A vezető nemzetközi cégcsoport hazai leányvállalata egyre növeli a megújulók arányát az energiamixben. Az E.ON-nal közös projektek és a visszagyűjthető bálahálók bevezetése kulcsfontosságú, immár nem csak a klímacélok, hanem a versenyképesség megtartása miatt is.
A cégeknek egyszerre kell megfelelniük a szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak, és kezelniük a megemelkedett energiaárakat. Ilyen helyzetben azok maradnak versenyképesek, akik a fenntarthatósági beruházásokat el tudják mozdítani a költségcsökkentés és az energiafüggetlenség felé. Erre törekedett a mezőgazdasági bálázó megoldásokat gyártó Tama Hungary Kft., egyrészt egy hatalmas napelemes fejlesztéssel, másrészt a termékeikből származó hulladék visszagyűjtésével.
Napelemes válasz az elszabadult energiaárakra
A berettyóújfalui bázis a bálahálók és kötözőzsinegek vezető nemzetközi gyártójaként ismert, 70 éves Tama-csoport egyik gyöngyszeme, hiszen megbízhatóan szállít kiváló minőségű termékeket. Az utóbbi években azonban komoly nehézségeket okoztak a geopolitikai feszültségek miatt elszállt energiaárak. Győrfi Sándor ügyvezető emlékeztetett: az orosz-ukrán háború kitörése óta – mivel hazánkban az áram árát a gázerőművek határozzák meg – akár 200-300 eurót kell fizetni egy megawattóra villamosenergiáért.
„Rögtön napelemes fejlesztésben gondolkodtunk, mert ilyen árak mellett nem tudunk versenyképesen termelni.”
A vállalat az E.ON-nal közösen talált megoldást a 26-27 gigawattórát fogyasztó üzem elszabadult költségeire: egy földre telepített napelempark mellett több üzemépület tetejére is paneleket helyeztek. Ez a beruházás mostanra fedezi az éves energiaigényük 15 százalékát.
Az energiatároláshoz szintén az E.ON segítségét kérik
A napelempark kialakítása nem az első közös projekt a két vállalat életében, hiszen már egy nagyszabású világítás-korszerűsítést is együtt hajtottak végre. Az ügyvezető „nagyon jó érzésekkel” emlékszik vissza erre a projektre, hiszen „az egész folyamat nagyon gördülékenyen ment: szinte semmilyen belső mérnöki vagy egyéb erőforrást nem vett el a cégtől”. Győrfi Sándor szerint a fenti beruházások alapozták meg egy új energiatároló rendszer kiépítését is, amivel szintén jelentős költségeket spórolhatnak meg,
„Magyarországon napközben 80-90 euróba kerül egy megawattóra, napnyugta után viszont 200-400 euróra ugrik, sőt a kánikulában 700-800 eurós árak is előfordulhatnak. A terv az, hogy nappal olcsó árammal töltsük fel az akkumulátorokat, és 6-8 órás áthidalással kiváltsuk az este 6-tól éjfélig tartó időszakot” – vezette le a cégvezető, megjegyezve, hogy napirenden van a napelempark 60 százalékos bővítése, így a napenergia aránya a teljes fogyasztás negyedét is megközelítheti a vállalati energiamixben.
Közben a bálázóanyagok fenntarthatóságát is fejlesztik
A Tama-csoport alapított egy vegyesvállalatot Hollandiában, hogy a francia, benelux és német területekről begyűjtsék a gazdák által elhasznált szalma- vagy takarmánybálák anyagait, amelyeket aztán visszadolgoznak a termékeikbe. Bár a termelők az energiaválság és a háború miatt egyelőre elzárkóztak a drágább újrahasznosított bálahálóktól, a projekt nem áll le, hiszen egyre több uniós országban kell extra vámot fizetni, ha a termék nem tartalmaz legalább 25 százalék újrahasznosított anyagot. A cég termékei megfelelnek ennek az elvárásnak, pedig a bálahálóknál „a vékony fólia gyengülése miatt nehezebb a recycling anyagok használata, mint a vastag falú termékeknél”. Győrfi Sándor hangsúlyozta: bíznak a piaci fordulatban, és arra törekednek, hogy a jelenlegi 25 százalékról még tovább növeljék a visszadolgozott anyagok arányát a bálahálókban.
The post Tama Hungary: a napenergiafejlesztésben és az újrahasznosításban látjuk a jövőt appeared first on Forbes.hu.
