Rohamtempóban bővül a magyar-szerb Ominimo, tavalyi tízmillió eurós befektetésük után most duplájára kapcsolnak. Az organikus és agresszív növekedés közül az utóbbit választották, a következő egy évben pedig Európán kívül is megvetnék lábukat. Ritka történet az insurtech piac berkei környékéről – figyelnek is arra, hogy minél nagyobb távolságot tartsanak a címkétől.
1,4 milliárd eurós értékeltség mellett húszmillió eurót (jelenlegi árfolyamon számítva mintegy 7,3 milliárd forintot) von be a magyar-szerb fintech, az Ominimo, tudta meg a Forbes.hu. A befektetési kört az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezeti.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) piacból már első évében jelentős szeletet kihasító Ominimoról először akkor írtunk, amikor a Zurich Insurance Group (ZIG) beállt mögé: a svájci óriás 200 millió eurós értékeltség mellett fektetett be tavaly tízmillió eurót.
A mostani kör azt jelenti, hogy az Ominimo már nemcsak átlépi az unikornis státuszt jelentő egymilliárd dolláros küszöböt, mintegy 1,6 milliárd dolláros értékeltségével jóval fölé is kerül.
Erről szól még a cikk
- Hogyan jutott el bő két év leforgása alatt a startup az unikornis státuszig?
- Mit terveznek a húszmillió euróval?
- Mi kell ahhoz, hogy egy fintech rövid időn belül látható árbevételt produkáljon?
- Milyen irányba mennének tovább a következő években?
„A rendkívüli növekedés, a fegyelmezett kockázatvállalás (underwriting) és a kiemelkedő minőségű biztosítási portfólió együttese különböztet meg minket a versenytársaktól, és ez az, ami továbbra is jelentős befektetői érdeklődést vonz” – kommentálja a hírt a Forbes.hu-nak Dusan Komar, az Ominimo alapító-vezérigazgatója, aki fontos mérföldkőnek tartja az unikornissá válást, de még ennél is nagyobb ambíciókat dédelget.
„Ötéves távlatban az a célunk, hogy a világ egyik legnagyobb és legértékesebb kockázatkezelési platformját építsük fel: egy több mint 10 milliárd dollár értékű portfóliót kezelő, több tízmilliárd dollárra értékelt vállalatot”
– fogalmaz.
Zsarnóczi Gábor, az Ominimo magyarországi ügyvezetője és a holding növekedési vezetője szerint a befektetési kör egyik legfontosabb hozadéka, hogy jócskán növeli a fintech kredibilitását. „A piacon először sokan azt látják, hogy ott az Allianz, száz évvel és százmilliárd euróval a háta mögött, és ott vagyunk mi, két évvel a hátunk mögött. Így viszont változik a kép” – mondja.
Miután folyamatosan bővülnek – ma már több mint 130-an dolgoznak a cégnél –, az új munkatársak szempontjából is szükség van a tőkeinjekcióra. A harmadik szempont praktikai, ahogy Gábor fogalmaz, így „megvan a mozgásterük növekedni”. Leegyszerűsítve: ha a biztosító 100 eurónyi biztosítási kötelezettséget vállal, akkor ehhez jellemzően további mintegy 20 eurónyi szavatoló tőkére is szüksége van. „Ha tudnék, akkor sem adhatnék el egymilliárdnyit, ha nincs meg mögötte a megfelelő tőke.”
Ominimo-gyorstalpaló
A biztosítók korszerűtlen rendszerekkel dolgoznak. Ez volt a megélése az Ominimo alapítóinak (Dusan Komar, Dennis Weinbender, Laslo Horvath), függetlenül attól, melyik piacon dolgoztak. Hozzájuk csatlakozott Zsarnóczi Gábor és Luka Bucan, négyen közülük korábban McKinsey-tanácsadóként dolgoztak. A szerb-magyar startup fürge tech cégként jelent meg először a magyar piacon, ahol első évében hétszázalékos részesedést szerzett a kgfb-szerződéseknél.
Az Ominimo hamar felismerte, hogy szükségük van egy nagy biztosítási partnerre, mely rendelkezik a kellő tőkével és szakmai tudással. A Signal Iduna Biztosítóval álltak össze itthon, az első évek alapján pedig úgy tűnik, a projekt sikeres.
Gyors térnyerésük oka az árban keresendő, a kgfb-piacon jelentősen alávágtak a versenytársaknak, állításuk szerint adatvezérelt, modern megoldásuknak köszönhetően. Más biztosítók úgy látják, az Ominimo innovációja és hozzáállása miatt tudott ilyen svunggal indulni.
Tavaly elindították casco-értékesítésüket is, a Zurich Insurance Group befektetése pedig azt jelentette, hogy a svájci bankkal közösen lépnek be a holland, a svéd és a lengyel piacokra.
