Gazdaságpolitikai fordulóponthoz ért Magyarország az április 12-i választásokkal. Az ING vezető elemzője szerint a reálgazdasági mutatók szinte mind bizakodásra adnak okot, de figyelmeztetett rá, hogy a globális hatásokra a Tisza-kormánynak sincsen ráhatása. Virovácz Pétert az MNB monetáris politikájáról és a hazai vállalati szektor kilátásairól kérdeztük.
Hiába a kormányzati akarat és a társadalmi bizalom, a külső tényezőkkel együtt kell mérlegelni a magyar gazdaság kilátásait – mondta az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter egy e heti elemzői sajtótájékoztatón, amelyen a Forbes.hu is részt vett, és ahol az elemző interjút is adott nekünk.
Virovácz szerint április 12-vel a gazdaságpolitikánk fordulóponthoz érkezett. Az új kormány célja az uniós források felszabadítása, a költségvetési egyensúly megteremtése, valamint a progresszív személyi jövedelemadó-rendszer kiépítése. Ezek a hatások mind támogatnák a gazdaság tartós bővülését. Azonban hazánk kicsi és nyitott gazdaság, így a geopolitikai feszültségek, az ellátási láncok megakadása vagy az európai autóipar gyengélkedése mind meghatározó tényezők.
A problémák ellenére jelenleg rendkívül jók hazánk kilátásai. Az első negyedéves GDP bővülés meghaladta a 2022-ben mért csúcsszintet, az infláció évek óta nem látott mélységben van (1,8 százalék), miközben a forint tartósan a 360-as szint alatt ragadt.
A makrogazdasági mutatók összességében a stabilizáció jeleit mutatják, ezt pedig tovább támogathatják az uniós források, az állami kiadások felülvizsgálata és a nemzetközi működőtőke-beruházások.
A reálgazdasági mutatók közül a munkaerőpiaci jelentéseket kell aggódva figyelni. Öregedő társadalmunkban egyre kisebb az aktív korú népesség. 2022 közepe óta ez a csoport 160 ezer fővel csökkent, ami Szeged lakosságának felel meg. 2030-tól szembe kell néznünk azzal a munkaerőpiaci sokkal, hogy a munkavállalók egy széles csoportja megy el nyugdíjba, helyükre pedig nem tud elegendő munkavállaló belépni a rendszerbe. A Magyarországra váró nyugdíjcsapdáról és annak lehetséges megoldásairól nemrég a Forbes Money podcastban kérdeztük Farkas András nyugdíjszakértőt.
Az erős forint leradírozhatja az életképtelen vállalkozásokat a térképről
A választás óta a forint kimagasló teljesítményt nyújt. Cikkünk írásának pillanatában 355-ös szinten áll az euróval szemben, nem sokkal a jegybank kamatdöntése után. A Magyar Nemzeti Bank 25 bázispontot vágott az alapkamatból, ezt követően veszített 2–3 forintot az erejéből a devizánk.
Virovácz Péter egyetértett azzal, hogy a jelenlegi helyzetben a Varga Mihály vezette testület egy markánsabb, 50 bázispontos kamatvágást is bevállalhatott volna. Ezzel együtt hozzátette, hogy aki figyelemmel kísérte az MNB rendkívül óvatos kamatpolitikáját, az vélhetően nem lepődött meg a monetáris tanács döntésén. A Forbes.hu-nak elmondta az elemző, hogy a június 23-i ülés fontosabb része a sajtótájékoztató volt.
Én is írtam arról, hogy van tér az 50 bázispontra, de nem szabad elfelejteni, hogy a jegybank hitelessége fontos. Korábban egy szóval sem utaltak rá, hogy készek lennének ekkora vágást végrehajtani, a piacokat pedig nem szeretik meglepni. Ez alapján borítékolható volt a 25 bázispontos csökkentés
– mondta az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette, hogy a döntés utáni sajtótájékoztató már érdekesebb volt, hiszen a jegybank váratlanul jelezte, hogy elkezdi a kamatvágási ciklust. Ez azért volt meglepő, mivel eddig arról volt szó, hogy minden vágás után a beérkező adatok alapján döntenek a következő lépésről. Most viszont még idénre két 25 bázispontos vágást jelentettek be, ebből az ígéretből pedig nehezen tudná kikormányozni magát az MNB.
Azt még egyelőre nem látjuk, hogy a kamatvágási ciklus bejelentése minként hat a forintra és a magyar gazdaságra, viszont az exportorientált vállalatok számára mentőövet dobhat a hír.
Ugyanis az erős forint kivérezteti az exportra termelő cégeket. Virovácz szerint ez főként azokra a vállalkozásokra igaz, melyek alacsony hozzáadott értékkel és szűk marzsokkal dolgoznak. Az elemző utalt egy, a Telex.hu-n megjelent cikkre, melyben arról olvashatunk, hogy a hazai exportőrök 15 százaléka mehet csődbe a következő három hónapban, ha nem kapnak segítséget. Valóban sok vállalkozás nem fogja tudni kigazdálkodni a 360-nál olcsóbb eurót, de úgy látja, hogy a csúszó leértékelésre berendezkedő cégek között sok volt a versenyképtelen vállalkozás.
A szakértő a kamatvágási ciklussal kapcsolatban úgy látja, hogy az inflációs pálya, a hozamkörnyezet és a forint ereje mind teret enged ennek az intézkedésnek, azonban azt még nem látjuk, mi a jelentősége annak, hogy a bejelentéssel az MNB elköteleződött emellett. Jelenleg egy globális eladási nyomás alakult ki, a tőzsdeindexek mindenhol szakadnak. „Az MNB pont egy olyan időszakban indította el ezt a monetáris lazítási ciklust, amikor a világon mindenhol kockázatkerülő magatartásra álltak át a piacon.”
