A közel-keleti válság és az olajárak emelkedése állhat a globális jelenség mögött.
Mi történt? Több vezető gazdaságban hétfőn a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott szintre emelkedtek az állami hitelfelvétel költségei. A befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti konfliktus tartósan magasan tarthatja az inflációt, ami miatt a jegybankoknak tovább kellhet szigorítaniuk a monetáris politikát. Emiatt csak magasabb hozam mellett hajlandók állampapírokat vásárolni, írja a Guardian elemzése.
Példák. Franciaországban a 30 éves államkötvény hozama 2008 szeptembere óta nem látott magasságba került, míg a 10 éves francia papír hozama 2009 óta nem volt ilyen magas. A német 10 éves kötvényhozam 2011 óta nem látott szintre emelkedett. Az Egyesült Államokban a 30 éves államkötvény hozama 5,29 százalékra ugrott, ami 2007 óta a legmagasabb érték.
Kilátások. Jelenleg közel 85 százalékra teszik annak esélyét, hogy szeptemberben ismét emelés jöhet. Közben a közel-keleti konfliktus miatt az olaj ára egy hét alatt 6 százalékkal emelkedett, ami tovább növelheti az inflációs kockázatokat. A hozamok emelkedése máshol is éreztette hatását, a brit és olasz állampapírok árfolyama esett, Japánban pedig a 10 éves kötvényhozam három évtizedes csúcsra került.
Miért veszélyes? A magasabb állampapírhozam nemcsak az államok finanszírozását drágítja meg, hanem idővel a gazdaság többi szereplőjének hitelfelvételi költségeire is hatással lehet. A legfontosabb kérdés, hogy az inflációs sokk átmeneti lesz-e, vagy egy újabb, tartósan magasabb kamatkörnyezet közeleg.
The post Visszatértünk a 2008-as válság előtti évek szintjére, inflációs korszakra készül a világ appeared first on Forbes.hu.
