Nem túlzás azt mondani, hogy szinte az elmúlt hetekben az egész világ a Los Angelest sujtó tűzvészre figyelt, és azon izgult, hogy minél hamarabb meg tudják fékezni a lángokat a tűzoltók, akiknek brutálisan nehéz volt a dolguk a száraz növényzet és viharos szelek miatt.
A beszámolók szerint a Los Angeles-i erdőtűzben több mint 10 ezer ingatlan semmisült meg, és több mint 150 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A tűz megfékezését a nagy szél, a szélsőségesen száraz időjárás, a rossz látási viszonyok, az emberhiány és a térség elavult vízellátó rendszerei is hátráltatták.
Hazánkban szerencsére teljesen mások a környezeti viszonyok, így szinte elképzelhetetlen olyan puszító, megfékezhetetlen szabadéri tűzvész, mint az USA területén. Viszont a lakatlan pusztákon fellobbantak már olyan tüzek, melyek megfékezésén egy hétig is dolgoztak a tűzoltók.
MTI/Vasvári Tamás
Magyarországon az időjárási, domborzati viszonyok és a vegetáció összetétele miatt nem jellemzőek a nagy kiterjedésű, nehezen kontrollálható erdőtüzek. A hazai erdőkben felszíni tüzek fordulnak elő, amikor az erdő talaján levő avar és egyéb elhalt növényi részek, a nyárfapihe, vagy kisebb cserjék kapnak lángra. A fák lombozatát is érintő koronatüzek Magyarországon ritkán fordulnak elő, ha mégis, kis területre korlátozódnak, jellemzően alföldi fenyvesekben, borókásokban fordulnak elő. A szabadtéri tüzek előfordulása tavasszal, illetve a nyári hőség idején jellemző
– nyilatkozta a Sokszínű Vidéknek Dóka Imre tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Kommunikációs Szolgálat szóvivő-helyettese, aki kiemelte: tavasszal a tűz továbbterjedését elősegíti, hogy a növényzet még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt növényzet, illetve lomb maradt a területen.
Ez a tavasszal kezdődő kerti munkák és az emberi gondatlanság miatt könnyen meggyulladhat. A nyári csapadékmentes és meleg időjárásban az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, az esetek túlnyomó többségében itt is emberi gondatlanságról beszélhetünk. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között fordul elő.
Érdeklődésünkre a szakértő elmondta, hogy a legtöbb szabadtéri tűz (több mint 16 ezer) 2012-ben volt, például a Bugac közelében lévő ősborókásban.
2017 augusztusában a Hortobágyi Nemzeti Parkban keletkezett tűz csaknem ezer hektáron.
MTI/Vasvári Tamás
A terület egy része annyira mocsaras, lápos volt, hogy azt sem gépjárművekkel, sem gyalog nem lehetett megközelíteni. A tűzoltók munkáját a honvédség két helikopterrel segítette, az elérhetetlen területeken égő tüzet a levegőből oltották. 2022-ben számos nagy kiterjedésű szabadtéri tűz volt, 2024 szeptemberében pedig Vas vármegyében, Csönge környékén volt hasonló kiterjedésű tűz (képeinken ez a pusztítás látható – a szerző).
Dóka Imrétől megtudtuk, hogy a szabadtéri tüzek oltásakor a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz. A településektől, természetes vízfolyásoktól és tavaktól távol fekvő területre kell eljuttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet.
A szabadtéri tüzek esetében mindig elsődleges feladat annak mihamarabbi körülhatárolása, a lángok terjedésének megakadályozása. Amennyiben a tűz környezetében települések vannak, a tűz terjedési irányában élőket értesíteni kell, ha pedig elkerülhetetlenné válik, ki kell telepíteni őket
– szögezte le a szóvivő-helyettes, akit megkérdeztünk arról is, hogy mikor kell elrendelni tűzgyújtási tilalmat.
MTI/Vasvári Tamás
Tűzgyújtási tilalmat akkor rendelnek el, ha az erdő talaján lévő lehullott növényi részek nedvességtartalma nagyon alacsony. A tűzgyújtási tilalom azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is. A kerti égetésről az önkormányzatok döntenek. Ahol az önkormányzatnak nincs kerti zöldhulladék-égetésről szóló rendelete, ott az tilos.
Végül a tűzoltó őrnagy jó tanácsként felhítvta a figyelmet arra, hogy a tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen a közelben egy szerszám, amivel kordában lehet tartani a tüzet és néhány vödör víz vagy a kerti slag, amivel el lehet oltani. Ha feltámad a szél, az égetést abba kell hagyni. Minden évben komoly égési sérülések és halálesetek is előfordulnak a kerti gazégetésnek induló tüzek miatt.
Sajnos a vasi tűzvészben szinte minden állat bent égett 1000 hektáron. A bikácsi erdőben egy eldobott cigi okozot hatalmas tüzet, itt pedig arról írtunk, hogy akár tízszeresére is megnőhet a pusztító tüzek száma.
The post Nincs realitása a Los Angeles-i tűzvészhez hasonlónak Magyarországon first appeared on Sokszínű vidék.