Azt az elemző sem állítja, hogy a jegybank rossz döntést hozott volna, de arra felhívta a figyelmet, hogy a következő időszakban nehéz lesz megmondani, hogy a forint a monetáris lazítás vagy a globális hatások miatt veszít-e az értékéből. Hozzátette, hogy érdemes lesz a lengyel zlotyi vagy a cseh korona árfolyamának tükrében monitorozni devizánk értékének változását.
Virovácz arról is beszélt, hogy még a kamatdöntés előtt a piac már beárazott idénre 100 bázispontot, amit lefaraghat a jegybank az alapkamatból. Háromszor 25-öt már be is jelentettek, ebből egyet véghez is vittek. Annak ellenére, hogy a tér meglett volna az 50 bázispont előtt, az óvatosabb hozzáállást az indokolhatta, hogy néhány hónap múlva, ha a szélirány úgy változik, akkor könnyebb a 25-ről visszakorrigálni.
A forró pénzek fűtik a forint erejét, a legnagyobb kockázat Japán
Teljesen jogos a felvetés, hogy a forint erejét jelenleg a carry trade ügyletek támasztják (tőkeáttételes ügyletek, melyek a devizapiacra korlátozódnak). Ez a mankó viszont könnyen eltűnhet, ha az MNB gyors vágásokat hajt végre, miközben az EKB vagy a Fed kamatemelést végez. Ennek ellenére Virovácz Péter nem ennek a két jegybanknak a döntéseitől tart – mint mondta, a Fed és az EKB kamatemelést nagyjából beárazta a piac –, hanem a japán jegybankon (BOJ) tartja a szemét.
A japán sztorit a piac még nem árazza, pedig a hatásai nemcsak a forintot, hanem a teljes feltörekvő piacot megrázhatják.
A Bank of Japan 1 százalékra emelte az alapkamatot, ami évtizedes csúcsot jelent. Mivel a jen még mindig veszít az értékéből, vélhetően a BOJ további emelésre kényszerül az idén. Miért fontos ez? Érteni kell, hogy a japán jen funding currency, vagyis a traderek mindig jenben veszik fel először a hiteleket, majd ezt váltották tovább kerekíthető devizákra. A japán jen gyengülése kifizetődő bizniszt jelentett, viszont a monetáris szigorítás elveheti ennek az élét. Nem is beszélve arról, ha a befektetők elkezdenek a japán kötvénypiacban gondolkodni, ami még az amerikai piacra is nyomást helyezhet.
Összességében Virovácz úgy látja, hogy a legnagyobb kockázat, ami akár rövid távon a 370-es szint fölé is lökheti a forintot, az a Japán jegybank monetáris politikája. A szakértő szerint egy viszonylag lassú forint leértékelés menedzselhető, de egy hirtelen felpattanás nagyon fájdalmas lenne.
Ezzel együtt az elemző arra számít, hogy megvan a lehetőség a forintárfolyam 360-as szint körüli megtartására, ami kaput nyithat az euró bevezetése előtt.
Euróbevezetés: ezzel a stratégiával megvalósíthatók a maastrichti kritériumok
Virovácz Péter szerint bőven van lehetőség az euró bevezetésére Magyarországon, azonban szerinte ez csak 2030 és 2034 között valósulhat meg. A szakértő arról beszélt, hogy az egyik legnagyobb kihívás a költségvetésen tátongó lyuk betömése lesz az új kormány előtt. Az elemző szerint a korábbi kormány ésszerűtlen kiadásainak felülvizsgálatával és az uniós forrásokkal nagy mennyiségű pénzt lehet a rendszerben tartani, melynek segítségével az idei 6,8 százalékos hiányt a jövő év végére 5 százalékra vagy alá is le lehet szorítani. 2030-ra a 3 százalékos hiányt sem tartja elképzelhetetlennek.
Ezzel az elmélettel megy szembe, hogy a kormánynak rendkívül sok beruházást kell megvalósítania, melyek emészteni fogják a pénzt. Az elemző szerint ez jogos felvetés, de hozzátette, hogy megfelelő szervezéssel megoldható az általa leírt pálya.
A Forbes.hu-nak arról is beszélt, hogy ezeknek a beruházásoknak a megvalósításába a hazai vállalati szektor is bevonható lehet. Az erős forint árt az exportcégeknek, de azok a vállalatok, melyek az utóbbi években felhalmozták a tőkét, most kedvező áron szerezhetnek be technológiát és know-how-t külföldről.
Virovácz Péter szerint megfelelő kommunikációval sok hazai céget be lehetne vonni az ország építésébe, ami levehetné a teher egy részét az államháztartás válláról. Hozzátette, hogy a költségvetés hiányát a hazai hozamkörnyezet is csökkenteni tudja. Az amerikai és a magyar 10 éves államkötvények hozama között a különbség kevesebb mint 100 bázispontra csökkent. „Szinte olyan szinten tudunk hitelt felvenni, mintha az Egyesült Államok lennénk. Mondjuk ez lehet, a Trump-féle gazdaságpolitikát minősíti” – hívta fel a figyelmet az elemző.
„Amikor arról beszélünk, hogy a magyar gazdasággal szemben van egy megelőlegezett bizalom, akkor a forint erejéről és a hozamszint csökkenéséről beszélünk”
– összegezte Virovácz. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 100 bázispont hozamkörnyezet csökkenés az állampapírpiacon 2030-ig nézve a GDP 0,5 százalékával csökkenti a költségvetési hiányt az alacsonyabb kamatfizetésen keresztül.
The post Virovácz Péter: Van egy hatás, ami akár rövid távon 370 fölé lökheti a forintot, de nem beszél róla senki appeared first on Forbes.hu.
