Alig néhány éve derült fény arra, milyen sok vulkán pihen az Antarktika jégtakarója alatt, ezeket csak távérzékelés révén ismerhetjük meg, azonban nem volna rossz sokkal többet tudni róluk. A Science ismertette az e hegyekkel kapcsolatos friss kutatásokat.

Az Antarktika vulkánjai esetében két dolog miatt érdemes aggódni. Egyrészt, ha a jég alatt kitörés zajlik, az felgyorsíthatja a jég olvadását, másrészt, ha elolvad a jég, az kitörésre késztetheti a vulkánokat. A jégtakaró ugyanis nagy nyomást fejt ki az alatta lévő vulkánokra.

Ez a nyomás hozzájárul ahhoz, hogy a vulkánok hosszú pihenőn lehessenek, ám, ha elolvad, a visszatartó erő megszűnik, és a magmában lévő gáz felszabadul, ez pedig kitöréshez vezethet. Ilyen esetekre több helyen is ismerünk példákat, ám az Antarktika területén eddig nem, ennek viszont nem az az oka, hogy ott nem fordulhat elő.

Az Antarktika legismertebb vulkánja az Erebus, amely alig 40 kilométerre található a legnagyobb kutatóbázistól, a kisváros méretű McMurdo-tól. A vulkán különlegessége a periodikus aktivitású lávató amelyet hosszú ideje tanulmányoznak. Egy másik, innen 1500 kilométerre lévő izgalmas hegyre is figyelnek azonban a szakemberek: a Waesche nevű vulkánra. Ez azon a területen (Marie Byrd Land) található, ahol néhány éve a mintegy 100 rejtőzködő, jég alatti tűzhányót is felfedezték.

A Waesche esetében az Új-Mexikói Bányászati- és Műszaki Egyetem kutatói egy évtizeden át vizsgálták és még most is vizsgálják a vulkán környezetét, beleértve azt is, hogy a jég miként viselkedett a régióban. Ennek főként az a célja, hogy kiderüljön, miként reagál a jégtakaró és a vulkán a jelenkoritól eltérő klímahelyzetekre.

A jelenleg jórészt a 2 kilométer vastag jégtakaró alatt lévő vulkán kőzetmintáinak vizsgálata elárulta, hogy több mint 100 ezer éve volt aktív. Egyelőre még nem publikált eredmények szerint a mintegy 50 felismert kitörés 90 százaléka azokban az időszakokban zajlott, amikor az eljegesedések között a maihoz hasonló klíma volt, és amikor vékonyabb volt a jégtakaró.

A kutatók hamarosan vissza is térnek a hegyre és megpróbálnak olyan további mintákat kinyerni, amelyekből kiderülhet: a jég visszahúzódása szerepet játszott-e a korábbi kitörésekben. Emellett szeretnének a közeljövőben más hasonló vulkánokat is felkeresni, ugyanilyen események vizsgálata miatt.

Nem világos, milyen hamar reagál egy vulkán arra, ha csökken a jégtakaró nyomása, ha egyáltalában reagál persze. Ha viszont több is aktívvá válik kis idő alatt, az a jégvesztést is tovább fokozhatja, ez pedig afféle ördögi körként újabb kitörésekhez vezethet. Ez azt is jelenti, hogy az emberiség üvegházgáz-kibocsátásának akár a vulkáni tevékenységre is lehet hatása, közvetett módon.

The post Rákapcsolhatnak az antarktikai vulkánok, ha fogy róluk a jég first appeared on National Geographic.