A karácsonyi salátatörvény részeként újraírták a Magyarországon dolgozó vendégmunkásokat érintő szabályokat, de ez aligha volt az utolsó módosítás: a munkaerőpiac problémáit ahogyan az eddigiekkel, úgy ezzel a szigorítással sem oldja meg a jogalkotó. De miért, ha a rendszer szinte biztos, hogy változni fog. A kérdés csak az, hogy milyen irányba és hogy mikor.

Szenteste előtt jött a hír

A tavaly december 24-én elfogadott salátatörvényben kapott helyet a vendégmunkásokat érintő szabályozás szigorítása. A hír már advent harmadik hetében, december 17-én megjárta a magyar sajtót:

35 ezer főre korlátozzák a kiadható engedélyek számát és Georgia kivételével egyetlen harmadik országbeli munkavállalónak sem lehet új munkavállalási engedélyt kiadni.

Ez nem fedte teljes mértékben a valóságot, januárban vált világossá például, hogy a Fülöp-szigetekiek mégis jöhetnek, csak hát az ezzel foglalkozó szakértőknek karácsonykor volt jobb dolguk, mint bogarászni a törvényeket.

Horváth Tamással és Stasztny Viktorral, a munkaerőkölcsönzéssel foglalkozó Menton Jobs alapítóival is csak az év elején tudtunk leülni átbeszélni részleteiben a szabályozást és a mögötte meghúzódó miérteket. Szerintük a sztori nem decemberben, hanem még az ősszel kezdődött. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) akkor tiltotta meg a magán-munkaközvetítők számára a harmadik országbeli állampolgárok közvetítését, ahogyan ők fogalmaztak „a visszaélések elkerülése érdekében”. A döntéssel jelentősen lecsökkent azon országok száma, ahonnan vendégmunkások jöhettek. Erről Viktor beszélt:

„Eddig a kis közvetítőcégek gyakorlatilag bármilyen nációt hozhattak, bár ehhez egy sokkal hosszabb és körülményesebb ellenőrzésen kellett keresztül menniük. A nagyobb, minősített kölcsönzők számára, mint a Menton, ezzel szemben meg volt adva egy lista, hogy honnan hozhatnak vendégmunkásokat, de cserébe egy gyorsított folyamattal is be tudtuk hozni őket” – mondja Viktor az eddigi rendszerről. Az elvi elgondolás emögött az, hogy a nagyokat az állami szervek sokkal egyszerűbben és gyakrabban tudják ellenőrizni, így nem okozott problémát a gyorsított folyamat.

Október 15. óta tehát csak ők és a stratégiai nagyberuházásokhoz kapcsolódó cégek hozhattak be vendégmunkásokat, de a forrásországok száma már akkor jelentősen lecsökkent. A döntés hátterében az állt, hogy a gyorsított eljárás ellenére többségében még mindig a listán nem szereplő országokból – Thaiföld, India, Pakisztán – érkezett Magyarországra a munkaerő.

De hogy volt ez egyáltalán lehetséges? Eddig kizárólag munkaügyi és idegenrendészeti ellenőrzésen estek át a vendégmunkások, a kérdés kvázi annyi volt, hogy tényleg szükség van-e rájuk. Nemzeti ellenőrzésen ugyanakkor nem mentek át, itt tudják visszanézni, hogy pontosan melyik országból érkeznek. Az ősz óta a változás az, hogy már ez is szempont. Ezt a tendenciát folytatta a decemberi szigorítás: a nemzeti kártyásokon túl – ez lényegében a szerbeket és az ukránokat jelenti, a többi balkáni ország munkaerő-szempontból irreleváns, erről itt írtunk – a grúzok és a helyi irodával rendelkező Fülöp-szigetekiek kaphatnak munkát Magyarországon, más nemzetiségűek nem.

Egyre több vendégmunkásra van szükség a magyar gazdaságban.

Miért fontos a nemzetiség?

A magyar kormány új elvárása a vendégmunkásokat küldő országok felé az úgy nevezett visszafogadási megállapodás. A listáról azok kerültek le, akik ezt nem írták alá, illetve azok, akik egyszerűen nem rendelkeznek erre a célra létrehozott speciális irodával. A visszafogadási megállapodás azt hivatott garantálni, hogy ha az adott munkavállaló nem hagyná el Magyarországot, azesetben a küldő ország segít a magyar hatóságoknak a munkavállalót „visszafogadni” az anyaországba, effektíve hazaküldeni.

„A kormány 2024-ben valószínűleg azt szerette volna elérni ezekkel a lépésekkel, hogy minél több ország írjon alá ilyen megállapodást, hogy a vendégmunkásaik a szerződések lejártával ne dolgozhassanak illegálisan Magyarországon, vagy ami gyakrabban előfordul, más EU-s országban. A nemzeti kártyás országok már korábban aláírták ezt a megállapodást, azóta a grúzok és az örmények is, a többiek viszont nem, ezért dönthetett úgy a magyar kormány, hogy bekeményít” – mondja Tamás, aki szerint az egyezmény aláírása az elsődleges lehetősége a küldő országoknak, hiszen a Fülöp-szigetekiekéhez hasonló vendégmunkás-iroda kiépítése és fenntartása extra költség. Ez legfeljebb az indonézeknél merülhet fel, mint opció, mert náluk a konzulátus aktívan részt vesz az ide érkező munkások életében.

