Megtörte Schanda Tamás a több mint két éve tartó csendet, méghozzá egy sajtómegkeresés hatására. Érdemben nyilatkozott a 2024-es kegyelmi ügyről és arról, hogy ki nyomult ilyen erősen Novák Katalinéknál Kónya Endre kegyelme érdekében.
Mi történt? A korábbi köztársasági elnök, Novák Katalin volt kabinetfőnöke, Schanda Tamás a 24.hu-nak azt állítja: Balog Zoltán református püspök, korábbi emberierőforrás-miniszter (akinek Novák az államtitkára volt) intenzíven lobbizott Kónya Endre kegyelméért, a kabinetfőnököt is többször győzködte, hogy a bicskei igazgatóhelyettest ártatlanul ítélték el. A lapnak küldött válaszában Schanda ezt írta:
„Balog Zoltán volt az, aki határozottan és nyomatékosan kérte, hogy K. Endre kapjon kegyelmet Novák Katalintól, mivel meggyőződése volt, hogy ártatlan – Balog Zoltán ezt számomra is többször jelezte. Mástól a Sándor-palotához nem érkezett javaslat K. Endre ügyében.”
Miért fontos ez? Ahogyan arról a Forbes.hu-n is beszámoltunk, a Sándor-palota által pénteken közzétett, a kegyelmi ügyben született és a birtokukban lévő dokumentumok alapján kijelenthető, hogy a köztársasági elnök kabinetfőnöke sem támogatta K. Endre kegyelmét, de Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott, indoklás nélkül.
Mi derült ki? Schanda a 24.hu-nak is megerősítette az előbb leírtakat, miszerint Nováknak sem ő, sem a kegyelmi ügyekkel foglalkozó hivatali részleg nem ajánlotta Kónya Endre ügyében a kegyelmet (ami így egybecsengett Varga Judit akkori igazságügyi miniszter javaslatával).
Schanda a lapnak azt is írta: „A feladatom az volt, hogy amikor a javaslatunkkal ellentétes tanácsadói vélemény is érkezik, akkor az elnök mérlegelési helyzetbe kerüljön, ezért készült két változat.” Elmondása alapján tehát ezért készült kétféle verzió aláírásra, az egyikben az államfő megadja a kegyelmet, a másikban nem.
A volt kabinetfőnök így folytatta: „A pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi döntések elnöki aláírásakor jelen voltam,
miután az Elnök elfogadta Balog Zoltán – mint az ügyet és az érintett személyt ismerő – meggyőződését, hogy K. Endre igazságtalan büntetésben részesült. Álláspontom szerint hiba volt, hogy a pápalátogatás miatti időnyomás okán nem jártuk még jobban körbe az ügyet, nem volt elég tér a vélemények ütköztetésére.”
A továbbiakban Schanda arról is írt, hogy mivel „a pápalátogatáskor nemzetközi szokás a széles körű kegyelem gyakorlása”, ezért „amikor ez felmerült a Sándor-palotában, olyan gyakorlatnak tűnt, amit érdemes követni”. Szerinte „így kerültek egy előterjesztésbe a különböző ügyek, például a Budaházy-ügy is”, és „K. Endre ügyéről külön egyeztetés nem volt”.
Hozzátette:
- a Sándor-palotán belül a kegyelmi botrány kipattanásáig nem történt semmilyen reflexió a Kónya-ügyre,
- véleménye Kónya kegyelméről „a nyilvánosságra került iratokból megismerhető”,
- volt főnöke pedig hitte, hogy „K. Endre nem élt vissza a gyermekek bizalmával”, márpedig szerinte Novák „soha nem adott volna kegyelmet valakinek, akiről azt gondolja, hogy fizikailag vagy lelkileg gyermekeket bántalmazott”.
„Hibázott. Vállalta a felelősséget. Lemondott. Bocsánatot kért az áldozatoktól, akik úgy érezhették, hogy nem állt ki mellettük” – írta Schanda.
The post Több mint két évet kellett erre várni: Novák Katalin volt kabinetfőnöke megnevezte, hogy ki lobbizott ilyen erősen a kegyelmi ügyben appeared first on Forbes.hu.
