2024-ben sem unatkoztak a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont szakemberei, hiszen összesen 551 névkérelemről kellett dönteniük – ezekből 229 volt férfi, 322 pedig női név.
Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs a 24.hu megkeresésére közölte: a babájukat váró szülők mellett egyre gyakrabban nyújtanak be névkérelmet olyanok is, akik maguknak szeretnének újonnan bejegyezhető keresztnevet. Tavaly 27 esetben a nagyobb gyermekének, 70 alkalommal pedig saját magának próbált engedélyt kicsikarni a kérelmező.
Az 551 név alig több mint 10 százaléka ment át a jogszabályok szerint kialakított szűrőn, 66 új név vált bejegyezhetővé. Ebből 41 női, 25 pedig férfi név, ezek közül az idén már szabadon lehet is válogatni.
Az alacsony bejegyzési arány oka részben továbbra is az, hogy a vonatkozó jogszabály szerint új nevet kizárólag a magyar helyesírás szabályai lehet elfogadni, s a kérelmek többsége még mindig idegen helyesírással írt névre vonatkozott. A kérelmezők nem könnyen adják fel: többször is előfordul, hogy a kutatóközpont nem engedélyez egy nevet bejegyzésre, ám fél év múlva ugyanazok újból kérik ugyanazt a formát.
Valahogy nem elég világos, hogy ezt egy jogszabály írja elő. Ilyen például a Carlos, a Mattihas, az Entony, az Antony, a Conor, a Connor, a Sophia, a Maya és az Aysa. De megjelent többször a Kéthy és Kéty alak, illetve a Hercegh, a Judith, az Emily és a Pierre is
– sorolja Raátz Judit.
De akad ellenpélda is. A Lackó név nem először került eléjük, és bár korábban nem javasolták bejegyzésre, egy család ezúttal olyan jó és hiteles érveket írt, amivel tavaly végre sikerült meggyőznie a bizottságot. Az indokok közé tartozott, hogy a név korábban létezett önállóan is, hiszen családnévvé is vált. Miután a bizottság jóváhagyta a nevet, meg is született Magyarország első –hivatalosan is – Lackója.
Hime, Meszut és Milász már lehet a gyerek
Kérdésünkre válaszolva az intézet tudományos főmunkatársa elmondta, a 2024-es év új divatot is hozott a névkérelmezésben. Miközben gyakorlatilag eltűntek a skandináv nevek, megszaporodtak a héber és görög eredetűek, gyakoribbá váltak a török, perzsa és szanszkrit eredetű nevekre vonatkozó igények, és a férfiak esetében egyre több szláv név bejegyzését is kérték.
Feltörekvőben vannak a japán nevek is, amit a legtöbben azzal indokolnak, hogy vonzódnak a japán kultúra iránt.
The post Megszületett az ország első Lackója, nem fogadták el keresztnévként az Orbánviktort first appeared on 24.hu.
