Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter első interjújában adatvezérelt agrárirányítást, a hazai termelők védelmét és a szektor edukálását is hangsúlyozta.
Mi történt? Politikamentesebb agrárkamarát, adatvezérelt agrárirányítást és versenyképesebb élelmiszeripart ígér Bóna Szabolcs, a Tisza-kormány agrár- és élelmiszergazdasági minisztere. Az Agrárszektor.hu-nak adott első interjújában kifejtette, hogy a tárcája egyik első feladata az lesz, hogy újraszabja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működését. Új választási rendszert és alapszabályt vezetnének be, miközben felülvizsgálnák a kamara közfeladatait és költségszerkezetét is.
„Az a probléma ott van, hogy a szakmának elveszett a becsülete a kamarán belül, és egy az egyben átment egy politikai intézménybe”
– fogalmazott Bóna.
A Lázár Jánoshoz köthető Mezőhegyesi Ménesbirtokról azt mondta, hogy zajlik valódi ménesgazdálkodás, de „az alapítványi vagyonkezelést pedig ebben a formában, ahogy ott működött, egészen biztos, hogy felülvizsgáljuk, ahogy minden ilyen alapítványi vagyonkezelőnél is.”
Az új kormányzati struktúrában három minisztérium osztozna a vidéket érintő ügyeken. Az agrártárca az élelmiszertermelés teljes láncáért felelne, az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz kerülnének a természetvédelmi és környezetügyi területek, míg a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium a vidéki életminőség javítására koncentrálna.
Bóna az agráriumban egy holland mintára épülő konstrukció kialakítását tervezi, amely az egyetemek, a szaktanácsadók és az agráradatok összekapcsolásával segítené a gazdákat. Ebben kulcsszerepet kapna az Agrárközgazdasági Intézet és a falugazdász-hálózat.
Az élelmiszeriparban a fő cél a versenyképesség javítása lenne: energiahatékonysági beruházásokkal, innovációval és magasabb hozzáadott értékű magyar termékek fejlesztésével próbálnák csökkenteni az importfüggőséget. Bóna szerint ma több fontos termékkategóriában – például vaj vagy gyümölcsjoghurt esetében – gyakorlatilag eltűntek a magyar termékek a boltokból. Hangsúlyozta a hazai méz piaci pozíciójának erősítését az importtal szemben, emellett a méhlegelők területét is bővítené.
Az aszálykezelésben az állami kárenyhítés helyett nagyobb egyéni felelősséget és új kockázatkezelési rendszert vezetne be. „Nem fog tudni működni fenntartható módon, hogy minden káresemény esetén az állami segítség az egyetlen megoldás.” Emellett a gazdák edukációját és az adatvezérelt döntéshozatalt tartja a legfontosabbnak, hogy a termelők jobban alkalmazkodjanak a klímaváltozás miatt átalakuló mezőgazdasági viszonyokhoz.
The post „Vannak olyan termékkörök a kereskedelembem, ahol akár 80 százalékos hazai arányt is el tudunk érni” – ezeket tervezi az új agrárminiszter appeared first on Forbes.hu.
