Tovább nehezíti életünket a memóriakrízis: vannak olyan termékkategóriák, amelyeknél már nem érdemes halogatni a vásárlást, mert később nagyon rosszul járhatunk.
Tavaly év végén sajnos sikerrel jósoltuk meg, hogy a mesterséges intelligencia iránti növekvő igény felhajtja a hardverárakat, ami végül a fogyasztói elektronikai szektorban is érezteti hatását. Vagyis a memóriakrízis nemcsak a hatalmas adatközpontokat érinti, hanem a látszólag távolinak tűnő okostelefonos és PC-s piacot is.
Akkor még mutatkozott némi esély arra, hogy ez csupán átmeneti problémát okoz, amelyet az iparági szereplők tartalékaik mozgósításával, illetve felélésével képesek lesznek kezelni. Azóta azonban kiderült, hogy ez hiú ábránd volt, például a telefonpiac 2026 első felében csúnyán bezuhant.
Abban is lehetett reménykedni, hogy még ha lesz is némi áremelkedés, a helyzet a második félévben normalizálódhat. Ez pedig azt a reményt kelthette a potenciális vásárlókban, hogy érdemes kivárniuk.
A nyár közepén érkezett hírek alapján azonban több termékkategóriában is úgy tűnik, hogy a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása vált a legreálisabb lehetőséggé. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a jelek szerint még mindig nem látszik a fény az alagút végén.
Erről szól még a cikk
- Enyhül a memóriakrízis?
- Segíthet Kína orvosolni a problémát?
- Milyen területeket érinthet a változás?
- Ki járhat jól, és ki nem?
Velünk marad a memóriakrízis
A Jefferies Equity Research piackutató cég legfrissebb elemzése szerint a memóriachipek piacán komoly áremelkedésre kell felkészülni a következő másfél évben. Az előrejelzés szerint a memóriaárak 2026 harmadik negyedévében 40–50 százalékkal emelkedhetnek az előző negyedévhez képest. A tendencia várhatóan az év végéig folytatódik, a negyedik negyedévben újabb 30–40 százalékos drágulás következhet. Ráadásul ez még nem is a csúcs.
Az elemzők arra számítanak, hogy 2027-ben is fennmarad az áremelkedés, éves szinten további 40–45 százalékos növekedéssel.
Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a memóriaiparban nem várható waferkapacitás-bővítés (szilíciumlapka), vagyis a kínálat nem lesz képes lépést tartani a rohamosan növekvő kereslettel.
Kép: Micron
A memóriahiány egyik fő mozgatórugója a mesterséges intelligencia térnyerése. A legnagyobb felhőalapú AI-szolgáltatók már most hosszú távú, jellemzően két évre szóló szerződésekkel biztosítják maguknak a memóriaellátást.
Ezek a megállapodások a teljes gyártókapacitás mintegy 50 százalékát kötik le, egyes becslések szerint pedig ez az arány akár 70 százalékra is emelkedhet. A szerződések ráadásul jelentős, mintegy 40 százalékos előtörlesztést is előírnak, ami tovább nehezíti a kisebb piaci szereplők, például a telefongyártók helyzetét.
Miért baj ez? Az okostelefonok és a laptopok esetében a memória a készülék gyártási költségének 15–30 százalékát is kiteheti. Egy belépő- vagy középkategóriás modell esetében ez akár több tízezer forintos drágulást is eredményezhet.
Egy csúcskategóriás készüléknél pedig – amennyiben a költségnövekedést teljes egészében a vásárlókra hárítják – akár a százezer forintot meghaladó áremelkedés sem zárható ki.
Miközben a tőkeerős AI-szolgáltatók hosszú távra bebiztosítják memóriaellátásukat, a jelenlegi információk alapján a közvetlenül az otthoni felhasználókat célzó fogyasztói elektronikai iparág szereplőinek többsége egyelőre nem kötött a fentiekhez hasonló megállapodásokat. Ennek következtében 2027-ben jelentősen szűkülhet a számukra elérhető memóriamennyiség. Ez különösen az okostelefonok, notebookok, asztali PC-k, játékkonzolok és más fogyasztói elektronikai termékek gyártóit érintheti érzékenyen.
A vállalatok így nem csupán magasabb beszerzési árakkal, hanem még súlyosabb ellátási nehézségekkel is szembesülhetnek. Ha pedig már 2026 elején azt tapasztaltuk, hogy a pluszköltségeket nem tudták vagy nem akarták elnyelni, hanem a vásárlókra hárították, akkor kevés okunk van arra számítani, hogy a jövőben másként fognak eljárni.
Kína nem segít és további rossz hírek
Korábban sokan arra számítottak, hogy a kínai memóriachip-gyártók növekvő termelése enyhítheti a globális kínálati problémákat. Az aktuális várakozások szerint azonban erre sem 2026-ban, sem 2027-ben nincs reális esély.
