Éles vita alakult ki a kormány vendégmunkás-stopja miatt, az egyik legértékesebb magyar családi cég egy 120 milliárdos gyárépítés lefújását is belengette. Magyar Péter állítása szerint a rendelet célja a magyar munkavállalók védelme. Különböző szektorok vállalatait kérdeztünk arról, hogyan tovább.
Bár programjukban június elsejére ígérték a vendégmunkások behozatalának tilalmát, a Tisza-kormány végül múlt héten pénteken hirdette ki azt a rendeletet, amely átalakítja a vendégmunkás-tartózkodási engedélyen alapuló külföldi munkavállalás rendszerét Magyarországon. Ennek lényege, hogy már nem kérelmezhető új engedély kiadása, mivel törölték azt az országlistát, amely meghatározza, hogy honnan érkezhet ilyen jogcímen munkavállaló Magyarországra.
A változtatás több fronton is politikai vitába torkollott, az egyik legértékesebb magyar családi cég egy 120 milliárdos gyárépítés lefújását fontolgatja a törvénymódosítás miatt. Több érintett céget is megkérdeztünk, milyen változásokat hoz számukra a rendelet.
Összefeszültek Magyar Péterrel
A leghangosabb kritikus eddig talán a baromfifeldolgozással foglalkozó Master Good. „Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak. Sőt, akkor a termelésünket is csökkenteni kell” – mondta ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója egy szerdai eseményen.
Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön azzal reagált a vállalat álláspontjára, hogy ha a tavalyi 25 milliárdos profit 1,5 milliárd forinttal kevesebb lett volna, akkor tudtak volna annyi fizetést adni a magyar dolgozóknak, hogy azok ne külföldre menjenek egy hasonló gyárba, és így nem vendégmunkásokkal kellene feltölteni az állományt. Magyar azt is állította, hogy a Master Good az elmúlt években rengeteg állami támogatást kapott, tavaly például 3,2 milliárd forintot.
A Bárány család érdekeltségébe tartozó baromfitenyésztő-feldolgozó és takarmánygyártó cégcsoport tavaly a Forbes szerint a tizenkettedik legnagyobb magyar tulajdonú cég volt 174,2 milliárd forintos becsült értékkel.
Megkeresésünkre Bárány László először válaszolt, majd csütörtök délután – feltehetőleg a miniszterelnök felszólalására utalva – azt írta, „a mai fejlemények tükrében” nem vállalja korábbi megszólalását. Bár a változó helyzet fényében lehetőséget adtunk újabb reakcióra, cikkünk megjelenéséig nem éltek vele. Amennyiben megteszik, frissítjük a cikket.
Pénteken más élelmiszeripari szereplők is közleményt adtak ki a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácson keresztül, hasonlóan lesújtó képet festve. Ahogy a terméktanács közleményében írta: „Tagjaink egyértelműen jelezték, hogy amennyiben a jövőben nem lesz lehetőség harmadik országbeli munkavállalók alkalmazására, súlyos működési zavarok következhetnek be. Egyes gazdaságok esetében ez akár a telepek működésének ellehetetlenülését is eredményezheti.”
Mi lesz az akkumulátorgyárakkal?
A beérkező vendégmunkások jelentős részét a sorra épülő akkumulátorgyárak szívják fel, bár tavaly augusztusban pont arról írtunk, hogy néhány száz fővel csökkenti a munkaerő-kölcsönző cégektől igénybe vett vendégmunkaerő létszámát az iváncsai SK On akkugyár. Megkerestük a dél-koreai cégcsoportot, hogy mennyiben érinti működésüket a Tisza-kormány módosítása, de tömören annyit válaszoltak, hogy politikai jellegű kérdésekben nem áll módukban állást foglalni.
„A fennmaradó kérdések pedig bizalmas üzleti ügyeket érintenek, melyekkel kapcsolatban nem tudunk információt rendelkezésre bocsátani”
– reagálták azokra a kérdéseinkre, hogy hány vendégmunkás dolgozik a vállalatnál, és számolnak-e költségnövekedéssel a módosítás miatt.
A kínai CATL viszont bővebb választ adott megkeresésünkre. A vállalat Debrecenben épít akkumulátorgyárat egy mintegy 7,3 milliárd eurós beruházás keretében.
„A CATL Debrecen jelenleg 1470 munkavállalót foglalkoztat, melynek 33 százaléka kölcsönzött munkaerő. A cellagyár termelésének gördülékeny elindulását emellett kínai szakemberek is támogatják, akik a technológia telepítése mellett az üzem működtetéséhez szükséges szaktudásuk átadásával is segítik a magyar munkatársak felkészítését a gyártásra”
– írták közleményükben. Hozzátették, hogy a vállalat célja, hogy az év végére a munkatársaik száma elérje a 2300 főt. Válaszukban úgy fogalmaztak, hogy prioritásuk változatlanul a magyar munkaerő megszólítása és bevonzása, amit toborzókampányaik és oktatási együttműködéseik is támogatnak. Jelenleg van érvényben megállapodásuk a Debreceni Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, valamint a Debreceni Szakképzési Centrummal.