A Menton Jobs alapítói a kérdésben már egyeztettek a küldő országokban lévő partnereikkel, akik jelenleg is próbálják kijárni, hogy a saját kormányaik aláírják ezt a visszafogadási megállapodást.

A probléma csak annyi, hogy nem tudni, hogy ez három hónap lesz vagy két év.

– jegyzi meg Viktor.

Stasztny Viktor. Fotó: Sebestyén László

Pedig nélkülük nincs magyar mezőgazdaság

Jelenleg a három legfontosabb küldő ország, akiknek nincs Magyarországgal visszafogadási megállapodása:

Kirgizisztán,

Indonézia

és Vietnám.

Tamás szerint a magyar gazdaság számára kulcskérdés a három ország döntése, lévén ezen országokból érkező vendégmunkások jelenleg a magyar

mezőgazdaság,

élelmiszeripar,

turisztika,

feldolgozóipar,

és autóipar

különböző területein kifejezetten nagy számban dolgoznak. És effektíve pótolhatatlanok.

„Szükség van egy diverz vendégmunkás országlistára, nem lehet mindent megoldani a Fülöp-szigetekről.

A filippínók szakképesítést igénylő munkák elvégzésében nagyon jók, viszont éppen ezért többe kerül foglalkoztatni őket, nagyjából 15 százalékkal. A Fülöp-szigeteken az állami szabályozás miatt idénymunkát sem vállalnak el, ezért a 4-6 hónapos ritmusokban működő mezőgazdaság is kiesik, és mivel jellemzően kis termetűek, a kemény fizikai munkák sem jöhetnek szóba. Ilyenkor lenne például nagy szükség a kirgizekre, indonézekre, vietnámiakra” – magyarázza Tamás, aki szerint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar komoly kihívások elé fog nézni, ha ez a helyzet nem lesz megoldva.

Horváth Tamás. Fotó: Sebestyén László

December 24-e óta tajtékozva hívnak fel minket a partnereink, nap mint nap, és kérdezik, hogy mi a terv. Nincs terv.

Megpróbálunk vért izzadva költségoldalon behozni a szabályozásnak megfelelő nemzetiségű vendégmunkásokat, de a filippínók plusz költségét már nem tudjuk lenyomni rajtuk, mert egyszerűen nem éri meg. Ilyenkor előfordulhat, hogy akadozik a termelés, rosszabb esetben akár le is állhat” – mondja Tamás.

A Menton Jobs történetében először fordul elő ilyen helyzet. A kezdetekkor a vendégmunkás-modell még a kelet-magyarországi munkások vendégeskedését jelentette Nyugat-Magyarországon, aztán megjelentek az ukránok és a szerbek, akik azóta már leginkább Európa fejlettebb régióban vagy a legjobban fizető magyar állásokban, például akkugyárakban dolgoznak.

A hazai akkugyárak helyzete külön történet, a kormányzati tervekhez képest az épülő üzemek jellemzően megkésve, csökkentett termeléssel fognak elindulni, az autóipar is szenved, ezek fényében az új, 35 ezer fős vendégmunkás-kvóta – ennyi új engedélyt adhatnak ki 2025-ben Magyarországon – a szakértők szerint abszolút reális. Ugyanakkor ez relatív „kvótabőség” aligha jelent majd megoldást a mezőgazdaságban és a gazdaság egészében tapasztalható munkaerőhiányra, hiszen ennyi vendégmunkás behozatala a visszafogadási megállapodást aláíró országok közül elképzelhetetlen, és ahogyan azt a fentiekben láthattuk, gazdaságilag nem is megtérülő.

Az alacsonyabb hozzáadott értékkel bíró munkahelyeket az elmúlt években a kelet-ázsiaiak dominálták – egyszerűen azért, mert ezekbe az állásokba nem találni magyar munkaerőt, pedig a mai napig keresnek –, kiesésüket már most érzi a piac.

„Jelenleg úgy néz ki, hogy ha a partnereinknek szüksége van munkásokra, akkor azt lehet, hogy meg tudjuk oldani, de lehet, hogy nem. Nagyjából megszűnt a játéktér: az ukránok és a filippínók drágák, a Dél-Balkán egyszerűen nem működik, oroszokkal pedig nem dolgozunk” – foglalja össze a helyzetet Tamás.

Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság helyzetét az egyszerűsített foglalkoztatás megnövekedett költsége tovább rontja. A fizetendő közteher – száz forintra kerekítve – a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként

a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján 2200 forint,

míg az alkalmi munkánál 4400 forint lett

2025 január elsejétől. Négy évvel ezelőttig ez 500 forint volt a idénymunkánál és 1000 forint az alkalmi munka esetén.

A kérdés talán súlyosabb, mint valaha:

ki fogja betakarítani a termést?

The post Karácsony óta tajtékozva hívnak a partnerek – ki takarítja majd be a termést a magyar földeken? appeared first on Forbes.hu.