Ennek oka az egyre szélesedő technológiai különbség a vezető nemzetközi memóriachip-gyártók és a kínai szereplők között.
Emiatt Kína várhatóan nem lesz képes olyan mennyiségben és minőségben piacra lépni, amely érdemben orvosolná a problémákat rövid távon.
Ráadásul a telefonos frontról egyéb rossz hírek is érkeztek. Az ilyen modellek lelkének számító rendszerchipek (chipsetek) egyik vezető gyártója a Qualcomm, amelynek vezérigazgatója, Cristiano Amon megerősítette, hogy már szeptember elsejétől emelik az áraikat. Állítása szerint a memóriakrízistől függetlenül a teljes chipsetgyártási folyamatban jelentősen megemelkedtek a költségek, amelyeket már nem tud saját maga elnyelni.
Bár pontos számokat nem mondott, az iparági pletykák szerint ennek mértéke akár két számjegyű is lehet, ami típustól függően további több ezer vagy akár több tízezer forintos drágulást is eredményezhet egyes konkrét készülékeknél.
Ha pedig a Qualcomm ilyen nehézségekkel küzd, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a rivális MediaTeknél, HiSiliconnál vagy Samsungnál is felmerülnek ugyanilyen problémák, még akkor is, ha ők nem szólaltak meg.
A Xiaomi a többi kínai gyártóhoz hasonlóan idén már többször emelte telefonjainak árait. Legutóbb augusztus első napjaiban jelentették be, hogy Kínában 300–500 jüannal, azaz 15–25 ezer forinttal fognak többe kerülni a modellek. Az pedig az eddigi minta alapján biztosnak tűnik, hogy ez idővel a határokon túlra is átgyűrűzik. Hasonló lépésre kényszerült a távol-keleti ország többi nagy mobilos büszkesége, azaz többek között az Oppo, a Vivo és a Honor is.
A PC-piacon sem jobb a helyzet. Az AMD és az Nvidia is jelezte, hogy már 2026 augusztusában legalább tíz százalékkal emeli a grafikus kártyák (VGA-k) árait. Ebből az következik, hogy hamarosan az asztali PC-k és laptopok is érezhetően drágábbak lesznek.
A játékkonzolszegmens sem szívderítő, hiszen a Microsoft sokkoló áremelést jelentett be. A cég már júniusban jelezte, hogy áremelésre készül a konzolpiacon, akkor azonban még nem árulta el a pontos összegeket. Az augusztus elején nyilvánosságra került árak alapján már érthető, miért nem reklámozták a részleteket: a változások több modell esetében is jelentős drágulást jelentenek.
Fotó: Szalai Péter // Forbes.hu
Az Xbox jelenlegi generációjának legolcsóbb belépőmodellje, a Series S 512 GB-os változata például az európai piacon 349,99 euróról 499,99 euróra emelkedik. Ez 150 eurós, vagyis közel 43 százalékos növekedést jelent.
Még nagyobb az ugrás az Xbox Series X esetében. A lemezmeghajtó nélküli alapmodell ára 549,99 euróról 749,99 euróra nő, ami 200 eurós emelkedést jelent, azaz több mint 36 százalékos drágulás. Nagyon meglepő lenne ezek után, ha a konkurens Sony (PlayStation) vagy Nintendo (Switch) nem erre az útra lépne.
Mit tehetünk?
Teljesen biztosnak látszik ezek fényében, hogy az új telefonok, számítógépek és játékkonzolok ára minden kategóriában nőni fog. Nagyon úgy fest, hogy felesleges a konszolidációra számítani, és a helyzet csak még rosszabb lesz.
Az iparági elemzők azt várják, hogy ebből fakadóan bezuhannak majd a friss modellekkel kapcsolatos értékesítési adatok, illetve nő a kereslet a már meglévő, régebbi, viszonylag elavultabb termékek iránt.
Emellett arra is számítanak, hogy fellendül majd a másodlagos piac, hiszen a régebbi, használt, olcsóbban vásárolt, de még mindig nagy tudásúnak számító, nagy tárhellyel és sok memóriával rendelkező készülékek felértékelődnek.
Mindez pedig azt jelentheti, hogy dörzsölhetik a tenyerüket a készülékek felújításával foglalkozó vállalatok is. Távol álljon tőlem, hogy okos tanácsokat adjak bárkinek, de én azt mondanám, hogy aki telefont, számítógépet vagy játékgépet akar vásárolni, még most tegye meg. Az árak most sem alacsonyak, de ami ránk vár az elkövetkező egy–másfél évben, ahhoz képest ez konkrétan az aranykor.
The post Újabb brutális drágulás előtt a tech szektor? appeared first on Forbes.hu.
