Kármán András a Parlamentben beszélt a növekvő kötvényhozamokról, grafikonra tettük a folyamatokat.
Mi történt? Valóban emelkednek a magyar piaci kötvényhozamok, a trend azonban nem csak Magyarországot érinti, hanem szerte a világban megfigyelhető, az iráni háború, az olajárak emelkedése és a gazdasági feszültségek ugyanis világszerte növelik a kockázati felárakat.
Részletek. A magyar 10 éves kötvényhozam az év elején még 7% felett járt, a választás után azonban egészen 5%-ig esett, azaz a piac hetek leforgása alatt újraértékelte a magyar adósságot: míg korábban a román állam kötvényeivel tette egy szintre, addig az elmúlt hónapokban a lengyelnél is olcsóbban hitelezik Magyarországot a befektetők. A lenti gráfon látszik, mind az év első felében látott újraárazódás, mind az, hogy az elmúlt hetekben Amerikától romániáig felfelé tolták a befektetők a pénzükért elvárt hozam szintjét.
Kontextus. A kérdést Kármán András pénzügyminiszter egy parlamenti, napirend előtti felszólalásra adott válasza helyezte ismét középpontba, amiben a tárcavezető leszögezte: nem csak itthon, de még Amerikában is egyre csak nőnek a hozamelvárások, így a felfelé kúszó grafikonokat hibás következtetés a magyar költségvetés helyzetére visszavezetni.
Kontextus. Az Orbán-kormány rekord mértékű hiánnyal adta át a stafétát a Tiszának, csak a tavasz első hónapjában több mint 1300 milliárd forintos hiányt halmozott fel az államháztartás, az első negyedévet pedig szintén soha korábban nem látott mínuszban, 3 420 milliárdos hiánnyal zárta a költségvetés, ezzel az államháztartás március végére a teljes éves deficitcél 83%-át már teljesítette. Az áprilisi állapothoz képest aztán 992 milliárd forintot faragott le a Tisza-kormány az államháztartási hiányból, júliusban ugyanis 524,3 milliárd forintos többlettel zárt a költségvetés, ezzel még a júniusi többletet is felülmúlták az adatok.
The post Tényleg drágul az államadósság finanszírozása, de messze nem csak Magyarországon appeared first on Forbes.hu.