Az Ominimo története azért is érdekes, mert a biztosítási piacon működő fintech cégek mezőnyében nem hemzsegnek a sikertörténetek. Sőt: az eddigi insurtech ötletek szinte mind elbuktak. Tavaly májusi magazinos anyagunkban erre Gábor is reflektált: „Most nagyon sikeresek vagyunk, de lehet, hogy öt év múlva úgy ülünk le beszélgetni, hogy nem működött.”
Először nem a Premier League-ben akartunk játszani
Egy év alatt háromszorosára nőtt az Ominimo állománya. Szükség is volt rá, az új piacra lépések feszítetté tették a munkatempót. Most sem lassítanak, két további uniós országban fognak megjelenni a következő hónapokban, és jelenleg is zajlik négy piac előkészítése. Gábor úgy látja, az elmúlt 12 hónapban sokat fejlődött a céges struktúra, nincs már velük az a működésmód, amelyől tavaly azt mondta: „Meg kellett tanulnunk félmegoldásokkal élni.”
Az első HR-es kollégát például csak a századik munkatárs után vették fel. „Előtte a kollégák nekünk írtak, ha szabadságra akartak menni, minden munkaügy hozzánk tartozott.” Bár ennek is megvoltak az előnyei, mert átlátták a szervezetet, a növekedési tempó mellett egyszerűen tarthatatlan lett. A sebesség tudatos döntés eredménye, tavaly novemberben leültek átbeszélni, hogy organikusan vagy agresszíven növekedjenek. Utóbbit választották.
„Azt szeretnénk, hogy ne csak országról országra menjünk, hanem lépjünk be egyszerre 4-5 piacra, lépjünk ki minél gyorsabban Európán kívülre.”
Idén nyáron a román és a belga piacra való belépést időzítik, ezt olasz, francia, spanyol és tengerentúli terjeszkedés követi majd. Az Egyesült Államok mellett például Brazília és Mexikó is a tervekben szerepel. A legnagyobb falat egyértelműen az USA, ahol államról államra fognak haladni. Gábor reményei szerint 2027 első félévében már itt is elrajtolhatnak.
Az elmúlt évben három százalékkal tudták bővíteni részesedésüket saját szegmensükben a hazai kgfb-piacon (nagy furgonokat például nem biztosítanak, ezeket ki kell vonni a képletből). Gábor szerint sose fogják tudni elvinni a piac felét, ez egyszerűen nem reális. Nincs is konkrét hazai célértékük, ökölszabályuk, hogy ameddig tudnak nőni profitábilisan, csinálják.
A három külföldi piacról úgy fogalmaz, látható, de egy számjegyű százalék az, amit egy év alatt ki tudtak hasítani maguknak. „A piaci megjelenésünk után az új sales 30 százalékát elvisszük” – Gábor ez alatt azokra gondol, akik új biztosítást kötnek, vagyis nem hosszabbítanak jelenlegi partnerükkel.
Hollandiában és Svédországban többségében cascóval egybekötött kötelező biztosítást adnak el, teszi hozzá. Magyarország bonyolultabb (alapból kevesebb ember vesz cascót, öregebbek az autók, stb.), de úgy látja, itt is van lehetőség a további növekedésre. „Jó döntésnek bizonyult, hogy ezeken a piacokon kezdtük. Az Egyesült Királyságban például túl erős lett volna a verseny. Jó csapatunk van, de először nem a Premier League-ben akartunk játszani.”
A számok mezején
A Magyarországon bejegyezett Ominimo Insurance Kft. számaiból is látszik a cég sebes bővülése: 2024-ről 2025-re duplázták árbevételüket, alapításuk második évében már 1,7 milliárd forintos évet produkáltak. Az üzleti tevékenység eredménye ugyanakkor csökkent tavalyelőtthöz képest (2024: 393,1 millió forint, 2025: 199,6 millió forint).
Ami már az adózás utáni eredményt illeti, a magyar cég – melynek tulajdonosa a ciprusi bejegyzésű Ominimo Holding Ltd. – tavaly végül 115,3 millió forintos veszteséget termelt. Ennek hátterében nem az alaptevékenység gyengülése, hanem a pénzügyi műveletek 268,5 millió forintos mínusza áll. A cégbeszámolóhoz feltöltött kiegészítő mellékletből kiderül, ennek oroszlánrészét egy 227,9 millió forintos, Signal Iduna felé megmaradt, nem elkönyvelt kötelezettség adta.
A kérdés az, hogy ebbe az irányba halad-e a világ
Gábor többször hangsúlyozza, mennyire fontosak a publikusan elérhető adatok, és ezek minél szélesebb körű felhasználása. A klasszikus modellek leginkább csak azt nézik, hány éves a sofőr, milyen autóról van szó, vagy hol él az illető. Mindent mérnek és mindent belevesznek az árazásba, állítja, legyen szó akár arról, üvegtetejű-e az autó, vagy éppen arról, hogy az adott személy házas vagy elvált. Svédországban nyilvános adat az is, hogy ki mennyit adózik.
