszteséges a fesztivál, akkor az a teljesítmény, amit évről évre leteszünk az asztalra, semmilyen formában ne legyen elismerve. Ha hozunk 100 ezer turistát az országba és generálunk 4–5 ezer vendégéjszakát, az jó, ha tönkremegyünk, az viszont nem érdekes.
Az ilyen interjúk és beszélgetések kötelező eleme a sörárak firtatása. A tavalyi fesztiválon, ha jól emlékszem, 1750 forint körül volt egy korsó sör. Emeltek az idei évben?
Az idei évben van egy nagy újításunk. Régóta hangoztatjuk, hogy a Szigetre nem csak este érdemes kijönni megnézni a fellépőket a nagyszínpadon, hiszen egész nap számos program van benne abban a jegyárban, ami nem feltétlenül drágább, mint egy arénakoncert-belépő. Annak érdekében, hogy ösztönözzük a vendégeket, hogy napközben is látogassanak ki a programjainkra,
az idén bevezetjük, hogy este hat előtt minden ital olcsóbban lesz kapható, mint este hat után.
Arra nem emlékszem, hogy tavaly mennyibe került egy korsó sör (csapolt Dreher: 1730 forint – a szerk.), de idén este hat előtt biztosan olcsóbb lesz. Ezzel szeretnénk minél korábban kicsábítani a vendégeket, illetve segíteni azoknak a bérleteseknek, akik sátraznak a Szigeten.
Ez csak az italokra vonatkozik. Az ételek esetében maradunk az előző években bevezetett budget food koncepciónál. (Minden ételt árusító egységnek kínálnia kell egy fixáras főételt, aminek az ára az átlagár alatt van meghatározva – a szerk.) Hozzáteszem, hogy az ételek esetében sok újítást vezetünk be idén. Lesznek ételudvarok, és nagyobb hangsúlyt kapnak az egészséges fogások. Gerendai Karcsi a gasztronómia világából tért vissza, a tapasztalatait kiválóan tudjuk hasznosítani ezen a téren is.
Ha már belekezdtünk az újdonságokba, akkor folytassuk is a sort. Mivel készültök még az idei szezonra?
Ez egy hosszú lista lenne, úgyhogy csak néhányat említek. A nem zenei programokon sokat dolgoztunk. Több ilyen lesz, több helyszínen és fejlesztett látványvilággal. Ha csak egy programot kellene kiemelnem, akkor mindenképpen a Recirquelt mondanám. Egy világhírű cirkuszi társulat, akik évek óta nem voltak a Szigeten, de most visszatérnek.
Reagálunk azokra a – szerintem jogtalan – kritikákra, hogy nincs elég magyar fellépőnk. Idén a Budapest Parkkal közösen alakítottunk ki egy színpadot, ahol csak magyar előadók szerepelnek. Mindig is sok magyar fellépőnk volt, csak szétszórva a színpadok között. Most kapnak egy dedikált színpadot. Persze emellett a többi színpadon is lesznek magyarok.
Mik a hosszú távú célkitűzések?
Meg kell néznünk, hogy az idei fesztiválon mely újítások működnek, és melyek nem. Megvan a szerződésünk a területre, szóval tudunk hosszú távon gondolkodni. Egyértelmű stratégiai célunk a már említett 20 ezer plusz külföldi vendég bevonzása a jelenlegi 80 ezer mellé.
Tehát 80 ezer külföldi érkezik az idén?
Ez becslés, mondhatom úgy is, hogy nagyságrend. Szóval vissza kell szereznünk azt a 20 ezer vendéget. Voltak idők, amikor 110 ezernél is többen léptek be a fesztiválra, 30–40 százalékuk bérlettel. Ha erre a szintre vissza tudunk jutni, akkor ismét nyereséges lesz a Sziget.
100–110 ezer külföldi vendég a cél, miközben a magyar közönségünket is megtartjuk. Nem hiszem, hogy ez lehetetlen küldetés lenne, még úgy sem, hogy a piac átmeneti nehézségekkel küzd, és vannak strukturális átrendeződések a zeneiparban.
Szóval ez a stratégiánk, ezt szeretnénk elérni. Ehhez pedig az kell, hogy egy nagyon jó fesztivált csináljunk az idén.
The post Sziget-főszervező: Hiába történt változás áprilisban, a külföldi vendégeinknek idő kell, hogy új képet alakítsanak ki Magyarországról appeared first on Forbes.hu.
