A sokáig Mini-Dubajként emlegetett, majd néhány napja hivatalos projektnevet kapott – ez lett a Grand Budapest – rákosrendezői óriásprojektről szóló összefoglaló anyagunkból kiderült, hogy a fővárosnak saját közműcége miatt elővásárlási joga van a teljes, egy néhány nappal ezelőtt aláírt adásvételi szerződés szerint 50,9 milliárd forintért egy egyesült arab emirátusokbeli fejlesztőhöz került 85 hektáros területre.

Karácsony Gergely a témában kijelentette: a szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy a városvezetés lemondjon erről az elővásárlási jogáról, ezt azonban egyáltalán nem kívánják megtenni, így jelzik, hogy a nemrég az államtól visszaszerzett forrásokból elégítené ki az összeget.

Ez az ötlet első hallásra kitűnőnek tűnt, rövidesen megjelent azonban Lázár János építési és közlekedési miniszter reakciója, ami a következő mondattal indult:

Egy csekk és más semmi: rajta 5000 Mrd, és viheti a Főváros a területet, amivel egyébként 30 éve nem csinált semmit.

A tárcavezető ezzel kijelentette, hogy szerinte nem az elővásárlási törvényben jelzett módon – tehát a piaci vásárlóval azonos összeget, 50,9 milliárdot felajánlva – lehet átvenni a fejlesztési területet, hanem az arab beruházó által ajánlott teljes összeget az asztalra téve.

Lázár hozzátette: Karácsony talált „egy jogi lehetőséget, hogy végre felszámolja az általa vezetett város közepén éktelenkedő szeméttelepet, ami eddig sem kerületi polgármesterként, sem pedig főpolgármesterként nem zavarta”, arról azonban megfeledkezett, hogy a terület jó része az elmúlt harminc évben nem a főváros, hanem a MÁV, illetve az állam tulajdonában volt, így Zugló korábbi polgármesterének semmilyen oka nem lett volna arra, hogy rendbe rakja azt.

Szerdán Sára Botond főispán, a Fővárosi Kormányhivatal korábbi első embere is megszólalt a témában: szerinte

szó sincs arról, hogy az Államkincstárnak vissza kell fizetni a szolidaritási hozzájárulást, azt a bíróság sem jogalapjában, sem összegszerűségében nem minősítette vagy vitatta,

így a 28,3 milliárdos várt összeg nem fog elindulni a Városháza felé.

Grand Budapest

A helyzetet most a Rákosrendezőt a január 16-án kelt szerződés szerint eladó, állami hátterű Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. reakciója is bonyolítja, az ugyanis nemcsak egyetértett Lázár János szavaival, hanem újabb meglepő megállapítást tett – a rövid szöveg szerint az ingatlant csak akkor vehetné meg a főváros, ha egy államközi szerződés értelmében az Egyesült Arab Emírségek is egyetért ezzel.

Az egy bekezdésnyi reakciót szóról szóra közöljük:

Az MNV Zrt. álláspontja szerint a Ptk. és a vonatkozó joggyakorlat alapján az elővásárlásra jogosult e jogát akként gyakorolhatja, hogy az […] adásvételi szerződés valamennyi feltételét teljesíti, beleértve az ügylet tárgyára, a vételárra és annak fizetési feltételeire, a szerződéses biztosítékokra és valamennyi egyéb körülményre vonatkozó feltételt. Tárgyi adásvétel esetében ilyen speciális feltétel többek között, hogy Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2024. évi XXI. törvény szerint az ingatlan kizárólag olyan jogalany számára értékesíthető, amelyet az Egyesült Arab Emírségek – a Kormány határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – vevőként kijelölt.

The post Az állam szerint az 5000 milliárdon túl az Emírségek jóváhagyása is kell, hogy a főváros megvehesse Rákosrendezőt first appeared on 24.hu.