„Az adatok megmutatják, hogy akik csúsznak az adófizetéssel, 3-4 százalékkal nagyobb rizikót jelentenek: kevésbé megbízhatóak, esetleg stresszelnek a pénzügyi helyzetük miatt.”
Ha ilyen könnyen elérhetőek ezek az adatok, miért nem használja több piaci szereplő őket? Gábornak erre is van magyarázata: bár az adatok ott vannak, feldolgozásuk jóval nehezebb folyamat. Lengyelország példájával él, ahol van egy hatalmas, 2000-es évek elején lefejlesztett központi rendszer, melyben többek között azt is vezetik, ki hány autós büntetési pontnál jár. „A mi négy adatkutatónknak hat hónap volt megértenie a rendszert, és kinyerni a hasznos infókat. Ezt nem lehet ímmel-ámmal csinálni.”
Úgy látja, mire egy biztosító óriás elszánja magát rendszerének fejlesztésébe, legalább három évre és tízmillió euróra kötelezi el magát. „Ez persze sosem három év, és sosem tízmillió euró.
Plusz mire kész van, már húsz olyan új változó van, amit egyáltalán nem tartalmaz. Technológiailag emiatt mindig lemaradásban lesznek.”
Hasonlóan látja a biztosítói piac helyzetét Székely Sándor, a pénzintézeti szoftver megoldásokra szakosodott DBX Kft. alapító-társtulajdonosa, aki szerint bő tizenöt éve nem történt jelentős változás az ekkor elkészített, és széles körben átvett értékesítési platformoknál. „A biztosítói piac természeténél fogva lassú, nem feltétlenül akarnak azonnal reagálni a világra” – véli. Több cég követő stratégiát visz, azaz megvárják, amíg valaki behozza az innovációt, majd ha működik, lemásolják.
Sándor úgy látja, a következő években több olyan megoldást is láthatunk, mint az Ominimo és a Signal összeállása, ők cégükkel a Generali csoporttal kötöttek stratégiai megoldást. Fontos aspektus, hogy egy ilyen szimbiotikus együttműködésnél milyen a kockázat és a profit megosztása. „Ha csinálunk egy terméket, aminek rossz a piaci fogadtatása, könnyen benne ragadhatunk egy negatív szaldójú projektben. A kérdés, hogy hogyan osztozunk meg.” Hozzáteszi,
„valami tényleg működik, a Netrisk óta az Ominimo az első insurtech, ami látható árbevételt produkál”.
Persze nem minden a technológia, az Ominimo salesben még messze van a nagyoktól, jelenleg nincs is ilyen osztályuk. Gábor belátja, egyes helyzetekben ez versenyhátrány lehet, mert ha direktben keresnek meg egy vásárlót, mindegy, hogy egy kicsivel többért árulnak, sokszor a kényelem miatt is erre az opcióra esik a választás. „A kérdés az, hogy ebbe az irányba halad-e a világ. Tíz év múlva is ezresével fogják hívogatni az embereket?” – teszi fel a költői kérdést Gábor. Majd meg is válaszolja: „Szerintünk nem. A jövő az, hogy az emberek egy árösszehasonlító oldalon kiválasztják, mi a legjobb megoldás számukra.”
Jelenlegi működésüknek látja a határait, de hozzáteszi, sok irányba tudnak még bővülni: elmozdulhatnak oldalirányba más biztosításokkal (pl. ingatlan, utas), vagy ahogy ő fogalmaz, kreatívabbak is lehetnek. „Miért nem adjuk el a biztosításunkat egyből már az autókereskedésben? Miért nem adunk banki termékeket?” – utal terveikre. Nemcsak biztosító akarnak lenni, teszi hozzá, hanem olyan tech cég, ami pénzügyi problémákat old meg.
Ezért is tartózkodnak az insurtech megnevezéstől. Gábor úgy látja, a fiatal tehetségeket – bevallása szerint 25 körüli az átlagéletkor az Ominimoban – nem ez az irány vonzza. Közel akarják ölelni magukhoz az innovációt, rugalmasak akarnak maradni, így próbálják minél laposabban tartani a szervezetet. „Tehetségek terén a konkurenciánk Szerbiában sem a biztosítói piac, hanem a Microsoft vagy a Databricks.”
Nem fél attól, hogy a közeljövőben több hasonló működésű cég lép be a piacra, üdvözli a versenyt. Sokkal szívesebben versenyeznek hozzájuk hasonló szereplőkkel, mint a másmilyen logika és célfüggvény vezérelt mamutcégek, mondja.
„Nem mondom, hogy nem lehet megcsinálni, amit mi. De a végén az számít, hol a több tudás, pénz, kapcsolat és hitelesség. Ez a kombináció nagyon nehezen behozható versenyelőnyt biztosít.”
The post Több mint hétmilliárd forintot húzott be a magyar-szerb fintech, így vált két év alatt unikornissá egy lassú piacon appeared first on Forbes.hu.