Ugyanakkor kiemelték, hogy bizonyos munkakörökben szükség van kínai munkatársak közreműködésére és további harmadik országból érkező munkavállalók alkalmazására. Ezt azzal magyarázták, hogy az akkumulátoripar egy teljesen új gazdasági szektor Magyarországon, a vállalat pedig a világ egyik legmodernebb technológiát alkalmazza, ezért különösen nagy erőfeszítéseket igényel kellő számú, helyi tehetségeket toborozni.
Többször is kiemelték, hogy a beruházását a kormányzati szervekkel és az illetékes hatóságokkal együttműködve, a vonatkozó törvényeknek és egyéb jogszabályi előírásoknak megfelelően hajtják végre. „Ez a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására is igaz” – írták.
Az élelmiszer-kiszállító is reagált
A mindennapokban leginkább akkor találkozhatunk külföldi munkavállalókkal, amikor ebédet, vacsorát rendelünk, vagy online intézzük el a bevásárlást. Ez azért is lehet, mert a belépési küszöb a futárpiacra rendkívül alacsony, még az angol nyelv ismerete sem feltétel. A távol-keleti futárokról és az őket foglalkoztató cégekről két éve írtunk bővebben.
Az új szabályozásról az egyik piacvezető céget, a 2018 óta Magyarországon is működő Woltot is megkérdeztük.
„Futárpartnereink nem a Wolt munkavállalói, hanem önálló vállalkozóként működnek együtt a platformmal. Számukra három szerződési forma áll rendelkezésre a csatlakozáskor, függetlenül származástól, nemtől vagy bármilyen egyéb tényezőtől: egyéni vállalkozóként, szövetkezeten keresztül (pl. diák- vagy nyugdíjas szövetkezet) vagy flottapartneren keresztül szállíthatnak a platformon.”
Válaszukat azzal folytatták, hogy a cég nem rögzíti a platformot használó futárpartnerek nemzetiségét, nemét vagy egyéb, a kiszállítások elvégzéséhez nem releváns demográfiai adatait. Ennek ellenére figyelemmel kísérik az új szabályozás bevezetését, és a jövőben is mindenben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járnak el. Azt is leírták, hogy a cég több ezer futárpartner számára biztosít rugalmas kereseti lehetőséget országszerte.
Tekintve, hogy a változás számos vállalkozást és munkavállalót érint, fontosnak tartják, hogy a döntéshozók nyílt párbeszédet folytassanak a vállalati szektorral és más érintett szereplőkkel, figyelembe véve azok gazdaságra, a munkaerőpiacra és a fogyasztókra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásait.
400 ezer bevonható munkavállaló
A Tisza-kormány célja a rendeletmódosítással, hogy munkához segítsék a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat és magasabbak legyenek a bérek. A párt programjában 400 ezer bevonható munkavállalót említ a jelenleg inaktív rétegekből. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év első kilenc hónapjában több mint 35 ezer külföldi vendégmunkás érkezett Magyarországra és szinte ugyanennyien távoztak is.
Eredetileg 2024 júliusában az előző kormány 10 országot jelölt ki, aminek állampolgárai vendégmunkás-tartózkodási engedélyt tudnak szerezni Magyarországon, ezt a listát azonban még 2024 decemberében leszűkítették, így csak a Fülöp-szigetek, Grúzia és Örményország maradt rajta. Most ezt a három országot is törölte az új kormány.
A rendelet egyébként különbséget tesz a vendégmunkás-tartózkodási engedély és a foglalkoztatási célú engedély között, és csak az előbbit érinti a jelenlegi módosítás. Vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel főként minősített munkaerő-kölcsönzőkön keresztül érkeztek a munkások Magyarországra, ezzel a foglalkoztatási formával történt a vendégmunkások tömeges behozatala. A Telex cikke alapján a foglalkoztatási engedély kérvényezése jóval bonyolultabb, ezért ilyet főleg azok igényeltek, akik minősített munkaerő-kölcsönző segítsége nélkül, saját állományokba hívták dolgozni a munkást. A jelenlegi szigorítás nem érinti azokat a vendégmunkásokat, akik már itt tartózkodnak, vagy akik az engedélykérelmüket június 5-ig leadták, és az ezzel kapcsolatos díjakat is megfizették.
The post Vendégmunkás-stop: akkugyárakat, globális céget, és a kormánnyal üzengető Master Goodot is kérdeztük, meglepő válaszok érkeztek appeared first on Forbes.hu.
