A Magyar Haltani Társaság 16. alkalommal rendezte meg az Év hala választást és a korábbi évekhez hasonlóan az elnökség idén is három jelöltet állított: a dévérkeszeget (Abramis brama), a kurta baingot (Leucaspius delineatus) és a vágódurbincsot (Gymnocephalus cernua) – olvasható a szervezet oldalán. A közönség ezen három, hazánkban őshonos halfajra szavazhatott.
A 2024. december 31-én éjfélig beérkezett 3586 voks 26 százalékával a vágódurbincs a harmadik, a dévérkeszeg 30,7 százalékkal a második lett, az első helyet pedig 43,3 százalékkal a kurta baing szerezte meg.
A kurta baing a nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos halunk. Teste megnyúlt és vaskos, háta és hasvonala enyhén ívelt, rövid, tompa orra és jellegzetesen nagy szemei figyelemfelkeltőek. Szája felső állású, a nagy szájhasíték meredeken felfelé irányul, alsó állkapcsa kampószerűen felhajlik, így szinte álarcszerűen takarja a fejét.
Általános mérete 6–8 centiméter között mozog, de ritkán akár 10 centisre is megnőhet. Pikkelyei aprók, ezüstösek, és könnyen lehullanak.
Táplálékát főként planktonikus élőlények, árvaszúnyoglárvák és a vízfelszínre hulló apró rovarok alkotják. Szaporodása április és július között zajlik, amikor párosan rakják le az ikrákat. A nőstény 100–150 darab ikrát ragaszt vízi növényekre, amelyeket a hím őriz és gondoz.
A lassan áramló vagy állóvizeket kedveli, például tőzegbányatavakat, holtmedreket és alföldi csatornákat. Nagyobb folyóinkban többnyire csak az áradások után jelenik meg a hullámtereken. Jellegzetes bélyege a farokalatti úszó tövén található pontsor, valamint az oldalvonal, amely csupán az első néhány pikkelyen látható.
Élőhelyeinek eltűnése és az inváziós fajok terjedése miatt állományai jelentősen visszaszorultak. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.
The post Megvan az év hala first appeared on National Geographic.
