A két szakember a magyar Forbes júliusi, a teljes egészében a szembenézés témájának szentelt számának címlapján szerepelt, most fontos feladatot kaptak.
Mi történt? Mától bárki számára online elérhetők a kommunista állambiztonság nyilvántartásai. A társadalmi hatások kezelésére Tarr Zoltán miniszter független szakértői testületet kért fel, amelyben történészek, szociológus, pszichológus és lelkigondozó is helyet kapott.
Mi kerül nyilvánosságra, és mikor? November 4-től, vagyis mától bárki megnézheti online az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) őrzött 6-os kartonok, B-naplók és mágnesszalagos nyilvántartások digitális másolatait.
Az ÁBTL szakértői szerint a részben most, részben február 25-én megnyíló aktákban 55–60 ezer név lesz olvasható, vagyis
„szinte mindenki talál majd hálózati személyt a családjában”.
Kik ülnek az új testületben? Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter hat szakembert kért fel a független, interdiszciplináris testületbe:
- Dr. Joób Máté teológus, lelkész és lelkigondozó;
- Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a Transzgenerációs Trauma Intézet alapítója;
- Dr. Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja;
- Dr. habil. Szabó Andrea szociológus, politológus;
- Dr. Szekér Nóra történész, levéltáros;
- Dr. Szokolay Domokos történész.
A tagok közösen dolgoznak ki szakmai ajánlásokat a múlt feldolgozásának segítésére.
Orvos-Tóth Noémi és Szabó Andrea júliusban a Forbes címlapján szerepeltek együtt Jaksity Györggyel és Kepes Andrással. Négy különböző perspektívából jártuk végig velük a szembenézés témáját (a magazin digitális verziója itt érhető el)
Mit akar elérni a kormány? Tarr Facebook-bejegyzése szerint a cél a nyílt, őszinte párbeszéd feltételeinek megteremtése, és az, hogy a szembenézés ne vezessen újabb megbélyegzéshez. „Legyen miénk az utolsó nemzedék, amelynek még a múlt titkaival kellett együtt élnie” – írta. A miniszter szerint a Tisza-kormány ezzel teljesíti a rendszerváltás több mint három évtizede halogatott ígéretét, de ez csak az első lépés: a múlt sebei generációkon át öröklődnek, gyógyításukhoz szakmai segítség is kell.
Mire készüljünk? Miért nem lehet szó szerint venni az aktákat?
Mire kell felkészülnie a társadalomnak? Az MTI beszámolója szerint erről a testület két tagja, Szekér Nóra, az ÁBTL kutatási osztályvezetője és Orvos-Tóth Noémi beszélt kedd este a Duna TV Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes sorozatának első epizódjában.
Szekér Nóra elmondta: az 1990 előtti állambiztonság erősen csonka nyilvántartásában fennmaradt sok tízezer egykori ügynök nevét az ÁBTL válogatás nélkül hozza nyilvánosságra. Orvos-Tóth Noémi szerint az olvasó dolga, hogy ne ítélkezzen azonnal, hanem „lassítson”, és önmérséklettel vizsgálja az információkat és a körülményeket. Arra is fel kell készülni, hogy az akták az „emberi gyarlóságot” is megmutatják. A pszichológus szerint lesznek családok, amelyeknek át kell írniuk a saját történetüket, és identitáskrízis is előfordulhat, mert a felszínre kerülő titkok megrendíthetik a szülőkbe, nagyszülőkbe vetett hitet.
Szekér Nóra arra figyelmeztetett, hogy egy diktatúra állambiztonsága „furmányos intézmény”. Ha egy dokumentumban az áll, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be, az egyáltalán nem biztos, hogy igaz. A beszervezni kívánt embereket gyakran zsarolták, például azzal, hogy a gyermekük nem kapja meg a szükséges gyógyszert, vagy nem tanulhat tovább. Olyan ügynök is volt viszont, aki a helyzetével visszaélve akart bosszút állni a megfigyelt emberen. A történész szerint a diktatúrában az egyének megtörése vezetett a társadalom megtöréséhez. Ezért szerinte először meg kell érteni az iratokat, és csak utána jöhet a párbeszéd.
The post Ügynökakták: Orvos-Tóth Noémi és Szabó Andrea miniszteri felkérésre segítik a szembenézés folyamatát appeared first on Forbes.hu.
